Amikor az agrárgazdaság fegyvert ragad: a nagybirtok és a szélsőjobboldal Brazíliában

A felhívás futótűzként terjedt a közösségi médiában: „Az Invasão Zero mozgalom felszólít minden vidéki termelőt, gazdálkodót, kereskedőt és földtulajdonost, hogy 2024. január 21-én 10 órakor gyűljenek össze a Rio Pardo hídnál rendezett, biztonságos és békés módon, hogy visszaszerezzék Américo Almeida úr kisajátított földjét. Bahiában nem lehet birtokfoglalás”. Az Invasão Zero a „zéró inváziót” jelenti – ami a földkonfliktusokkal kapcsolatos megszállási akciókat jelenti. A felhívásra mintegy 200 felfegyverzett és feldühödött fazendeiros (nagybirtokos) tucatnyi kisteherautóval jelent meg. A csőcselék együtt indult el a Fazenda Inhuma, egy Bahia állam déli részén található birtok felé.

A fazenda közvetlenül a Pataxó Hã-Hã-Hã-Hãe őslakos közösség Caramuru-Catarina Paraguassu területével határos. Ez utóbbiak továbbra is igényt tartanak a területre, mivel az állam általi hivatalos földtulajdon-kijelölés csökkentette ősi területük nagyságát, és így a földet a fazendeiroknak adta. A Pataxó Hã-Hã-Hã-Hãe azonban már több mint 70 éve követeli vissza a területet. Mostanra már bírósági ítéletek is születtek, amelyek a fazenda földjét az őslakosoknak ítélték oda. A földet azonban a FUNAI őslakos hatóság még nem ismerte el hivatalosan őslakos területként, amint arról a Teia dos Povos hálózat beszámolt. A politikai nyomás növelése érdekében a Pataxó Hã-Hã-Hã-Hãe január 20-án úgynevezett retomada-t – a földterület visszafoglalását – hajtott végre. Másnap megérkeztek a fegyveres földbirtokosok.

Vadászat az őslakosokra

A fazenda akciójára nem volt bírósági végzés. Ehelyett a fazendeirok saját hatáskörben, milíciaként léptek fel. Támogatta őket a katonai rendőrség, amely a kezdetektől fogva a helyszínen volt, és a hivatalos tanúk szerint szabaddá tette számukra az utat, majd részt vett az őslakosok levadászásában. Az egyik szemtanú később a következőképpen írta le az eseményeket a médiának: „Aztán jöttek a farmerek. Lőni kezdtek ránk, gyerekeket és idős embereket sebesítettek meg. És addig lőttek, amíg két bennszülött vezetőt el nem találtak”.

„A rendőrség is lőtt […] Azt mondtam: ’Őrmester, ezt nem tehetik velünk’. Azt mondta: ‘De igen, megtehetem’. És felemelte a fegyverét. És elkezdett lőni ránk, nőkre, gyerekekre, mindenkire, aki ott volt” – írta le a helyzetet egy másik szemtanú a Brasil de fato című lapnak. Ettől a pillanattól kezdve valóságos hajtóvadászat kezdődött a Pataxó ellen, egészen a bennszülöttek területére.

Az őslakosok vezetőjét, Maria de Fátima Muniz Pataxót (Nega néven ismert) a fazendeirok lelőtték. Testvére, Nailton Pataxó, Bahia egyik legrégebbi és legtekintélyesebb bennszülött vezetője súlyos lőtt sebeket szenvedett a lábán és a csípőjén. A támadásban más őslakosok is megsérültek, járműveiket felgyújtották, mobiltelefonjaikat tönkretették, élelmiszerkészleteiket megsemmisítették.

