Az Egyesült Államok a be nem avatkozási megállapodás ellenére növeli katonai jelenlétét a régióban és ezzel Washington akadályozza a latin-amerikai regionális konfliktusok tárgyalásos megoldását is. Ennek aktuális példája a Venezuela és Guyana közötti, a közel 160 ezer négyzetkilométeres, olajban gazdag Essequibo régióért folyó, évtizedek óta parázsló területi vita.
Bár Yván Gil és Hugh Todd, a két ország külügyminisztere január 25-én Brazíliában megállapodott abban, hogy elkerülnek minden külföldi beavatkozást, az USA szisztematikusan bővíti katonai jelenlétét a határvidéken. Az amerikai kormány és hadseregének ambíciói csökkentik a vita békés rendezésének esélyét, amelyre mindkét fél törekszik.
Állítólag csak
humanitárius
Amint arról a helyi média helyi idő szerint kedden beszámolt, az USA déli parancsnokságának (Southcom) tisztjei és a guyanai kormány képviselői között az elmúlt napokban tartott találkozó állítólag „az amerikai humanitárius segélyprogramok koordinálásáról szólt a Venezuela által követelt területen”. Az amerikai nagykövetség szerint a megbeszélésekre az Essequibo folyó nyugati oldalán került sor, amely a vitatott terület keleti határa. Míg a Southcom légierő parancsnoka, Evan Pettus vezérőrnagy vasárnap a Guyana Chronicle című napilapnak „alaptalannak” minősítette az amerikai katonai bázis tervezett létesítéséről szóló híreket, az amerikai állami rádióállomás, a Voice of America, azaz Amerika Hangja egy nappal később megerősítette, hogy az Egyesült Államok kormánya „növelni fogja a Guyanának nyújtott katonai támogatást”. Washington egyebek mellett pénzügyi támogatást ígért új repülőgépek, helikopterek, katonai drónflotta és – első alkalommal – radartechnológia beszerzéséhez, hogy megerősítse „a dél-amerikai ország védelmi képességeit”. A tervet egy nappal Jonathan Finer amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes és Juan Gonzalez, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács nyugati féltekéért felelős ügyvezető igazgatója, valamint a guyanai kormány képviselői közötti találkozó után erősítették meg.
Ennek ellenére a Southcom tábornoka, Pettus tagadta, hogy bármi köze lenne a Venezuela által követelt területen található olajkincsekhez. „Amennyire én tudom, ennek nincs alapja” – mondta a Guyana Chronicle-nek. Hangsúlyozta, hogy a két ország közötti együttműködés kizárólag humanitárius programokra és katasztrófaelhárításra irányul, és „semmi köze a szomszédos Venezuela geopolitikai dinamikájához”. Az ilyen biztosítékok ellenére azonban Nicolás Maduro kormánya fenyegetve érzi magát a szomszédos országban növekvő amerikai katonai jelenlét miatt. Ennek pedig érthető okai vannak. A „Fenyegetés elleni prioritások” címszó alatt Washington céljait a régióban másképp írja le a Southcom jelenlegi honlapja, mint Pettus. „Partnerországainkkal együttműködve felderítjük, elrettentjük és mérsékeljük a rosszindulatú tevékenységeket a szomszédságunkban, hogy csökkentsük a nemzetközi normákat, szabadságokat, valamint a kollektív békét, biztonságot és jólétet garantáló szabad és stabil nyugati féltekét fenyegető veszélyeket” – áll a szövegben.
Ugyanebben a bekezdésben, amely nyilvánvalóan kiesett a Southcom parancsnokának a békebiztosítások során, az egyértelmű nyilatkozat így szól: „Együtt fogunk működni a szövetségesekkel és partnerekkel Oroszország, Irán és a kubai, venezuelai és nicaraguai regionális rosszindulatú rezsimek rosszindulatú tevékenységeinek megfékezésén”.
Folyamatos amerikai
provokációk
Decemberben Washington már az amerikai déli parancsnokság egységeit telepítette Guyanába, és repülési manővereket hajtott végre a Venezuelával határos térségben. Hat hónappal korábban a guyanai fegyveres erők „Camp Ayanganna” táborában a „Tradewinds 2023” elnevezésű hadgyakorlatot is elkezdték. A Southcom irányítása alatt 21 ország 1500 katonája hajtott végre gyakorlatokat az ország egész területén a szárazföldi, légi, tengeri és kiberbiztonság területén. A manőver „példa volt arra, hogy elköteleztük magunkat a partnerségünk megerősítése és az értékeink védelmezőjeként viselt felelősségünk megosztása mellett” – jellemezte a gyakorlat célját William Thigpen, az Egyesült Államok parancsnoka.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
