Inspirációk 2025-ből Latin-Amerikából

2025-ben a társadalmi mozgalmak jobb életkörülményekért, a természet megóvásáért, a szociális biztonságért és a nemzeti szuverenitásért küzdöttek.

A társadalmi mozgalmak egyik csúcspontja 2025-ben: a népek csúcstalálkozója Belémben
A társadalmi mozgalmak egyik csúcspontja 2025-ben: a népek csúcstalálkozója Belémben

2025 egyik csúcspontja a november 12. és 16. között Belémben megrendezett népek csúcstalálkozója volt. Ugyanebben a városban került megrendezésre a COP30 klímacsúcs is. A népek csúcstalálkozóján 23.000 résztvevő gyűlt össze 65 országból, és először voltak jelen a COP30 hivatalos képviselői is a zárónyilatkozat átadásán. Ez a nyilatkozat a neoliberális kapitalizmus alternatív gazdasági modelljét követeli meg a klímakrízis megoldásának előfeltételeként. Ez siker a társadalmi mozgalmak és a jobb életkörülményekért folytatott küzdelmük számára.

Már a COP30 előtt aktivisták, őslakos vezetők és mezőgazdasági szervezetek képviselői egy „karaván az életért és a klímaért” elnevezésű akció keretében Mexikóból Belémbe indultak, és kilenc kontinensbeli országban politikai akciókat hajtottak végre.

A természet- és környezetvédelem a kolumbiai társadalmi mozgalmak központi témája is volt. A 2024 novemberi COP16 biodiverzitási csúcstalálkozót követően 2025-ben sikerült megvalósítani a releváns célkitűzéseket: kormányzati jelentések szerint 2025-ben az erdőirtás mértéke körülbelül 33 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Különösen az Amazonas-vidék több nemzeti parkjában volt tapasztalható akár 54 százalékos csökkenés. A COP16 eredményeként nagy őslakos területeket ismertek el, beleértve az elszigetelt őslakos csoportok területeit is. Ezek a védelmi státuszok hozzájárulnak mind a kulturális integritás, mind az ökoszisztéma funkcióinak megőrzéséhez. Az őslakos közösségek autonómiájának és területi jogainak elismerése erősíti védelmi szerepüket.

Panamában 2025-ben a társadalmi mozgalmak és a szakszervezetek gyakran vonultak utcára
Panamában 2025-ben a társadalmi mozgalmak és a szakszervezetek gyakran vonultak utcára

Panamában a szakszervezetek hónapokig vonultak utcára, tiltakozva a tervezett nyugdíjreform és az USA neokoloniális törekvései ellen, amelyek célja a Panama-csatorna feletti ellenőrzés visszaszerzése volt. Ezalatt elnyomást szenvedtek, de ugyanakkor szervezeteiket és a lakosság tudatosságát is erősíteni tudták.

A Conaie indián szervezet hetekig tartó általános sztrájkja az ecuadori neoliberális törekvések ellen irányult. Bár évek óta először nem vezetett közvetlen eredményekhez, néhány héttel később népszavazáson egyértelműen megszavazták a 2008-ban a társadalmi mozgalmak által kikényszerített alkotmány megtartását, amely kiterjedt jogokat biztosít az őslakos népességnek és a természetnek, valamint tiltja az amerikai katonák Ecuadorban való állomásozását (a miamerikank.hu beszámolt erről).

Guatemalában Bernardo Arévalo kormánya a korruptok paktumának folyamatos támadásai ellenére is meg tudta őrizni hatalmát, és lassú, de folyamatos javulást tudott elérni az egészségügyi és oktatási rendszerben. Második alkalommal emelték a minimálbért, és egy választottbírósági ítélet, amely szerint Guatemalának nem kell „kártérítést” fizetnie egy befejezett bányászati projektért, tovább erősítheti az ellenállást a megaprojektekkel szemben (a miamerikank.hu beszámolt erről).

Októberben La Esperanza-ban (Honduras) 350 képviselő 46 kontinensszerte működő csoporttól vitatta meg a társadalmi mozgalmak további stratégiáit (a miamerikank.hu beszámolt erről), decemberben pedig Venezuelában is több ezer aktivista gyűlt össze egy találkozóra.

Ez továbbra is szükséges lesz, mert Bolíviában, Hondurasban és Chilében 2025-ben olyan kormányokat váltottak le, amelyek legalább részben kapcsolatban álltak a társadalmi mozgalmakkal. Helyükre olyan kormányok lépnek, amelyek inkább ellenségként tekintenek a társadalmi mozgalmakra. Hondurasban a választásokat a csalási vádak mellett az amerikai elnök, Donald Trump évek óta nem látott közvetlen beavatkozása is beárnyékolta. Az augusztus óta folytatott, Venezuelával való közvetlen konfrontációra irányuló politikája veszélyezteti a kontinens békéjét, és tovább eszkalálódhat.

Ennek fényében 2026-ban is szükség van kritikus, független tudósításokra Latin-Amerikáról. Reméljük, hogy adományokból finanszírozott projektünket az új évben is folytathatjuk az Önök segítségével.

Minden olvasónknak mozgalmas és békés 2026-os évet kívánunk.

Az amerika21 szerkesztősége

Forrás: Amerika21