Március 8-án több százezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a nők elleni erőszak, az erőszakos eltűnések, a diszkrimináció és a nők jogainak csorbítása ellen.
Mexikóvárosban az eltűntek anyái és a nőgyilkosságok áldozatai vezették a tüntetők tömegét, akik megtöltötték az Ángel de la Independencia térről a Plaza de la Revolución át a központi Zócalo térre vezető utat a Nemzeti Palota előtt. Őket követték a feminista kollektívák, szakszervezetek, iskolák, egyetemek és más csoportok.
A belügyminisztérium adatai szerint csak a fővárosban összesen mintegy 180.000 tüntető vonult az utcára. A szervezőbizottság egyes tagjai beszédükben leszögezték, hogy a feminista mozgalom nem fogja hagyni, hogy a politika átvegye a mozgalomban a hatalmat, még akkor sem, ha jelenleg két nő – Claudia Sheinbaum a Morena és Xochitl Gálvez – aki a „Frente Amplio por México” konzervatív koalíció jelölésében indul – rendelkezik a legnagyobb esélyekkel az elnöki székért folytatott versenyben.
„Ebben a választási helyzetben ragaszkodunk mozgalmunk függetlenségéhez és autonómiájához, amely növekszik és megnyilvánul az utcán, a kollektívában, a szakszervezetben, az otthonban, az egyetemen. Szkeptikusak vagyunk, nem bízunk a jelöltekben, sem azokban, akik a szélsőjobboldalt és az ország oligarchiáját képviselik, de nem bízunk a megszépített átalakítási projektekben sem, amelyek fenntartják a régi politikai, katonai és pénzügyi struktúrákat” – áll a programadó közleményben.
A feministák nemcsak a fővárosban, hanem számos kisebb városban is utcára vonultak, hogy a nők elleni diszkrimináció és erőszak ellen demonstráljanak. Zacatecasban, a Mexikó középső részén található azonos nevű állam fővárosában rendőri erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben.
Argentínában a tüntetések az újonnan megválasztott elnök, Javier Milei ellen is irányultak, aki első hivatalos aktusai egyikeként a nőügyi minisztert államtitkárrá minősítette vissza. Azt is bejelentette, hogy vissza fogja vonni az abortuszok legalizálását, amit csak 2020-ban sikerült elérni. A Milei által végrehajtott fizetés-, nyugdíj- és transzfercsökkentések különösen súlyosan érintik a nőket.
A kormány „a feminista mozgalmat a társadalmi igazságosság szinonimájaként és így egyik fő ellenségeként bélyegezte meg”. Erre válaszul óriási szükség van az egységre és a tüntetéseken való tömeges részvételre – hangzott el a március 8-i Buenos Aires-i előkészítő találkozókon.
Argentínában, valamint más országokban, például Ecuadorban és Brazíliában sok nő szolidaritást vállalt a Gázai övezetben élő palesztinokkal, és a Gáza elleni izraeli támadások befejezését követelték. Sokan népirtásnak bélyegezték az izraeli kormány cselekedeteit.
Brazíliában a tüntetések középpontjában szintén az erőszak, az abortusz legalizálása, a rendőri erőszak, különösen a fekete lakossággal szembeni, valamint a privatizációval szembeni ellenállás állt. Az utcára vonultak többek között diákaktivisták, szakszervezetek, feminista kollektívák, őslakosok, a fekete mozgalom és az LMBTQI közösség tagjai.
Különböző források szerint Chilében 50.000-350.000 ember, főként fiatal nők vonultak az utcára. Más városokban, például Concepciónban és Valparaísóban is tüntetések zajlottak.
Venezuelában nők tucatjai gyűltek össze, hogy az abortuszok legalizálását, jobb fizetéseket és a nemi alapú erőszak elleni intézkedéseket követeljenek. A Venezuelanalysisnak adott interjújában Suhey Ochoa, a Pan y Rosas feminista szervezet munkatársa elmondta, hogy a venezuelai nőknek jelenleg három alapvető jogra van szükségük: legális, biztonságos és ingyenes abortuszra, az alapvető megélhetési költségeket fedező jobb fizetésekre és több női menedékhelyre.
A fiatal aktivista hangsúlyozta, hogy tavaly minden 44. órában megöltek egy nőt. Ez összesen 201 nőgyilkosságnak felel meg az országban. „Nem akarjuk tovább élni ezt a valóságot. Továbbra is harcolni fogunk ezekért a követelésekért, függetlenül attól, hogy ki lesz hatalmon júliusban, mert egyik oldal, sem a kormány, sem az ellenzék, még csak meg sem említette az abortuszhoz való jogot, a nőgyilkosságokat vagy a tisztességes béreket” – mondta Ochoa.
El Salvadorban az „El Faro” digitális portál a női tüntetéseket „az egyetlen tömeges mozgósításnak minősítette Bukele elnök ellen újraválasztása óta”. Több mint 3.000 nő és szövetségeseik vonultak utcára San Salvadorban, hogy elítéljék, hogy 2023-ban 47 nőgyilkosság történt, egy olyan évben, amikor a kormány gratulált magának a gyilkosságok számának csökkenéséhez. A Redfem nevű szervezet rámutatott, hogy az előző évhez képest 57 százalékkal nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor a nőket a partnerük gyilkolta meg.
Mindkét tüntetésen táblák, jelszavak és dalok is szerepeltek, amelyek a kormánytól a demokratikus véleménynyilvánítási szabadság, a sajtószabadság és az egyesülési szabadság, valamint a közérdekű információkhoz való hozzáférés tiszteletben tartását követelték. „A kormány nem elégedett meg azzal, hogy megváltoztatta a választási játékszabályokat a törvényhozó gyűlésben, hanem bitorolta a Legfelsőbb Választási Bíróságot, hogy konszolidálja az egyetlen párttal rendelkező országot” – áll a feminista gyűlés közleményében.
Írta: Sonja Gerth
Forrás: Amerika21
