Csak egy politikailag megerősített és gazdaságilag integrált régió teszi lehetővé, hogy erőforrásainkat Latin-Amerika javára fordítsuk. Az új globális helyzetben, amelyben a kapitalizmus új szakaszba lép, Latin-Amerika természeti és energiaforrásai (lítium, gáz, olaj, ásványi anyagok, ritkaföldfémek), nyersanyagai, termelési és fogyasztási „piacai”, valamint képzett és „olcsó” munkaereje a globális tőke számára stratégiailag fontos térséggé teszi Latin-Amerikát.
Köztudott, hogy ez a terület történelmileg az európai koronák uralma alatt állt. Aztán a brit kapitalizmus gazdasági és gyarmati nagyhatalomként érvényesült a térségben, végül pedig az USA a Monroe-doktrína révén birtokba vette a „mi Amerikánkat”, mint hátsó udvart.
Az elmúlt években azonban a Kínai Népköztársaság különböző kereskedelmi és közvetlen befektetési megállapodások, valamint politikai és gazdasági projektek, például a Brics és a Selyemút révén elmélyítette és kiterjesztette befolyását a térségben.
A hivatalos kínai adatok szerint 2021-ben az ázsiai óriás és Latin-Amerika, valamint a Karib-térség közötti kereskedelem összértéke 41,1 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, és új rekordot ért el, 451.591 milliárd dollárnyi tranzakciót. Kína jelenleg a régió második legfontosabb kereskedelmi partnere. Latin-Amerika Kínába irányuló exportja 2021-ben elérte a 222.582 milliárd dollár értéket, ami 31,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Eközben az USA nagyobb befolyást gyakorolt a latin-amerikai importra, mint az exportra. Különösen az utóbbiak változtak meg jelentősen Kína megjelenésével, amelynek gazdasága kiegészítő jellegűvé vált, különösen a déli kúpban. Az USA fenntartotta a régióhoz fűződő extrakciós kapcsolatát, amelyet elmélyített a lítium által megszerzett geopolitikai központi szerep, amely az energiamátrix megváltoztatásának alapvető tényezője. Az amerikai export csökkenése Kína növekvő szerepvállalásának köszönhető a régióban. Az Európai Uniót, amely hagyományosan a második legnagyobb kereskedelmi partner, mostanra Kína megelőzte.
A vita két pólusa
A világ a globális kormányzásért folytatott harcok mélyreható kiéleződésének kellős közepén van, amelynek főszereplői az USA és Kína gazdasági nagyhatalmak. Egy összetett keretben ez két nagy pénzügyi és technológiai-digitális projekt szembenállásaként jelenik meg, amelyek két olyan erőt képviselnek, amelyeket a jobb megértés érdekében egyrészről Kína-Huawei-BATX1 , másrészről pedig USA-Amazon-GAFAM2 néven határozunk meg. Bár mindkét erő néha látható az államokban, befolyásolási és vezetői képességük túlmutat területi és intézményi jellegükön.
A kereskedelem növekedése és a helyi valuták cserére való használata, a latin-amerikai országok bevonása az „Új Selyemútba”, Argentína kezdeti tervei a Brics-csatlakozásra3 vagy a közvetlen külföldi befektetések növekedése csak néhány jele annak, hogy Kína nagyon komolyan veszi a terület körüli vitát.
Ahogy a legtöbb latin-amerikai ország kereskedelmi deficitet kezdett felhalmozni Kínával szemben, az ázsiai óriás a gazdasági befolyás második szintjét kezdte kialakítani közvetlen befektetések formájában. Annak ellenére, hogy Kína versenyképes a feldolgozóiparban, nem ezek a vállalatok kezdtek el termelni Latin-Amerikában. Kína jelenléte inkább az atomenergia- és az energiaágazatban, valamint a gazdaság elsődleges ágazataiban látható, amelyek a hozzáadott érték nélküli nyersanyagok kitermeléséhez kapcsolódnak, különösen a mezőgazdaságban és a bányászatban.
A közvetlen befektetések mellett Kína részvételét a régióban az infrastruktúra építésében a nagy kínai fejlesztési bankok által nyújtott hitelekből finanszírozták. Ez növelte Latin-Amerika adósságát, ezúttal Kínával szemben.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az USA a G74 globális GDP-jének 58 százalékát adja, ami a magasabb termelékenységi szinthez kapcsolódik, amely 1990 és 2022 között 67 százalékkal nőtt. Ami a pénzügyi hegemóniát illeti, az amerikai dollár a világ központi banki tartalékainak 67 százalékát és a nemzetközi kereskedelem 80 százalékát adja.
Kína folyamatos térnyerése ellenére a régióban az USA és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok továbbra is Észak-Amerika súlyát hangsúlyozzák, különösen az olyan országokban, mint Brazília, Mexikó és Argentína. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy Kínával ellentétben, amely más stratégiákat alkalmaz a régióban, az USA több mint 200 éve gyakorolja dominanciáját Latin-Amerikában, nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan, katonailag és politikailag is. A múltban ezt diktatúrák, ma pedig olyan intézményes mechanizmusok révén tette, mint a „puha puccsok” és a törvényhozás.
Brazília
2023 első negyedévében Brazília jelentős mérföldkövet élt meg az USA-val szembeni kereskedelmi mérlegében.
A brazil export elérte a rekordot jelentő 8,2 milliárd dollárt, ami kilenc százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez az eredmény azért figyelemre méltó, mert majdnem kétszerese a brazil export világméretű növekedési ütemének, amely 4,8 százalékos volt.
