Minden szám mögött egy élet, egy történet, egy hely áll, amelyet meg akartak védeni. 2024-ben világszerte 146 embert gyilkoltak meg azért, mert folyók, erdők, falvak és közösségek védelméért küzdöttek. A gyilkosságokat a Global Whitness nevű NGO dokumentálta, amely szerdán tette közzé „Roots of Resistance” (Az ellenállás gyökerei) című éves jelentését. Ismét Kolumbia vezeti a szomorú listát: 48 embert öltek meg ott, akik földjüket és környezetüket védték – ez a világszerte regisztrált esetek egyharmada.
„Tudjuk, hogy sok támadást nem jelentenek be, ezért ez a szám valószínűleg alulbecsült” – figyelmeztet a Global Witness. Bár a gyilkosságok száma 2023-hoz képest 196-ról 146-ra csökkent, „ez nem jelenti azt, hogy a helyzet javult volna” – állapítja meg a jelentés. A regionális eloszlás jól mutatja a globális egyensúlytalanságot: az összes dokumentált eset 82 százaléka Latin-Amerikában történt. Kolumbia után Guatemala következik 20, Mexikó 19 és Brazília 12 áldozattal. Afrikában kilenc, Ázsiában 16 gyilkosságot regisztráltak.
Különösen érintettek az őslakos közösségek, a kistermelők és az afrokolumbiai szervezetek. Sokan közülük „félnek nyilvánosságra hozni a kitermelő iparágak által okozott környezeti károkat – különösen azok, akik fegyveres csoportok közelében vagy konfliktusövezetekben dolgoznak”. Az erőszaktól és a kényszerű elüldözéstől való félelem egy „hallgatás kultúráját” eredményez, amely gyengíti a tiltakozásokat és a mozgalmakat. Az áldozatok körülbelül egyharmada őslakos vagy afrokolumbiai közösségekhez tartozott.
Az elkövetők struktúrája összetett: a gyilkosságok közel egyharmada szervezett bűnözéshez kapcsolódik, de állami szereplők is részt vesznek benne: „Fegyveres erők, rendőrség és más kormányzati intézmények 17 gyilkosságban vettek részt.” Ezek közül alig egy esetet üldöznek jogi úton. „Sok elkövető megússza a büntetőeljárást, gyakran az állam nyomozási és azonosítási mulasztásai miatt.” Kolumbiában 2002 óta csak 5,2 százaléka a társadalmi vezetők és emberi jogi aktivisták elleni gyilkosságoknak került bíróság elé. Azok a szektorok, amelyekben ezek az emberek tevékenykednek, egyértelmű mintát mutatnak: a bányászat elleni aktivizmus 29 dokumentált gyilkossággal továbbra is a legveszélyesebb terület, amelyet az erdőgazdálkodás, az agrárüzemeltetés, az útépítés és a vízkészletek használata követ.
Más latin-amerikai országok is érintettek. Guatemalában a dokumentált gyilkosságok száma a 2023-as négyről tavaly 20-ra emelkedett. A politikai változások gyakran növelték a környezetvédők kockázatát. Ugyanakkor „a politikai és gazdasági érdekek évtizedeken át tartó összefonódása Guatemalában a természeti erőforrások kiterjedt kizsákmányolásához vezetett” – áll a jelentésben.
Az Escazú-megállapodás az első olyan regionális megállapodás Latin-Amerikában, amely különleges védelmi intézkedéseket ír elő a környezetvédők és az emberi jogi aktivisták számára. Ma már 24 ország írta alá a megállapodást. Kolumbia 2022-ben ratifikálta. A 9. cikk kötelezi az államokat, hogy biztosítsanak biztonságos környezetet a környezetvédők számára, és üldözzék a támadásokat. A megállapodás hatálybalépése óta azonban a régióban közel 1.000 környezetvédőt gyilkoltak meg vagy tűntettek el.
A világ többi részét tekintve a jelentés arra figyelmeztet, hogy a környezetvédelmi és emberi jogi kérdések egyre inkább háttérbe szorulnak, gyengülnek vagy teljesen feladják őket. Az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Megállapodásból és az Emberi Jogi Tanácsból, míg az úgynevezett EU-zöld megállapodás jelentőségét veszti – többek között az EU-n belüli jobboldali erők növekvő befolyása miatt. Az aktivistákat védő törvényeket is gyengítették az utóbbi időben. „Ezek a fejlemények aláássák a hatékony fellépés lehetőségeit”, és az ember és a környezet védelmezőit „szigeteltebbé és sebezhetőbbé teszik, mint valaha”.
Sara Meyer
Forrás: JungeWelt
