Az iráni háború próbára teszi a BRICS-csúcstalálkozót Újdelhiben. Az államok szövetsége eltérő érdekei ellenére is egységet mutat.
Valójában az iráni háborúnak megvolt a lehetősége, hogy tönkre tegye a BRICS-csúcstalálkozót Újdelhiben. Teherán, az egyik háborúzó fél, ezen a hétvégén maga is a tárgyalóasztalnál ült. Ugyanakkor a szövetséghez tartozik Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, két olyan öböl-menti monarchia, amelyek szorosan együttműködnek az USA-val, és az amerikai katonai jelenlét miatt az iráni megtorló támadások célpontjává váltak. Még a BRICS-külügyminiszterek májusi találkozóján sem született közös nyilatkozat a nézeteltérések miatt.
Ezért figyelemre méltó, hogy a hétvégén az állam- és kormányfők megegyeztek egy 140 pontból álló közös nyilatkozatban. Az Irán elleni háborúval kapcsolatban azonban a nyilatkozat feltűnően óvatos marad. A részt vevő államokat nem nevezik meg, a BRICS csupán általánosságban a lehető legnagyobb visszafogottságra, a párbeszédre és a diplomáciára szólít fel. Mindazonáltal éppen Szaúd-Arábia beleegyezése figyelemre méltó. A francia közgazdász és Ázsia-szakértő, Jean-Joseph Boillot szombaton a Franceinfo-nak nyilatkozva ezt úgy értelmezte, hogy a régióban kialakult konfrontációért „egyértelműen a nyugati tábor, és különösen az Egyesült Államok” viseli a felelősséget.
Palesztina ügyében a közös nevező különösen messzire nyúlik. Nem utolsósorban Brazília már régóta szorgalmazza a BRICS-en belül egy egyértelmű álláspont kialakítását Gázával kapcsolatban. Az országcsoport elutasítja a palesztinok bármilyen elüldözését, támogatja egy palesztin állam létrehozását az 1967-es határok között, Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal, és követeli az Izrael által végrehajtott illegális megszállás befejezését.
Ezenkívül a BRICS-országok kifejezetten ellenzik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által nem elfogadott egyoldalú kényszerintézkedéseket és másodlagos szankciókat. Oroszország és Irán számára a kérdés különösen sürgető: Washington kihasználhatja központi pozícióját a nemzetközi pénzügyi rendszerben, hogy nemcsak a két államot magát, hanem harmadik országokban működő vállalatokat és bankokat is nyomás alá helyezzen.
A gyakran emlegetett nagy szakítás a dollárrendszerrel azonban Újdelhiben alig volt észrevehető. Nem született döntés sem a BRICS-országok közös valutájáról, sem a SWIFT közvetlen helyettesítéséről. Ehelyett a nemzeti fizetési rendszereket szorosabban össze kell kapcsolni, és az ügyleteket gyakrabban kell a nemzeti valutákban bonyolítani. Oroszország és Irán eközben a nyugati ellenőrzés alatt álló pénzügyi csatornák lehető leggyorsabb alternatíváira törekszik. Kína inkább egy hosszabb távú átalakításra támaszkodik. India viszont kifejezetten elutasítja a közös BRICS-valutát, de támogatja a nemzeti valutákban történő kereskedelmet és a nemzeti fizetési rendszerek összekapcsolását.
Ezek a nézeteltérések a BRICS jövőbeli szerepéről szóló alapvető vitát tükrözik. Kína és Oroszország a szövetséget a nyugati dominanciájú rend ellensúlyaként kívánja erőteljesebben kiépíteni. Új-Delhi viszont ugyan egy többpólusú világot szeretne, de nem egy kínai vezetésű ellenrendet. Narendra Modi miniszterelnök a csúcstalálkozón azt szorgalmazta, hogy a globális Délnek a „szabályok követőjéből” „szabályalkotóvá” kell válnia. Ezen elképzelés szerint az IMF-et, a Világbankot és a WTO-t nem kell megszüntetni, hanem a fejlődő és feltörekvő országok javára meg kell reformálni őket.
A meglévő intézmények reformjának kísérletével párhuzamosan a BRICS saját struktúráit is kiépíti. Az Újdelhiben jóváhagyott „2030-as BRICS gazdasági partnerségi stratégia” célja a kereskedelem, a beruházások, a digitalizáció, a technológia és a pénzügyi kérdések terén való együttműködés elmélyítése. Kína államfője, Hszi Csin-ping vasárnap további kezdeményezéseket jelentett be a mesterséges intelligenciával, a különleges gazdasági övezetekkel és a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatban. Ehhez jön még az Új Fejlesztési Bank és az új, határokon átnyúló fizetési mechanizmusok.
Az, hogy a BRICS-országok a jövőben mennyire tudnak egységesen fellépni politikai téren, jelentősen függ Kína és India közötti viszonytól. Hszi hét év után először látogatott újra Indiába. A két ország évekig tartó súlyos feszültségek után a kapcsolatok normalizálására törekszik, de a határkonfliktusok és a gazdasági verseny továbbra is fennáll. Orosz források szerint Hszi és Modi egyúttal felajánlották közvetítői segítségüket az ukrajnai háborúban – ami jelzi azt a törekvést, hogy külpolitikájukban nagyobb mértékben függetlenedjenek a nyugati közvetítési formátumoktól.
A Nyugattal szembeni ellenálláshoz szükséges gazdasági súly már régóta megvan: vásárlóerő-paritás alapján a világ gazdasági teljesítményének mintegy 40 százaléka a BRICS-országokra jut, míg a G7-re már csak körülbelül 28 százalék.
Írta: Raphaël Schmeller
Forrás: JungeWelt
