Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter sajtótájékoztatón ismertette az ENSZ-nek szánt határozattervezetet, amely egyben összefoglaló jelentés a Kuba elleni amerikai blokád negatív következményeiről.
Az „Az USA által Kuba ellen bevezetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád megszüntetésének szükségessége” című dokumentumot november 1-jén vitatja meg az ENSZ Közgyűlése, a szavazás másnap lesz.
Az eredmény immár 31 éve egyértelmű: a világközösség az amerikai blokád ellen szavaz. Egy évvel ezelőtt 185 állam szavazott a blokád ellen, és csak kettő volt mellette – az USA és Izrael.
A dokumentum bemutatásakor Rodríguez népirtásnak nevezte az USA „egyoldalú ostromát”, és elítélte a szigetországnak okozott és továbbra is okozott veszteségeket. Az okozott kárt havi több mint 405 millió dollárra tette, ami kétóránként egymillió dollárnak felel meg.
Becslések szerint a karibi ország bruttó hazai terméke 2022-ben mintegy 9,0 százalékkal növekedhetett volna, ha ez a nemzetközi jogot sértő amerikai politika nem létezne.
„Ha az arany értéke alapján kiszámoljuk a blokád által e 60 év alatt okozott kárt, az egy billió 337 milliárd dollárra rúg” – folytatta.
A Kuba elleni blokád közvetlen és közvetett gazdasági károkkal is halálos következményekkel jár, és célja, hogy megfossza az országot az élelmiszer, a technológia, az üzemanyag és az ellátmányok beszerzéséhez nélkülözhetetlen pénzügyi bevételektől. Emellett veszteségeket okoz az idegenforgalmi ágazatban is – hangsúlyozta.
Ennek az „ellenséges politikának” a keretében az amerikai kormány például 2021 januárja és 2023 februárja között összesen 909 diszkriminatív intézkedést hozott a külföldi bankok szerződéseinek és szolgáltatásainak felmondására – mondta. A Covid 19 járvány idején pedig Washington még tovább szigorította a blokádot, amit Rodríguez ismét „kegyetlen és népirtó cselekedetnek” nevezett.
Eközben az amerikai kormány kubai politikájával szembeni kritika és ellenállás itthon is egyre erősödik. Mind a kongresszusban, mind a társadalomban egyre hangosabbak a tiltakozások és az enyhülés követelései, több tucat városban követelik a blokád megszüntetését. Ezzel egyidejűleg világszerte egyre nagyobb a tiltakozás, például az „1c4cuba” kampány révén, amely arra kéri a polgárokat, hogy „Kuba” feliratú filléres banki átutalásokat végezzenek, hogy szembeszálljanak a bankok korábbi, a blokádban való bűnrészességével. Emellett Nyugat-Európában egy új kampány indult „Unblock Cuba” néven.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
