Havannában augusztus 10. és 12. között nemzetközi konferenciát tartanak Fidel születésének 100. évfordulója alkalmából. Üdvözlő üzeneteket küldött többek között a Kínai Kommunista Párt és az Európai Baloldal is.
1.500 résztvevő vesz részt a „Fidel: Örökség és jövő” című nemzetközi konferencián, amelyet augusztus 10. és 12. között rendeznek Havannában. A rendezvény kezdetén levetítettek egy videót a 2016-ban elhunyt forradalmi vezető, Fidel Castro Ruz életének fontosabb állomásairól, amelyet a közönség többször is tapssal szakított meg.
René González Barrios, a Centro de Estudios Fidel Castro munkatársa a konferencia elején kitért a „palesztin nép ellen elkövetett népirtásra”, az „Izrael és az USA által Irán ellen folytatott háborúra”, valamint a Kuba elleni blokádra. González kifejtette, hogy a kubai nehéz helyzet ellenére 63 országból 1.500 küldött utazott Havannába.
Miguel Díaz-Canel, Kubai Köztársaság elnöke és a Kubai Kommunista Párt főtitkára beszédének elején kijelentette, hogy „a bátorság és a szolidaritás cselekedete” az, hogy ezekben a „gazdasági háborús” időkben Kubába jönnek. Díaz-Canel kitért a forradalom előtti Kubára: akkoriban a vidéki diákok 70 százaléka nem rendelkezett tanárokkal, a gyermekek 95 százaléka pedig parazitákkal volt fertőzött. Az ország területének 46 százalékát a lakosság 1,5 százaléka és „észak-amerikai vállalatok” irányították. Ma az ország 77,7 éves átlagos várható élettartammal Latin-Amerika egyik legmagasabb értékét mutatja, és 1000 lakosra kilenc orvos jut.
Fidel nem csupán államfő volt, hanem „munkás, stratéga és tanuló” is. Soha nem volt pesszimista, még az európai szocialista államok összeomlása után sem. Az 1990-es években Fidel előmozdította a nemzetközi egészségügyi munkát: 1998-ban egy Közép-Amerikára és a Karib-térségre irányuló egészségügyi programot indított, 1999-ben pedig megalapította az ELAM-ot, a Latin-Amerikai Orvostudományi Egyetemet.
Díaz-Canel kitért a blokád konkrét következményeire is: jelenleg 98.500 szükséges műtétet nem lehet elvégezni, a szükséges gyógyszereknek csupán 30 százaléka áll rendelkezésre, és 34.000 terhes nő nem jut a szükséges szűrővizsgálatokhoz.
Az államfő kitért a jelenlegi gazdasági reformokra is, amelyek szerinte „nem jelentenek visszatérést a kapitalizmushoz”, a „termelési eszközök továbbra is a nép kezében maradnak”. Díaz-Canel a „21. századi szocializmusról való kritikus gondolkodásra” szólított fel. Világszerte a szolidaritási mozgalomnak még erőteljesebben kell folytatnia a blokád elleni kampányokat és hirdetéseket.
„Itt senki sem adja meg magát, senki sem térdel le” – zárta Díaz-Canel körülbelül 45 perces beszédét. A terem „No Pasaran”, „Yo soy Fidel” és „Cuba sí, bloqueo no” kiáltásokkal válaszolt.
Díaz-Canel után azonnal felszólalt Liu Haixing, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának nemzetközi ügyekért felelős tagja, aki Hszi Csin-ping államelnök üdvözlő üzenetét tolmácsolta.
Ezt követően Tjitunga Elijah Ngurare, Namíbia miniszterelnöke kijelentette, hogy „Dél-Afrikában nem lehet a szabadságról beszélni anélkül, hogy megemlítenénk Fidelt és Kubát”. Kitért a kubai katonai missziókra, amelyeket 1975-től kezdve Afrikában hajtottak végre a gyarmatosítás és az apartheid ellen. „Nelson Mandela szabadulását és az apartheid végét Kuba tette lehetővé”. Kuba „66 éve szenved az USA blokádja alatt”. „Kuba mindig velünk volt Afrika függetlenségéért folytatott küzdelemben, most pedig Kuba nincs egyedül”.
Walter Baier, az Európai Baloldal elnöke üdvözletet közvetített „európai baloldali pártoktól és haladó gondolkodású emberektől”. A blokád „gazdasági háború és csendes népirtás” – mondta Baier. „Hagyják élni a kubai embereket!” A politikus, aki egyben az Osztrák Kommunista Párt tagja is, azt követelte, hogy töröljék Kubát azokról az országokról szóló listáról, amelyek állítólag „támogatják a terrorizmust”, és nemzetközi szolidaritásra szólított fel. José Luis Cantella, a Spanyol Kommunista Párt elnöke kitért azokra az állításokra, amelyeket Donald Trump amerikai elnök és Marco Rubio terjesztett, miszerint Kuba veszélyt jelent az Egyesült Államokra, és kijelentette, hogy egy Kuba elleni támadás „mindannyiunk elleni támadás”.
További nyilatkozatok érkeztek többek között a Portugál Kommunista Párttól és a Vietnami Kommunista Párttól, valamint João Pedro Stédile-től, a brazíliai földnélküli mozgalom (MST) képviselőjétől. Stédile emlékeztetett arra, hogy Fidel Castro volt az egyik első politikus, aki figyelmeztetett a klímaváltozás következményeire. „A természetet romboló multinacionális vállalatok elleni küzdelem az imperializmus elleni küzdelem” – mondta Stédile, aki végül így fogalmazott: „Kubát védeni azt jelenti, hogy magunkat védjük.” Az Orosz Föderáció egyik képviselője Vlagyimir Putyin elnök üdvözlő üzenetét tolmácsolta. Az egyetlen női felszólaló, egy dél-afrikai képviselő méltatta Kuba az ebola-járvány elleni küzdelmét.
A konferencia szerdáig tart, és a kubai forradalmi vezető életét és munkásságát bemutató gazdag programmal várja a résztvevőket. Csütörtökön Castro születésének 100. évfordulóját ünneplik egy ünnepi rendezvénnyel a havannai Karl Marx Színházban, valamint egy karavánnal szülőhelyén, Biránban.
Írta: Thorben Austen, Havanna
Forrás: Amerika21