Közvetlenül a gyilkosság után a rendőrség letartóztatta egy fazendeiro 19 éves fiát és egy másik fazendeiro-t, egy nyugdíjas rendőrtisztet. A törvényszéki vizsgálatot követően a 19 éves fiú fegyverét azonosították a gyilkos fegyvereként. Bahia kormányzója, Jerônimo Rodrigues, a PT munkáspárti képviselője kijelentette, hogy elrendelte „a tények azonnali és szigorú kivizsgálását”. Rodrigues azt is elmondta, hogy tárgyalt az ügyről Lula elnökkel, és biztosította arról, hogy egy munkacsoportot küldtek a helyszínre. „Továbbra is kiállok amellett, hogy nem tűrünk el semmiféle erőszakot vagy megfélemlítést, függetlenül attól, hogy ki ellen irányul itt Bahiában” – mondta a kormányzó.

A Pataxó Hã-Hã-Hã-Hãe elleni támadás kegyetlenül rávilágít a brazíliai földkonfliktusok egyre brutálisabbá válására: a Földpásztori CPT 2023 első félévére összesen 973 földkonfliktust számlál, ami 8 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. A CIMI őslakos missziós tanács 2022-re vonatkozóan 158 esetben említi a területi jogok miatti konfliktusokat, valamint 309 esetben az illegális behatolást és az erőforrások ellopását, amelyek legalább 218 őslakos területet érintenek 25 brazil államban.

Az Invasão Zero csoport fazendeirosai 2023 májusában Bahiában egyesítették erőiket, hogy megakadályozzák a földnélküliek MST mozgalmának földfoglalását. Az agrárreformért folytatott harcával Brazíliában, az egyik olyan országban, ahol a földek a legnagyobb mértékben vannak a nagybirtokosok kezében, az MST a csoport egyik fő célpontja. Mivel Brazília őslakos közösségei az elmúlt években egyre inkább követelték hagyományos területeik visszaadását, az Invasão Zero őket tekinti a második legnagyobb ellenfelének.

Az agrárgazdaság radikalizálódik

Az Invasão Zero alapítója, Luiz Uaquim szerint 2023 májusáig kezdetben 16 regionális csoportot hoztak létre, amelyek akkoriban 220 települést fedtek le. A csoport mára állítólag 5000 tagúra nőtt. „Az alkotmány nem létezik Bahiában. Senkit sem tartóztatnak le birtokháborításért. Így nekünk kellett reagálnunk és megszerveznünk magunkat, hogy saját magunk űzzük el a betolakodókat” – mondta Uaquim brasíliai látogatása során néhány héttel a Fazendeiro mozgalom megalakulása után. Ott azonnal politikai támogatást kapott Luciano Zucco parlamenti képviselőtől, a szélsőjobboldali Republicanos párttól.

A szélsőjobboldali Jair Bolsonaro exelnök, Ricardo Salles volt környezetvédelmi minisztere és Tereza Cristina volt mezőgazdasági miniszter jelenlétében a képviselők Zucco vezetésével 2023 októberében megalapították az Invasão Zero nevű, pártokon átívelő parlamenti frakciót. A Frente Parlamentar Agropecuária (FPA) parlamenti csoport biztosította ehhez a feltételeket. Az FPA jelenleg a brazil képviselőház 513 képviselőjéből 300-at képvisel. A nemzeti kongresszus második kamarájában, a szenátusban az FPA a 81 szenátorból 47-et állít. Agrárvállalkozás-barát ruralistákként ők alkotják a legerősebb frakciót a Nemzeti Kongresszus mindkét kamarájában, ahol nyíltan és szemérmetlenül harcolnak a földnélküliek és az őslakosok földhöz való jogai ellen. A jobboldali dominanciájú kongresszus gátlástalanul hajtja végre az őslakos-ellenes törvényeket. Ezek közé tartozik a Marco temporal, egy határidő-szabályozás, amely szerint az őslakosok csak ott igényelhetnek földet, ahol már 1988 előtt is éltek, vagy a „méregcsomag” néven ismert törvénycsomag a mezőgazdasági mérgek kibocsátásáról – teljes mértékben a profitra fókuszáló agrárbiznisz érdekeit szolgálva.

