Az Európai Bizottság szerint a megállapodásnak már tavaly hatályba kellett volna lépnie, de az agrárszövetségek sikeresen lobbiztak ellene. A múlt héten azonban elindította a Mercosur-országokkal – Brazíliával, Argentínával, Uruguayjal és Paraguayjal – kötött kereskedelmi megállapodás ratifikálását. A szerződésről november végén szavaz az EU Tanácsa. Annak elfogadását megakadályozandó, a „Stop EU-Mercosur” szövetség kedden több mint 50 szervezet részvételével kampányt indít az Atlanti-óceán mindkét oldalán a „mérgező” megállapodás ellen.
„A megállapodás megerősítené a hagyományos neokoloniális kereskedelmi rendszert” – mondta Bettina Müller, a kampányban részt vevő „Power Shift Deutschland” egyesület képviselője a Junge Weltnak adott interjúban. „Latin-Amerikában elősegítené az elsődleges termékek, például a mezőgazdasági termékek exportját, cserébe pedig megkönnyítené az ipari termékek importját az EU-ból – ez pedig megerősíti a két régió közötti egyenlőtlenséget.”
Lengyelország mellett, amely már bejelentette, hogy a megállapodás ellen fog szavazni, Franciaország, Ausztria, Hollandia és Olaszország is bizonytalanok. Miután azonban Párizs tavaly vétót emelt, a Bizottság a megállapodást kereskedelmi és politikai részre osztotta. Mivel a kereskedelem az EU hatáskörébe tartozik, ehhez a részhez már csak 65 százalékos minősített többségre van szükség – az egyes államok vétójoga megszűnt. Ezenkívül a Bizottság ígéretet tett arra, hogy az egyezmény által károsult gazdák egy milliárd eurós alapból kapnak kártérítést. Emellett egy úgynevezett védelmi mechanizmus lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy „beavatkozzon”, ha az agrárimportok meghaladják bizonyos kvótákat, vagy megsértik az EU környezetvédelmi irányelveit.
Müller szerint ez csak szemfényvesztés: „Ezek csak ígéretek, még semmi konkrétumot nem mutattak be.” Ezenkívül: a megállapodás egy úgynevezett kiegyenlítő mechanizmust is tartalmaz. Ez lehetővé teszi a Mercosur-országok számára, hogy ellenintézkedéseket hozzanak, ha az EU újra korlátozná az agrártermékek behozatalát és emelné a vámokat. A Bizottság tehát kétszer is meggondolja, hogy valóban beavatkozzon-e a gazdák védelmében. „Ígéretével a Bizottság közvetve elismeri, hogy ő is úgy véli, hogy a mezőgazdaság súlyosan érintett lesz” – nyilatkozta Andoni García Arriola, a Via Campesina kisgazdálkodói szövetség képviselője. „A kártérítés nem segít rajtunk, ha a piacot elárasztó olcsó termékek máris leviszik az árakat.”
A gazdaszervezetek folyamatos nyomása ellenére úgy tűnik, hogy Párizs és Róma egyetért majd az EU Tanácsában. Az utolsó akadályt a négy Mercosur-ország parlamentjei jelentik. De itt a tiltakozás kisebb, mint Müller megállapítja. „Leginkább Argentínában reméltem még ellenállást.” Az ellenzékben lévő peronisták már régóta ellenzik a megállapodást, mivel az különösen súlyosan érintheti az ottani ipart.
Brazíliában a szakszervezetek és a baloldali szervezetek tiltakozása visszafogott, mert nem akarnak további kárt okozni a nyomás alatt álló Luiz Lula da Silvának a jövő évi elnökválasztás előtt. Brazília államfője továbbra is határozottan támogatja a megállapodást. Az amerikai vámok miatt a kereskedelem diverzifikációjára törekszik, és még az ipar és a technológia számára is pozitív hatásokról beszél. Pedig éppen itt fenyegetnek súlyos veszteségek: „A korábbi megállapodások az EU és a latin-amerikai országok között azt mutatták, hogy az utóbbiakban csak a nyersanyagok és mezőgazdasági termékek exportja nőtt – az iparnak pedig hatalmas kárt okoztak” – mondja Müller. Különösen az autóipar szenvedhet súlyos károkat. A magas vámok miatt az EU-gyártók eddig Brazíliában és Argentínában gyártottak a helyi piacra. Amint a kereskedelmi korlátok megszűnnek, a helyi gyárak bezárásával kell számolni.
Lula azonban kénytelen folyamatosan kompromisszumokat kötni a kongresszusban domináns konzervatívokkal. Ráadásul az ország exportjának 49 százaléka az agráriparra vezethető vissza – tavaly ez összesen 168 milliárd dollárt tett ki. Ebből 16 százalék az EU-ba került, amely a második legfontosabb piac az ágazat számára. „Baloldali” kormány ide vagy oda – Lula nem akarja magának ellenséggé tenni az ország leghatalmasabb tőkefrakcióját.
Írta: David Siegmund-Schultze
Forrás: JungeWelt
