„Trumpito” Kolumbia ellen: vámháború az Andokban

Meglepetésként és azonnali hatállyal Ecuador elnöke, Daniel Noboa szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon Elon Musk rövid üzenetküldő szolgáltatásán, az X-en keresztül bejelentette, hogy 30 százalékos „biztonsági vámot” vet ki a kolumbiai áruk importjára. Indoklásként a két ország határvidékén kialakult helyzetet hozta fel, amely a kábítószer-kereskedelem és az illegális bányászat elleni küzdelemmel kapcsolatos, és amelyben Kolumbia állítása szerint nem vesz részt kellő mértékben.

Eszkalálódó konfliktus Ecuador és Kolumbia között (határ Rumichacában, 2026. január 23.)
Eszkalálódó konfliktus Ecuador és Kolumbia között (határ Rumichacában, 2026. január 23.)

Kolumbia csütörtökön Edwin Palma bányászati és energiaügyi miniszter révén reagált, aki bejelentette, hogy még aznap 18 órakor minden villamosenergia-importot, amely Ecuador szükségletének 8-10 százalékát teszi ki, a továbbiakig felfüggesztik. Emellett a kereskedelmi minisztérium hivatalos nyilatkozatában bejelentette, hogy mintegy 20 ecuadori importtermékre válaszvámokat vet ki, amelyek elsősorban élelmiszereket, például babot, rizst, főzőbanánt, olajokat és cukrot, valamint ipari termékeket, például gumiabroncsokat, cipőket, alumíniumcsöveket és gázpalackokat érintenek.

A Bloomberg ügynökség figyelmeztetett azonban, hogy ezek az intézkedések az ecuadori fogyasztókat sokkal súlyosabban érinthetik, mivel Ecuador legutóbb mintegy 900 millió dolláros kereskedelmi deficitet mutatott Kolumbia felé, és ez elsősorban a kozmetikai és gyógyszeripari termékeket, a járműveket és azok alkatrészeit, valamint a műanyag és egyéb vegyipari termékeket érinti. Mindezek felett azonban az energiaimportok jelentik a legfontosabb tényezőt Ecuador számára, amely csak lassan lábal ki egy súlyos energiaválságból, és tavaly még mintegy 134 millió dollár értékben importált energiát szomszédos országából. Összességében Ecuador a kolumbiai export hatodik legfontosabb vevője, míg Kolumbia fordítva a kilencedik helyen áll, de az USA és Kína után a harmadik legfontosabb importpartner.

Egy kolumbiai szakértő, akit a Bloomberg idéz, „Noboa egyszerűsített, felelőtlen és elhamarkodott megoldásának” nevezte a lépést, amelynek célja, hogy elterelje a figyelmet a bűnözői bandák elleni kemény biztonságpolitika rossz eredményeiről. Idén júniusban Noboa elfogadatta a „nemzeti szolidaritási törvényt”, amely lehetővé tette számára, hogy a biztonsági helyzetre hivatkozva rendkívüli állapotot hirdessen, és ezzel gyakorlatilag engedélyezze a rendőrség és a hadsereg halálos erőszak alkalmazását bírói ellenőrzés nélkül. 2025 ennek ellenére Ecuador közelmúltjának legerőszakosabb éve lett, 50,91 gyilkosság/100 000 lakos aránnyal, ami a belügyminisztérium szerint 32 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A hatóság ugyanazon a napon tette közzé a számokat, amikor Noboa bejelentette a kolumbiai importárukra kivetett „biztonsági díjat”.

A kolumbiai médiában eközben meg nem erősített spekulációk keringenek egy állítólagos találkozóról Ecuador elnöke, Daniel Noboa és az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio között a davosi Világgazdasági Fórumon. Ez állítólag befolyásolta a január 21-i vámbejelentést. A pletykák időbeli egybeeséseken és Noboa Trump-körhöz való közelségén alapulnak, ami neki a „Trumpito” (Kis Trump) becenevet hozta. Kolumbiai médiumok, mint a Blu Radio és a Caracol Radio, azt gyanítják, hogy e mögött az Egyesült Államok nyomása áll Petro elnökre a február 3-án a Fehér Házban tervezett találkozója előtt. Ezt alátámasztja a gazdaságpolitika és a kábítószer-kereskedelem elleni állítólagos küzdelem újbóli összekapcsolása, amely részben illeszkedik a jelenlegi amerikai kormányzat venezuelai és kolumbiai fellépésének indoklásába. Trump októberben bizonyítékok nélkül szankcionálta Kolumbia elnökét, Petrót, állítólagos kapcsolatai miatt a kábítószer-kereskedelemmel.

A gazdasági háború másik magyarázata a Petro és Noboa közötti politikai nézeteltérésekben is rejlik. Petro az utóbbi időben többször is követelte Jorge Glas, Rafael Correa elnök idején Ecuador alelnökének szabadon bocsátását, akit korrupcióért ítéltek el, és politikai üldözés miatt menedékjogot kapott a mexikói nagykövetségen Quitóban.

Ott 2024 áprilisában az ecuadori hatóságok egy feltűnést keltő rendőri akció során, minden diplomáciai protokollt megsértve letartóztatták. Petro 2025-ben megadta Glasnak a kolumbiai állampolgárságot, és ennek alapján követeli kiadatását.

Az eszkalálódó feszültségek ellenére mindkét fél hangsúlyozza, hogy hajlandó a párbeszédre. Ecuador külügyminisztere, Gabriela Sommerfeld pénteken bejelentette, hogy tárgyalások folynak egy hamarosan megrendezendő találkozóról, amely várhatóan a héten kerül megrendezésre.

Írta: Nils Heidenreich

Forrás: JungeWelt