71 év óta az első chilei állami látogatás az országban. A hosszú szünet oka a tengeri kijutás körüli vita volt. Kast: Nincs újratárgyalás ebben a kérdésben.
José Antonio Kast chilei elnök a múlt héten állami látogatásra utazott Bolíviába. Találkozott a bolíviai államfővel, Rodrigo Paz-szal, hogy újraélesszék a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat. Kast a látogatás előtt „történelmi bolíviai látogatásról” beszélt. Kijelentette, hogy törekszik a jó nemzetközi kapcsolatok ápolására Chile három szomszédos országával, és bejelentette, hogy további állami látogatásokat tervez Peruba és Argentínába. A tárgyalások témái között szerepelt az energetikai integráció, a kereskedelem modernizálása, egy csővezeték a Csendes-óceánig, valamint a határbiztonság.
Ez volt az első hivatalos állami látogatás, amelyet egy chilei elnök több mint hét évtized után tett. „Ma, 71 év után, egy chilei elnök visszatér hivatalos látogatásra La Pazba. Alakítsuk együtt nemzetünk jövőjét!” – írta Kast az X-en, miután Héctor Francisco Huanca Gutiérrez bolíviai külügyminiszter fogadta őt az el alto-i repülőtéren.
Utoljára 1955-ben utazott hivatalos állami látogatásra Bolíviába egy chilei elnök, amikor Carlos Ibáñez del Campo elfogadta az akkori bolíviai államfő, Víctor Paz Estenssoro meghívását. Azóta csak beiktatások alkalmával vagy multilaterális kötelezettségek teljesítése céljából látogattak el chilei államfők, de hivatalos állami látogatásokra már nem került sor.
1962 óta Bolívia és Chile nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat nagyköveti szinten, egy 1975 és 1978 közötti szünetet leszámítva. Csak főkonzulátusok működnek a két ország fővárosában. Ennek oka a több mint egy évszázada szunnyadó konfliktus, amely Bolívia tengeri kijáratra vonatkozó igényével kapcsolatos. A chilei csapatok 1879-ben, a salétromháború során elfoglalták Antofagasta kikötőjét. A béke- és barátsági szerződés 1905-ös ratifikálásával Bolívia véglegesen elismerte Chile szuverenitását az elfoglalt partvidék felett. Azóta a tengeri kijárat elvesztése nemzeti traumaként él Bolíviában, és erősen politikai töltetű kérdés.
A hivatalban lévő bolíviai elnök pragmatikus álláspontot képvisel ezzel kapcsolatban. „A múltat konfliktusok jellemezték, a jelennek és a jövőnek pedig a fejlődés jegyében kell állnia. Gyermekeink nem halhatnak meg a múlt terhe miatt. Gyermekeinknek lehetőségük kell hogy legyen, mert mi – testvérek, bolíviaiak – közösen alakítjuk a jövőt. És pontosan ezt fogjuk tenni a szomszédos államokkal is” – mondta, hozzátéve, hogy „a kétoldalú párbeszéd új szakasza és mindkét ország számára új lehetőségek” kezdődtek.
Mindkét államfő szándéknyilatkozatot írt alá a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről és az energetikai integráció fokozásáról. Így mostantól tiszta energiát fognak Chile-ből a bolíviai villamosenergia-hálózatba táplálni. Tárgyalások folytak a Sica Sica-t Bolíviában és az Arica-i csendes-óceáni terminált összekötő olajvezetékről is. Ez Bolívia számára fontos az üzemanyag-ellátás szempontjából.
A határbiztonság kérdése különösen fontos volt a chilei államfő számára. Választási kampánya során nagy port kavart azzal az ígéretével, hogy kerítéseket és árkokat kíván emelni a bolíviai és perui határátkelőhelyeken. Ez az intézkedés már megvalósításra került. „Az az ország, amely nem ellenőrzi határait, nem védi a lakosságát” – hangsúlyozta a La Pazban kiadott zárónyilatkozatban.
Mindkét ország megállapodott a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem fokozásáról az ember- és kábítószer-kereskedelem, a csempészet és a gépjárműlopás terén. A határátkelőhelyeket és a migrációt szigorúbban fogják ellenőrizni. A jövőben közös katonai műveleteket terveznek. Chilében körülbelül félmillió bolíviai él.
Miniszteri szinten megállapodások születtek a kereskedelmi kapcsolatokról és a beruházásokról. Chile vállalta, hogy a hatályos szerződéseknek megfelelően garantálja a bolíviai áruk szabad áramlását a chilei területen és a chilei kikötőkön keresztül. Ezen felül javulni fog Bolívia digitális összeköttetése, mivel az ország hozzáférést kap a Csendes-óceánban húzódó üvegszálas kábelekhez. Itt különösen ígéretesnek tűnik a Humboldt-projekt, amely a jövőben összeköti Chilét Ausztráliával. A bányászati szektorban mindkét ország konkrét irányelvekben állapodott meg a kitermelés és a geológia területén való együttműködésről.
A két ország közötti nézeteltérések alig játszottak szerepet a találkozón. Kast egyértelműen elutasította minden olyan reményt, amely Bolívia tengeri kijutásának újratárgyalására irányult. „Minden nemzetnek jogosan vannak igényei; ezek közül néhányat bírósági ítélet is megerősített” – magyarázta.
2014-ben az akkori elnök, Evo Morales a partkérdéssel kapcsolatban keresetet nyújtott be a Nemzetközi Bírósághoz. 2018-ban a bíróság úgy döntött, hogy Chile jogilag nem köteles Bolíviával tárgyalni a Csendes-óceánhoz való szuverén hozzáférésről.
Az aricai bolíviai faszállítmányok lefoglalását és elégetését is csak mellékesen említették, noha a bolíviai parlamenti képviselők kiemelték a téma jelentőségét. A chilei ellenőrök júniusban lefoglaltak több mint 1.000 tonna fából álló szállítmányt egy eddig nem bizonyított vád alapján, miszerint a fa kábítószerrel lenne átitatva. Sőt a fa egyrészét el is égették. Az eljárás továbbra is folyamatban van, és az ügyészség hatáskörébe tartozik – mondta Kast, amikor erről kérdezték.
Az állami látogatást a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának fontos lépéseként értékelik. Mindkét államfő megállapodott abban, hogy Paz jövőre Chilébe utazik, hogy folytassa a megállapodások végrehajtását.
Írta: Andreas Hetzer
Forrás: Amerika21
állami látogatásDiplomáciahatárlezárásJosé Antonio KastmigrációRodrigo Paz









