A „növekvő” bizonytalanság nyomás alá helyezi a baloldali Boric-kormányt. „Egyesek szerint ez hisztéria, de Chile már nem olyan, mint régen volt” – magyarázza Sergio, amikor megérkezik a házához. „Sötétedés után igyekszünk nem elhagyni a házat” – teszi hozzá Aida. A harmincas éveik közepén járó házaspár Huechurabában él, egy jómódú és nyugodt közösségben Chile fővárosának, Santiagónak az északi peremén.
A mellékutcát, amelyben laknak, állandóan zárt kapu választja el a főutcától, ahogyan ez egyre gyakrabban előfordul Chilében. A ház körüli fal magas és szögesdróttal van ellátva. Érkezésükkor a házaspár két jóképű kutyája ugatva köszönti őket, csatlakozva a környékbeli kutyák hangos kórusához. „Ezek olyan intézkedések, amelyekre most sajnos szükség van” – bizonygatja Sergio.
„Biztonsági válság”
Chilében, amelyet a média gerjesztett
Az InsightCrime oknyomozó újságíró médiaszervezet 2023 decemberében részletes jelentést tett közzé a chilei „biztonsági válságról”. 2019 óta a gyilkossági ráta valóban folyamatosan emelkedett, és 2022-ben 100.000 lakosra vetítve 4,6 gyilkossági rekordot ért el, a halálesetek több mint 60 százaléka pedig közvetlenül a nemzetközi drogkereskedelemhez kapcsolódó, ellenséges szervezett bűnözői csoportok közötti erőszakos összecsapásoknak tudható be. Az InSight Crime szerint az összes regisztrált bűncselekmény száma is enyhén emelkedett 2021 óta. Ugyanakkor: „A számok még mindig alacsonyabbak, mint a Covid-19-járvány előtti években”. A chilei bűnügyi hivatal 2024 elején közölte az előző évi gyilkosságok számát: a 2022-es rekordévhez képest enyhén csökkent. 2023-ban Chile volt a negyedik legalacsonyabb gyilkossági rátával rendelkező ország az amerikai kontinensen, megelőzve az USA-t.
Sok chilei osztja a fiatal pár véleményét. A politikusok és a média mostanában gyakran beszélnek „biztonsági válságról”. A közelmúltig Chile a második legbiztonságosabb országnak számított az amerikai kontinensen Kanada után. A hivatalos statisztikák azonban jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint sok chilei és a média többségének elborzasztó tudósításai.
Ezekkel a számokkal szemben áll a chilei közvélemény. A chileiek 80 százaléka a bűnözést tartja az ország legégetőbb problémájának, és egyre többen támogatják a „kemény kéz” politikáját. A chileiek többsége pedig úgy véli, hogy ismeri a bűnözés állítólagos növekedésének okát is: a Haitiből, Kolumbiából és mindenekelőtt Venezuelából az elmúlt öt évben az országba érkezett migránsokat.
A migránsok nem
bűnözőbbek, mint a helyiek
Medina González, az Universidad Central de Chile kriminológusa az InSight Crime című lapnak adott interjújában kifejtette a migráció és a bűnözés közötti feltételezett összefüggést: „A belügyminisztérium és az ügyészség adatai azt mutatják, hogy a chilei külföldiek nem követnek el nagyobb arányban súlyos bűncselekményeket, mint a belföldiek”.
De különösen azóta, hogy a Tren de Aragua, Venezuela legerősebb bandájának tevékenységét 2021-ben először észlelték chilei területen, a chilei szenzációhajhász média és a chilei jobboldal szorgalmasan dolgozik a bűnöző külföldiek imázsán.
A közvéleményt maguk mögött tudva a jobboldali ellenzék könnyen maga mögé utasíthatja a baloldali Gabriel Boric elnököt. Az alkotmányozási folyamat átütő kudarca után és baloldali parlamenti többség nélkül Boric felismerhetően jobbra tolódott.
A 2019-es tömegtüntetések után a társadalmi változások reményében választották hivatalába. Azonban csak egy szűk kisebbség látja még mindig az egyenlőtlenséget a legnagyobb problémának. Boric a kormányban olyan biztonsági és migrációs politikát hajtott végre, amelyet ellenzéki politikusként elutasított. Néhány ilyen projekthez még a baloldali kormánykoalíció összes szavazatát sem tudta maga mögött.
Ennek eredményeképpen Chilében már nyoma sincs a 2019-es politikai optimizmusnak. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Boric mindössze 30 százalékos támogatottságot élvez. A jövő évi elnökválasztásra a felmérések a jobboldali jelölt Evelyn Matthei és a szélsőjobboldali José Antonio Kast párharcát jósolják. A magán- és a közmédia folyamatosan a kettőjük törvénytisztelő politikáját népszerűsíti. Az idősek táskáira szakosodott tolvajbandákról, a lőfegyverrel rendelkező hajléktalanokról és a venezuelai drogkereskedőkről szóló beszámolókkal. Az olyan chileiek, mint Aida és Sergio, nap mint nap látják megerősítve a „keménykezű” kormány iránti vágyukat.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: ND