Az agrárbiznisz egy része egészen más eszközökhöz folyamodik. A bolsonarista csőcselék 2023. január 8-i, a Nemzeti Kongresszus, az elnöki palota és a Legfelsőbb Bíróság elleni támadását logisztikailag, anyagilag és politikai nyilatkozatokkal az agrárbiznisz egy része támogatta és elősegítette. A támadás során akár 4.000 tüntető is megrohamozta a három épületet, pusztítást végeztek, és a Lula-kormány megbuktatására törekedtek. A De Olho nos Ruralistas című lap átfogó jelentése feltárta, hogy a demokrácia elleni támadást „gondosan megszervezték – az agrobiznisz aláírásával”. Egy évvel később 30 embert ítéltek el a puccskísérlet miatt, és további 1383 ember ellen indult eljárás – de a puccs állítólagos kitervelői közül senki sem.

A hatóságok célpontjai

Közben a kormány képviselői és a hatóságok is felismerték, hogy az agrárgazdaság egyes részein félkatonai struktúrák alakulnak ki. „Elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus rendszerben fegyveres csoportok garázdálkodjanak és mindenkit megtámadjanak” – mondta a médiának Felipe Freitas, Bahia igazságügyi és emberi jogi államtitkára. Az Invasão Zero csoport most „a hatóságok célkeresztjébe került, akik a milíciákhoz vagy a félkatonai erőkhöz hasonlítják a viselkedésüket”.

Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy a Lula-kormány hogyan kíván politikailag fellépni egy olyan fazendeiro-front ellen, amely egyre inkább félkatonai vonalon szerveződik. Lula a maga részéről többször jelezte, hogy a cél a „jó agrárvállalkozók” megnyerése és a „rossz agrárvállalkozók” kizárása. Lula „az ipari, exportorientált mezőgazdasági rendszer tisztább változatát” képzeli el. A Jacobin magazin elemzése szerint „meg akarja változtatni az ágazat ökológiailag és társadalmilag legkárosabb gyakorlatát, hogy Brazíliát a lehető legjobban fenntartható, sovány mezőgazdasági nagyhatalommá alakítsa”. Többé nem szükséges „földet megszállni”, „zajt” és „háborút” csapni – mondta Lula. „Amire szükségünk van, az a hozzáértés és az egymással való beszélgetés képessége” – magyarázta az elnök.

A kérdés már csak az, hogy a „rossz agrárbizniszt” meg lehet-e erről győzni. „Brazília szélsőjobboldala az agrárbiznisz érdekeivel szövetségben alakul, növekszik és erősödik” – magyarázza Yamila Goldfarb, a Brazil Agrárreformért Egyesület (ABRA) munkatársa. A brazil jobboldaliak „azt a ’piszkos munkát’ végzik, amelyre a tőkének most szüksége van: előkészítik az utat a föld és a közjavak árucikké tételéhez. Ez azt jelenti, hogy erőszakkal vagy a törvényhozás erejével beavatkozik a paraszti lakosság és a hagyományos közösségek földjébe és területeibe” – mondja Goldfarb. Goldfarb szerint ezt a „piszkos munkát” a helyi fazendeiros végzik helyben, és nem közvetlenül a fenntarthatósági imázsukért aggódó vállalatok. Mindazonáltal pontosan ez történik a vállalatok szolgálatában. Végül is ezek a lakosság területi jogai elleni szisztematikus támadások az agrárüzlet érdekeit szolgálják a tőke realizálásában.

Írta: Christian Russau, aki íróként és aktivistaként Berlinben él és dolgozik. Aktív tagja a Chile-Latin-Amerika Kutató- és Dokumentációs Központnak, a Brazil Együttműködésnek és a kritikus részvényesek ernyőszervezetének.

Forrás: RosaLux