A november 30-án véget ért trópusi viharszezon kedvezően hatott az ország szárazságproblémájára. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (SMN) adatai szerint jelenleg az ország területének csak 10,6 százaléka érintett vízhiányban. Fabian Vázquez Romaña, az SMN koordinátora szerint a viharszezon kezdetén, május 15-én az ország területének körülbelül 50 százaléka küzdött szárazsággal. Ez 39 százalékos csökkenést jelent. A meteorológiai szolgálat szóvivője szerint már szeptember vége óta több mint 77 százalékában az országnak nincs szárazság, ami 2022 óta nem fordult elő.
A víztározók újra feltöltődtek
Az esőzések hozzájárultak a víztározók vízszintjének emelkedéséhez is. Országos szinten a töltöttségi szint elérte a 72 százalékos csúcsot, ami 8 százalékkal több, mint az előző évben. Több mint 80 víztározó elérte vagy meghaladta a normál maximális vízszint 100 százalékát. A legnagyobb növekedést a Sinaloa, Chiapas, Jalisco, Oaxaca, Michoacán és Sonora víztározókban regisztrálták. A Cutzamala-rendszer a Mexikói-völgyben elérte a maximális 97 százalékos töltöttséget. Az SMN külön kiemelte ezt az eredményt, mivel 2024-ben a maximális töltöttség 64 százalék volt, ami kritikusnak minősült. Vázquez Romaña szerint a csapadék nagy része trópusi hullámoknak és az észak-amerikai monszunnak köszönhető. Ebben a szezonban 40 ilyen erős esőzést regisztráltak, ami kissé meghaladja a 38-as átlagot. A legaktívabb hónapok július és augusztus voltak, mindkét hónapban 11 erős esőzés volt. A trópusi hullámok elsősorban délen és a Yucatán-félszigeten okoztak jelentős csapadékot, mondta az SMN szóvivője. További tényező volt a mexikói monszun az ország északkeleti részén, amely Baja California, Baja California Sur, Sonora, Sinaloa, Chihuahua, Durango és Nayarit régiókban az éves csapadékmennyiség több mint 60 százalékát tette ki. Ezenkívül az idei esős évszak körülbelül június második felében kezdődött, de csak szeptember végén, egy héttel az átlagos időpont után ért véget, így hét nappal tovább tartott.
Növekszik a hurrikánok száma
A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között 31 trópusi hurrikán alakult ki. Ezek közül 18 a Csendes-óceáni medencében (nyolc trópusi vihar, tíz hurrikán) és 13 az Atlanti-óceánon (nyolc trópusi vihar, öt hurrikán) keletkezett. Ezek közül a hurrikánok közül csak kettő érte el a mexikói partokat. A Csendes-óceánon Erick, egy 3-as kategóriájú hurrikán július 19-én elérte Santiago Pinotepa Nacionalt Oaxaca államban. A Mexikói-öbölben Barry trópusi vihar június 29-én érte el Tampico Altót Veracruzban. A Dalila, Ivo, Raymond és Mario trópusi viharok, valamint a Lorena és Pricilla hurrikánok ugyan nem érték el a szárazföldet, de mégis hozzájárultak a csapadékmennyiséghez. Vázquez nem hallgatott el a trópusi viharok súlyos következményeiről sem, mint például a San Luis Potosí Huasteca régiójában, ahol árvizek, földcsuszamlások és halálesetek történtek. Mexikóváros, Puebla és más területek is árvíz sújtotta.
Vázquez Romaña elmondta, hogy az SMN, amely a Nemzeti Vízügyi Bizottsághoz tartozik, több mint 300 meteorológiai megfigyelőponttal vizsgálja ezeket a hidrometeorológiai jelenségeket az egész országban. Ezek közé tartoznak obszervatóriumok, radarok, rádiószondák, hagyományos és automatikus meteorológiai állomások, valamint műholdas információk és képek vételére szolgáló vevőkészülékek.
Írta: Alexia Villaseñor és Jared Laureles
Forrás: NPLA
 adatai szerint jelenleg az ország területének csak 10,6 százaléka érintett vízhiányban. Fabian Vázquez…){kind=link}