Nem könnyű megválaszolni azt a kérdést, hogy a bojkottok értelmesek-e a sport világában. Ez a kérdés azonban nem tárgya ennek a szövegnek. Ez csak egy gondolatjáték.
Mi lenne, ha a világ más lenne? Egy olyan világ, amelyben a nemzetközi közösség minden kormány tevékenységét ugyanolyan mércével mérné? Mi lenne, ha a nemzetközi közösség megállapodna abban, hogy szankcionálja az Egyesült Államok által a venezuelai államfő, Nicolás Maduro elrablásával elkövetett nemzetközi jogsértést? Mit jelentene ez a sport számára?
Először is bojkottálni kellene az Egyesült Államokban tervezett összes nagy rendezvényt. Kettő kiemelkedik közülük: a 2026-os férfi labdarúgó-világbajnokság és a 2028-as nyári olimpiai játékok Los Angelesben.
A labdarúgó-világbajnokságot nem egyedül az Egyesült Államok rendezi, hanem Kanada és Mexikó is részt vesz benne. Találhatók-e helyszínek Kanadában és Mexikóban, amelyek helyettesíthetik az Egyesült Államokban tervezett mérkőzéseket? Lehetséges. De más országokra is át lehetne térni a régióban. Például Venezuelára. A döntőt az Estadio Monumental de Maturín stadionban rendeznék, a nemzetközi szolidaritás jeleként. Az elődöntőket Kolumbiában és Kubában, hogy jelezzék: Jenkik, tartsátok magatokat távol, mi azok oldalán állunk, akiket imperialista agresszió fenyeget! Az amerikai csapat természetesen nem lépne pályára, nem vehetne részt a játékban.
A 2028-as nyári olimpiát el kellene halasztani. Erre még van idő. Kézenfekvő lenne az egyik olyan várost választani, amely Los Angelesnél alulmaradt az olimpia rendezési jogáért folyó versenyben. A probléma: ilyen városok nincsenek, mert nem volt választás. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság gyakorlatilag önmagával állapodott meg Los Angelesről. Ez is lehetséges. Akkor talán egy város, amely nemrég rendezett nyári olimpiai játékokat? Ott az infrastruktúra még viszonylag jó állapotban lehet. Párizs? Tokió? Rio! Így a nemzetközi közösség további támogatást nyújthatna Latin-Amerikának.
Akkor az amerikai sportolók indulhatnának? Csapat sportokban biztosan nem, és egyéni sportolók semmiképpen sem az amerikai zászló alatt. Ha egy szurkoló meri elővenni a sértő anyagot, ki lesz dobva. De mi a helyzet a semleges zászló alatt való indulással? Lehetséges lenne, de alaposan meg kellene vizsgálni. A semleges ruhák nem tartalmazhatnak piros-fehér-kék színkombinációkat, a világot nem lehet bolondnak nézni. Alaposan meg kellene vizsgálni a közösségi média fiókokat. Egy lájk egy MAGA-posztra? Elbukott. Nincs lájk egy MAGA-poszthoz, de nincs egyértelmű ellenző nyilatkozat sem? Határeset. Sportolók, akik a felvételeken áhítattal, kezüket a szívükre téve hallgatják az amerikai himnuszt? Lehet, hogy rendben lenne, ha az elnök neve Obama vagy Biden lenne. Trump alatt? Nem megy.
Ugyanezek a kritériumok már a február 6-án Milánóban megnyíló téli olimpiára is vonatkoznának. Az amerikai téli sportolók között vannak olyanok, akik megérdemlik a semleges sportoló státuszt. Az alpesi szupersztár Mikaela Shiffrin óvatosan, de aggodalommal nyilatkozott hazája politikai helyzetéről. Az olimpiai bajnok sífutó Jessica Diggins ragyogó mosolyával és társadalmi elkötelezettségével hódítja meg a világ szívét. Gus Schumacher, aki két sífutó világkupa-verseny győztese, az amerikai kongresszus előtt kellett felelnie a rasszizmus és a rendőri erőszak kritikájáért az Egyesült Államokban (valójában a klímaváltozásról kellett volna szó esnie a meghallgatáson, de a republikánus képviselők nem vettek túl nagy figyelmet erre). De mi történt Maduro letartóztatásának napján? Diggins megnyerte a Tour de Ski-t, Schumacher hetedik lett, Shiffrin pedig alig maradt le az első helyről a Kranjska Gora-i világkupa-szlalomban, miközben mindenki úgy tett, mintha mi sem történt volna. Ha nagylelkűek akarunk lenni: talán olimpiai részvétel, de ahhoz előbb bocsánatot kellene kérniük.
Legyünk őszinték: egyik forgatókönyv sem fog megvalósulni. A FIFA elnöke, Gianni Infantino inkább a világbajnokságot fogja dicsérni az USA-ban, mint a valaha volt legjobbat, és talán Donald Trumpnak is adományoz egy újabb békedíjat, Los Angeles 2028-ban a világ valaha látott legjobb show-ját fogja nyújtani, Milánóban és Cortina d’Ampezzóban pedig „USA, USA” kiáltásokkal kínoznak minket, és az amerikai sportolók a „Star Spangled Banner” alatt könnyeket morzsolnak a dobogón. A világ egyszerűen nem igazságos, de ez nem újdonság.
Írta: Gabriel Kuhn
Forrás: JungeWelt