Másrészt az USA-ból származó brazil import 9,7 milliárd dollárt tett ki. Ez 15,4 százalékos csökkenést jelent 2022-hez képest, és főként a földgázvásárlás elmaradásával magyarázható, amely a tavalyi első negyedévben 2,1 milliárd dollárt tett ki.
Hangsúlyozták az olaj központi szerepét a kereskedelemben, rámutatva, hogy ez a dinamika korlátozza a versenyképességet bizonyos piacokon. Hangsúlyozták, hogy az értékteremtés az Egyesült Államokban történik, ami a bonyolultabb folyamatok Dél-Amerikától való függőségét jelzi.
Kína a maga részéről februárban bejelentette, hogy jüan elszámolási megállapodást kötött Brazíliával, a legnagyobb latin-amerikai kereskedelmi partnerével, és a kétoldalú kereskedelem 2022-re rekordszintű, 150 milliárd dolláros forgalmat fog elérni. A Kína és Brazília közötti első kétoldalú, helyi valutával lebonyolított kereskedelmi művelet során a jüanban finanszírozott és elszámolt tranzakciókat közvetlenül reaira váltották át.
Mexikó
Ami Mexikót illeti, az amerikai kormány statisztikai hivatala szerint az Egyesült Államok 2023 első negyedévében 115,5 milliárd dollár értékben importált árukat Mexikóból. Ez az összeg az USA teljes importjának 15,4 százalékát tette ki. Ez új rekordot jelent, és megszilárdítja Mexikót, mint fő beszállítót ebben az időszakban. Ezzel szemben a Kínából származó import 99,7 milliárd dollár volt, ami 13,3 százalékos részesedést jelent.
Január és július között a Kínába irányuló mexikói export értéke 5,983 milliárd dollárt tett ki, míg a behozatal 63,854 milliárd dollárt. Ez ugyanannak a közel 1000 százalékos különbségnek felel meg, mint 2022-ben.
Mexikó az USA fontos kereskedelmi partnerévé vált, és 2023 első negyedévében történelmi importadatokat jegyzett.
Argentína
Argentína esetében az USA-val szembeni kereskedelmi mérleg 2023 januárja és szeptembere között 2,943 milliárd dolláros hiányt mutatott az argentin statisztikai hivatal adatai szerint. Az export 4,037 milliárd dollár, az import pedig 6,980 milliárd dollár volt.
Kínával kapcsolatban Sergio Massa, Argentína korábbi gazdasági minisztere bejelentette, hogy 2023 áprilisában megállapodást kötött arról, hogy a Kínából származó importot nem dollárban, hanem jüanban fizetik ki, miután ötmilliárd dollár értékű swap- vagy pénzügyi csereegyezményt aktiváltak az ázsiai országgal5.
Kihívások Amerika népei számára
Tekintettel a strukturális és rendszerszintű változásokra, az élet digitalizálódásának és virtualizálódásának folyamatban lévő folyamataival, Latin-Amerika olyan régió, amely nem mentesül a világot jellemző összetettségtől, ellentmondásoktól és konfliktusoktól.
Ugyanakkor újra kell gondolni a rendszerszintű ellentmondások fogalmát, amelyek az osztályharcot mozgatják. A népi osztályok számára ugyanis semmi sem fog változni, ha a világkonfliktust ma meghatározó fő ellentmondás egyik vagy másik stratégiai projekt javára oldódik fel.
Amerika népeinek fel kell ismerniük, hogy ha nem állnak szembe a két stratégiai projekttel a néposztályok dinamikus és tudatos szerveződésén alapuló politikai akarattal, akkor mindkét oldalon az extrakcionista stratégia fog érvényesülni. Csak egy politikailag megerősített és gazdaságilag integrált régió teszi lehetővé, hogy ezeket az erőforrásokat a régió jólétére és gazdasági fejlődésére használják fel.
Itt az ideje az alapvető újradefiniálásoknak, beleértve a demokrácia körvonalait és határait is, hogy túllépjünk a puszta burzsoá-liberális reprezentativitáson, és ezáltal előrelépést érjünk el a többségeknek a társadalmi életre vonatkozó döntésekben való részvétele terén, és a kollektív intelligencia és akarat teremtő erejét helyezzük a középpontba.
Ez a cikk a Nodal és a CLAE 2023-as latin-amerikai és karibi évkönyvében jelent meg.
1. A BATX egy rövidítés, amely a Baidu, Alibaba, Tencent és Xiaomi, a négy legnagyobb kínai technológiai vállalat rövidítése.
2. A GAFAM rövidítés a Google (Alphabet), az Apple, a Meta (korábban Facebook), az Amazon és a Microsoft rövidítése.
3. A Javier Milei vezette új argentin kormány december 22-én levelet küldött a Brics-tagállamok elnökeinek, amelyben közölte, hogy Argentína nem csatlakozik a blokkhoz.
4 Az 1975-ben létrehozott 7-es csoportba Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok tartozik. Az Európai Bizottság megfigyelői státusszal rendelkezik.
5 Kína Milei hivatalba lépése után felfüggesztette a megállapodást. Miután Milei bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolatokat a „kommunista diktatúrával”, a megállapodás befagyasztva maradt, amíg „gyümölcsöző tárgyalásokra” nem kerül sor.
Írta: Nodal Clae
Forrás: Amerika21
