Az Ipsos decemberben országos felmérést végzett a Proética megbízásából. A válaszadók 87 százaléka érzi, hogy a korrupció hatással van a mindennapi életére. A parlamentet tartják a legkorruptabb intézménynek.
A peruiak 88 százaléka úgy véli, hogy a korrupció növekedett az országban. Az eredmények a 13-ik felmérésből származnak, amely a korrupció észleléséről szól 2025-ben, és amelyet decemberben végzett Peruban az Ipsos közvélemény-kutató intézet a Proética, a Transparency International perui tagszervezetének megbízásából.
A korrupció – a bizonytalansággal és a bűnözéssel együtt – az ország egyik központi problémájává vált. A megkérdezettek 87 százaléka állítja, hogy a korrupció közvetlenül befolyásolja mindennapi életét. Különösen gyakran említik a saját családjuk pénzügyi helyzetére gyakorolt negatív hatásokat, a munkalehetőségek csökkenését, valamint az egészségügyi és oktatási szolgáltatások romlását. Ugyanakkor 42 százalékuk szerint a korrupció aláássa az állam, a politika és a hatóságok iránti bizalmukat.
A jövőre nézve pesszimizmus jellemző: a megkérdezettek 81 százaléka arra számít, hogy a korrupció az elkövetkező öt évben változatlan marad vagy tovább növekszik. A Proética szerint évek óta csekély a remény a helyzet érezhető javulására. Ez a felfogás a közintézmények iránti bizalom egyre növekvő válságával jár együtt.
A lakosság szemében a legkorruptabb intézmény ismét a parlament, amelyet a válaszadók 85 százaléka említ. Ezt követi az ügyészség (35 százalék), a kormány (33 százalék), az igazságszolgáltatás (33 százalék) és a rendőrség (27 százalék). Ezen értékelés ellenére sok perui elvárja, hogy ezek az intézmények vezető szerepet töltsenek be a korrupció elleni küzdelemben – egy ellentmondás, amelyet a Proética az alternatívák hiányának és a mély bizalmatlanságnak tulajdonít.
Emellett eltérés van az önértékelés és a külső megítélés között: míg a válaszadók 89 százaléka magát becsületesnek tartja, 64 százalékuk korruptnak tartja polgártársait. A korrupciót így külsősítik és az állami szereplőkre vetítik.
A válaszadók szinte egyhangúlag látnak összefüggést a korrupció és az illegális gazdasági tevékenységek, például az illegális bányászat, az erdőirtás vagy a kábítószer-kereskedelem között. 41 százalékuk állítja, hogy ezek a tevékenységek gyakran az egyetlen jövedelemforrást jelentik a régiójukban. A felmérés így egy olyan társadalom képét rajzolja, amely mély bizalmatlansággal viseltetik intézményei iránt.
Forrás: Proetica
