A Forest Declaration Assessment szerint Bolívia az elmúlt évben az erdőtüzek miatt trópusi esőerdőinek körülbelül 9 százalékát vesztette el. „A pusztítás az összes trópusi esőerdő teljes CO2-kibocsátásának 32 százalékáért volt felelős” – áll a civil társadalmi szervezetek és kutatóintézetek szövetségének idei jelentésében.
A bolíviai Fundación Tierra szerint az andoki ország 2024-ben történelmének legsúlyosabb tűzvészeit élte át. Összesen 12,6 millió hektár pusztult el. A tűzvészek következtében a régióban hétszer több üvegházhatású gáz került a légkörbe, mint az előző években. Ezért nem csak Bolívia a felelős. Brazíliában, Kolumbiában, Ecuadorban, Guyanában, Peruban, Surinamban és Venezuelában is hatalmas károkat okozott az erdők tűzvészek általi pusztulása. Az erdőirtás, az útépítés és a tűzifa-kitermelés olyan jelenségek, amelyek súlyosbítják az erdők károsodását és további szén-dioxid-kibocsátást okoznak.
Bolíviában az erdőállomány 60 százaléka 2024-ben szándékos tűznek fogható vissza. Bolíviában a tűzre vonatkozó figyelmeztetések egybeesnek az úgynevezett „Chaqueo” gyakorlattal. Ez egy mezőgazdasági gyakorlat, amelynek során a talajt a vetés előtt megégetik. Azonban az eső hiánya és az erős szél növeli a tűz gyors terjedésének kockázatát. Gonzalo Colque, a Fundación Tierra képviselője elmagyarázza, hogy „egy hektár szándékos égetés átlagosan tíz hektár erdőtűzhez vezetett”. A kormánytól ösztönzőket követel a mezőgazdasági termelők számára, hogy lemondjanak a tűzzel történő talajelőkészítésről. Ezenkívül meg kell tiltani a törvényileg engedélyezett területek kiirtását. A környezetvédelmi szervezetek és szakértők a mezőgazdasági és állattenyésztési területek kiterjesztését tartják a biológiai sokféleség csökkenésének fő okának.
Idén is folytatódnak a tüzek Bolíviában. A múlt héten Juan Carlos Calvimontes polgári védelmi miniszterhelyettes 2200 tűzfészekről számolt be az ország területén, főként Santa Cruz és Beni megyékben. A katasztrófahelyzetekben azonnali intézkedéseket hozó parancsnokság (C-CREA) megerősítette a tűzoltási és tűzoltási intézkedéseket.
Mauricio Dávila, a katasztrófavédelem parancsnoka Bajo Paragua-ban, Santa Cruz-ban, sajnálatát fejezte ki a kormányzat csekély jelenléte miatt, a vészhelyzet ellenére. Csak ezen a helyen 60 katona és húsz közösségi tag dolgozik a tűzfészkek ellenőrzése alatt tartásán. Calvimontes felszólította a Santa Cruz-i regionális hatóságokat, hogy hirdessenek ki vészhelyzetet. Ezáltal javulna a nemzeti és helyi erők közötti koordináció, valamint a személyi és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása.
Közel két hónappal ezelőtt a kormány kénytelen volt 250 millió dolláros különhitelt felvenni az Amerika-közi Fejlesztési Banktól, hogy fellépjen a természetvédelmi területeken keletkezett tüzek ellen. Az érintett területek között volt a Carrasco természetvédelmi terület Cochabambában és a Noel Kempff Mercado nemzeti park Santa Cruzban, amelyet az UNESCO világörökségnek nyilvánított. Ezt követően a kormány nemzeti vészhelyzetet hirdetett, indokául a környezet és a közegészség védelmét, valamint a biológiai sokféleség megőrzését megadva.
A Forest Declaration Assessment jelentés számokat közöl az erdőveszteségről. 2024-ben világszerte 8,1 millió hektár erdő veszett el, ami 3,1 millióval több, mint a 2030-ra kitűzött maximális cél. A Global Forest Watch szerint 2024-ben az érintetlen trópusi erdők pusztulása világszerte rekordértéket ért el, amely Panama területének felel meg. Ez percenként 18 futballpályányi terület elvesztésének felel meg. A veszteség kétharmada Brazíliára és Bolíviára koncentrálódott. De vannak pozitív jelek is: jelenleg legalább 10,6 millió hektárnyi kivágott és leromlott területen folynak újraerdősítési kezdeményezések.
Írta: Andreas Hetzer
Forrás: Amerika21
