Kuba vezetése a múlt héten összehívta a Nemzeti Védelmi Tanácsot. A kormány eddig keveset árult el a Raúl Castro által vezetett ülés tartalmáról. A legutóbbi események azonban arra utalnak, hogy a venezuelai helyzet eszkalálódásáról volt szó.
Castro mellett Miguel Díaz-Canel elnök, a Védelmi Tanács tagjai, valamint a fegyveres erők és a belügyminisztérium magas rangú tiszti is részt vettek az ülésen. Konkrét döntésekről vagy tervekről azonban nem közöltek semmit. A rövid közlemény, miszerint „a munka- és biztonsági szervek döntéseit és terveit” jóváhagyták, válságintézkedésekre utal. Az ülés az alkotmányban előírtaktól eltérően nem az elnök, mint formális főparancsnok, hanem a 94 éves Castro, mint „a forradalom élén álló vezető” vezette.
Kuba évek óta szoros politikai, gazdasági és katonai szövetségben áll Venezuelával, amelyet a 2000-es évek elején Hugo Chávez akkori venezuelai elnök és Fidel Castro kezdeményezett. Az ország Kuba egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, annak ellenére, hogy az elmúlt években a kőolajszállítások visszaestek. Szeptemberben azonban Venezuela napi 52.000 hordóval ismét növelte a szállítási mennyiséget.
Havanna már hetek óta figyelmeztet egy közelgő amerikai katonai akcióra Venezuelával szemben. A kubai külügyminisztérium október 9-én kijelentette, hogy a latin-amerikai „béke, biztonság és stabilitás veszélyei” „reálisak és közvetlenek”. A háttérben a CIA venezuelai műveleteinek jóváhagyásáról szóló legújabb jelentések és Trump szárazföldi támadásokkal való fenyegetőzése állnak.
Donald Trump amerikai elnök szerdán megerősítette, hogy engedélyezte a CIA-nak a titkos műveleteket Venezuelában (a miamerikank.hu beszámolt erről). „Tengeren már nem jönnek, ezért most a szárazföldet kell megvizsgálunk, mert kénytelenek lesznek ott érkezni” – mondta Trump a riportereknek.
A kijelentések megerősítették a New York Times beszámolóit egy titkos elnöki utasításról a CIA karib-tengeri műveleteiről. Venezuela elnöke, Nicolás Maduro reagált és „CIA-puccsokról” beszélt. Katonai gyakorlatokat rendelt el az ország legnagyobb szegénynegyedeiben, és mozgósította a hadsereget, a rendőrséget és a polgári milíciát.
Már több hete amerikai hadihajók, köztük egy repülőgép-hordozó, egy atom-tengeralattjáró és több partraszálló hajó cirkál az ország partjainál. Hivatalosan a drogkartellek elleni küzdelemről van szó. Az elmúlt hetekben több állítólagos csempészhajót megsemmisítettek.
A kubai külügyminisztérium „illegálisnak” minősítette az amerikai akciókat, és figyelmeztetett, hogy „ezeknek a hajóknak a megsemmisítése után a Venezuelával szembeni erőszak alkalmazásának fenyegetése új eszkalációs fázis bejelentésével növekszik, amely katonai akciókat is magában foglalna szárazföldi célpontok ellen”.
Kuba az amerikai külügyminisztert, Marco Rubiót és a „floridai Kuba-ellenes kongresszusi képviselőket” vádolja azzal, hogy háborút szítanak a régióban. Ezek a politikusok „felelőtlenül azzal fenyegetőznek, hogy az amerikai katonai erőt egy szuverén nemzet ellen vetik be, mintha az egy városrészben végrehajtott rendőri razzia lenne”.
Havanna úgy véli, hogy az amerikai manőverek mögött az a szándék húzódik, hogy „megszerezzék a dél-amerikai ország kőolaj- és természeti erőforrásait”. Venezuela becslések szerint 47 milliárd tonnával rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészleteivel, még Szaúd-Arábia előtt.
Venezuela külügyminisztere, Yván Gil köszönetet mondott Kubának a felhívásért, és figyelmeztetett, hogy az amerikai fegyveres erők mozgása „tovább fokozódik, és súlyos kockázatot jelent az egész régióra nézve”. A kubai külügyminisztérium szerint a nemzetközi közösségnek „mozgósítania kell magát, hogy megállítsa a Venezuela elleni háborús cselekményeket”.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
