Az Argentin Katolikus Egyetem (Universidad Católica Argentina, UCA) felmérései szerint tíz argentinból csaknem hatan szenvednek a szegénységtől. Nincs elegendő jövedelmük ahhoz, hogy fedezzék alapvető napi szükségleteiket – élelmiszer, közlekedés, ruházat, gyógyszerek -. A szegények száma a radikális jobboldali Javier Milei elnök hivatalba lépése óta ugrásszerűen megnőtt, több mint 3,5 millióval, 27 millióra. Argentínában összesen 46 millió ember él.
Az „Observatorio de de deuda social argentina” kutatóközpont által meghatározott adatok az elmúlt 20 év legrosszabbjai. Az első félévben 2023-ban az argentin lakosság 40,1 százalékát, 2023 decemberében 49,5 százalékát, 2024 januárjában pedig 57,4 százalékát érintette a szegénység. 15 százalékuk még teljesen nincstelen is.
A riasztó növekedés egyik oka, hogy a háztartások jövedelme sokkal lassabban nő, mint az infláció. Az árak 2023-ban 211,4 százalékkal emelkedtek, a fizetések csak 152,7 százalékkal, az informális szektorban pedig csak mintegy 115 százalékkal. Míg 2023 januárjában a havi infláció nominálisan 20 százalékos volt, addig éves szinten 250 százalékkal nőtt, ami a legmagasabb érték a világon.
A Nemzeti Statisztikai Intézet (Instituto Nacional de Estatística y Censos) által havonta kiszámított alapvető élelmiszer- és szolgáltatási kosár értéke 2024 januárjában mintegy 700 dollárral volt egyenértékű, ami 3,8 minimálbérnek felelt meg. Az élelmiszerárak 2023-ban mintegy 300 százalékkal emelkedtek. Számos termék esetében az árszínvonal Spanyolországéval egy szinten van. A minimálbér azonban Argentínában nyolcszor alacsonyabb.
Buenos Airesben ma már mindennapos, hogy az emberek – gyakran a gyerekek is – a szemetesekben keresnek élelmiszert vagy eladásra szánt anyagokat, házról házra koldulnak, vagy az ingyenkonyhákat keresik fel.
Javier Milei elnök elutasít minden felelősséget a szegénység növekedése miatt, és a „kasztmodell örökségét” okolja. A drámai adatok ellenére nemrég hangsúlyozta: „Nem fogjuk a politika középszerű játékát játszani; azért jöttünk, hogy megváltoztassuk az országot”.
A szegénység különösen a gyermekeket sújtja. Az Unicef gyermekjótékonysági szervezet jelentése szerint a rászoruló gyermekek aránya Argentínában 14,3 százalékra emelkedett 2023 első felében. Ez mintegy 1,8 millió lányt és fiút jelent, 250 ezerrel többet, mint 2022-ben. 2023 végére a forgatókönyv még tovább romlott, mivel a gyermekek 20 százaléka már rászoruló.
630.000 gyermek él olyan háztartásban, amely nem engedheti meg magának az alapvető élelmiszerkosarat. Az országban a lányok és fiúk 57 százalékát érinti a készpénzszegénység, ami 7,1 millió gyereknek felel meg. A jelentés szerint a szegénység különösen gyakori, ha a háztartás tagjai nyomornegyedekben élnek (84 százalék), nagyon alacsony iskolai végzettségűek (83 százalék) vagy egyedülálló szülők (68 százalék).
Ezzel szemben a gyermekvédelemre fordított kiadások 75 százalékkal csökkentek az idei nemzeti költségvetésben. „A költségvetés kulcsfontosságú eszköz a gyermekek és fiatalok jogainak garantálásában a transzferek révén” – mondja Luisa Brumana, az argentin Unicef munkatársa. Ennek következtében számos gyermekvédelmi kezdeményezés nem valósult meg. Ugyanakkor a gyermekjuttatásokra és az étkezési segélyekre olyan nagy az igény, hogy a költségvetésben előirányzott összegek előreláthatólag nem elegendőek.
Ezekre azonban szükség van a szegénység elleni küzdelemhez: „A szélsőséges szegénység aránya, amely jelenleg 10 százalék, magasabb lenne a háztartásoknak nyújtott közvetlen transzferek nélkül” – mondta Sebastián Waisgrais az Unicef Argentina munkatársa. A kiegyenlítő intézkedések nélkül mintegy 270.000-rel több lány és fiú élne szegénységben, és egymillióval többen lennének nincstelenek.
„Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a gyermekek és fiatalok körében a szegénység 2024 első negyedévének végére elérheti a 70 százalékot, a nincstelenség pedig a 34 százalékot” – tette hozzá Waisgrais. Ennek fényében a szegény háztartásoknak nyújtott transzferek elengedhetetlenek, még akkor is, ha a hiperinfláció miatt csökkent a vásárlóerejük.
Waisgrais szerint a gyermekek védelme kiigazítási kontextusban is lehetséges, amennyiben a transzferlistákat az inflációs ráta fölé emelik. „A mélyszegénység felszámolása politikai konszenzussal megvalósítható, még költségvetési megszorítások mellett is”.
Az „Universidad Popular del Barrios de Pie” civil szervezet által a nyomornegyedek táplálkozási helyzetéről készített tanulmány szerint, amelyben közel tízezer gyermek és fiatal vett részt, gyakorlatilag minden második, a nyomornegyedekben felnövő gyermek alultáplált. A gyerekek 7,4 százalékának és a csecsemők 21,7 százalékának testmagassága elmarad az átlagtól, ami gyakran a krónikus alultápláltság következménye.
A felméréseket 2023 szeptembere és novembere között végezték Buenos Aires nyomornegyedeiben, valamint Córdoba, Corrientes, Formosa, Jujuy, Mendoza, Río Negro és Santa Fe tartományokban.
„A járvány előtti értékhez képest (44,1 százalék 2019-ben) az alultápláltság magas szinten stagnál” – mondta Norma Morales, a Barrios de Pie vezetője. A jelentés bemutatásakor a Buenos Aires-i Egyetemen többek között az élelmezési vészhelyzet kihirdetését és egy miniszteri asztal létrehozását követelték a táplálkozáspolitikával kapcsolatban. De „sok helyen láttuk az üres edényeket anélkül, hogy a kormány reagált volna” – magyarázta Morales.
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
 felmérései szerint tíz argentinból csaknem hatan szenvednek a szegénységtől. Nincs elegendő jövedelmük ahhoz, hogy fedezzék alapvető napi szükségleteiket – élelmiszer, közlekedés, ruházat,…){kind=link}