Javier Milei elnök pénteken a 142. parlamenti ülésszakot megnyitó beszédet mondott a kongresszusban. A beszéd tartalmazott egy „javaslatot” a Milei intézkedéseit ellenző tartományi kormányzóknak és heves polémiát a politikai és társadalmi ellenfelek ellen.
Az általában délelőtt zajló megnyitó ünnepséget az elnök kérésére estére halasztották, hogy a média főműsoridőben közvetítse.
Miután Milei a közelmúltban „patkányfészeknek” nevezte a parlamentet, és a tartományi kormányzókat okolta törvényjavaslatának elutasításáért, sok találgatás indult az aznapi lehetséges bejelentésekről, kezdve a nemzeti valuta dollárral való felváltástól, a tartományokba való beavatkozáson át akár a parlament feloszlatásáig, Alberto Fujimori perui elnök 1992-es példáját követve.
E pletykák egy része állítólag a saját környezetéből származik, de Milei maga is feszültséget gerjesztett azzal, hogy reggel az X közösségi hálózaton keresztül héberül közzétett egy részletet az Ótestamentumból. Ebben Mózest arra kéri Isten, hogy készítsen új törvénytáblákat, miután a Sínai-hegyről leereszkedve összetörte az elsőt, amikor látta, hogy népe az aranyborjút imádja. A közfelfogás szerint az utalásnak az általa elutasított felhatalmazó törvényre kellett volna vonatkoznia.
A beszéd azonban nem tartalmazott nagyobb meglepetéseket. Számos kampányszlogenjét ismételte meg a „perverz állam”, a „politikai kaszt”, a peronisták és a szakszervezetek ellen, beleértve a konkrét személyek elleni név szerinti támadásokat is. Milei öndicséretet és helyzetleírást adott elő olyan adatokkal, amelyeket a kritikusok azonnal hamisítottnak vagy pontatlannak minősítettek. Különös megbotránkozást váltott ki azonban az elnök polemizálása az előző kormánynak a járvány kezeléséről. Azt állította, hogy ha jobban csinálták volna a dolgokat, akkor csak 30 ezer haláleset lett volna, és ezek „valódiak” lettek volna. Ez utóbbival Milei megerősítette a katonai diktatúra alatti eltűnések számának tagadását. Egyébként a Covid okozta halálozási arány Argentínában a regionális átlag alatt volt.
Lényegesnek tekinthető azonban a kormányzók felé irányuló nyomásgyakorlás, akiknek Milei „májusi paktumot” javasolt. Ez a felhatalmazó törvény elfogadásának pótlását jelentené, és a kormányzóknak alá kellene írniuk egy 10 pontból álló listát. Ez a magántulajdon sérthetetlenségével kezdődik, amely már az alkotmányban is szerepel. Ezt követi a kiegyensúlyozott költségvetés melletti elkötelezettség, az állam GDP-arányának 25 százalékra csökkentése, az adó- és munkaügyi törvények, a politikai rendszer és a tartományok közötti pénzosztás reformja. A lista erősen az 1990-es neoliberális washingtoni konszenzus irányelveire épül. Az elnök hangsúlyozta, hogy az aláírás nélkül a tartományoknak szánt pénzeszközök zárolva maradnak.
Miután törvényjavaslata február elején megbukott, a központi kormányzat törölte a tartományoknak szánt pénzeszközök nagy részét. Argentínában az adókat a szövetségi kormány szedi be, és egy előre meghatározott képlet szerint osztja szét a tartományok között. Ezen alapok zárolása miatt sok tartománynak komoly fizetési gondjai vannak. Ennek következtében a patagóniai tartományok kormányzói azzal fenyegetőztek, hogy leállítják az olaj- és gázkitermelést. Az igazságszolgáltatásnak a konfliktusba való bevonása azonban megakadályozta a leállítást. Az elnök legutóbbi beszédében megfogalmazott követelése most kiújította a konfrontációt.
Milei beszéde alatt a parlamenti látogatói páholyokban támogatói egy csoportja éljenezte őt.
A parlament körül azonban nagy tömeg gyűlt össze, amely Milei és politikája elleni jelszavakat skandált.
Kormányának csaknem 70 napja alatt, a peso decemberi masszív leértékelése, a tarifák liberalizálása és az összes közmunka felfüggesztése után a gazdasági adatok katasztrofálisan romlottak. Az infláció, a munkanélküliség és a szegénység az egekbe szökött, és a kormány támogatottsága máris zuhant. Hatalmas, 5.000 fős rendőri erő biztosította a parlament környékét, és már korán lezárta a környező utcákat.
Írta: Miguel Arndt
Forrás: Amerika21
