A kormány szerint a parasztokat a gerillák használják fel. Ez már a harmincadik polgári felkelés a katonaság ellen ebben az évben. A kokatermesztés gyakran az egyetlen lehetőség a vidéki lakosság számára.
A kolumbiai fegyveres erők hétfőn 45 katonát szabadítottak ki több száz paraszt kezéből Tambo településen, Cauca megyében. Korábban már 20 katonát evakuáltak helikopterrel.
Gustavo Petro elnök dühösen reagált a civil társadalom hadsereg elleni fellépésére. Azzal fenyegetőzött, hogy légi permetezéssel irtja az illegális kokatermesztő területeket: „Tekintettel a civileket a hadsereg ellen kijátszó maffia taktikára, az Alkotmánybíróságnak felül kell vizsgálnia ítéletét. Ahol a polgárok támadják a hadsereget, ott permetező repülések lesznek” – írta az X.
Tambo Kolumbia egyik legnagyobb kokatermesztő területe, ahol emellett illegális aranybányászat is folyik. A Micay folyó mély völgye köti össze a sűrűn lakott Andok régiót a Csendes-óceán partján fekvő dzsungellel. A folyosó stratégiai jelentőségű a kokain észak felé történő szállításában.
Az árnyékgazdaságot a Farc-disszidensek Carlos Patiño egysége ellenőrzi, amely Iván Mordisco parancsnoksága alatt a Központi Főparancsnokság alá tartozik. A kormány szerint a szélsőséges gerillacsoport a tambói civil társadalmat az állam ellen fordítja.
2024 októbere óta az állami hadsereg ott végzi a Perseo hadműveletet, amellyel vissza akarja szerezni az irányítást a régóta elhanyagolt terület felett. A civil lakosság a két front közötti harcok közepén találja magát.
Sok gazda számára a kokatermesztés fontos bevételi forrás. A kormány ezt szeretné megváltoztatni. „A micayi parasztok tudják, hogy itt az ideje békésen megkezdeni az átállást a legális mezőgazdaságra” – írta Petro nemrég az X-en. Sok paraszt azonban szkeptikus. Túl gyakran nem fizették ki a haszonnövényekre való átállásért járó kártérítést. Ráadásul a távoli régiókban gyakran nincs alternatíva a megélhetés finanszírozására.
A Petro által követelt, a kábítószer-termelés céljából termesztett növények glifozáttal való permetezését 2022-ben az Alkotmánybíróság betiltotta, mivel az veszélyt jelent a környezetre és az egészségre. A kolumbiai jobboldal azóta a kábítószer-ellenes repülések újraindítását követeli. Most a baloldali elnök is hasonló hangot üt meg.
Ez nem az első alkalom, hogy civilek katonákat vettek őrizetbe. Alig egy hete Pedro Sánchez védelmi miniszter nyilvánosságra hozta, hogy 34 katonát megakadályoztak abban, hogy elhagyják egy falut az Amazonas-vidéki Guaviare megyében. Az esetet emberrablásnak minősítette, mert a katonák akaratuk ellenére történt.
Két és fél hónappal ezelőtt a Tambo településen is történt egy hasonló eset, mint a héten. Akkor 57 katonát vettek körül a La Hacienda faluban a parasztok. Szabadításuk során letartóztatták a feltételezett elkövetőket, de bizonyíték hiányában újra szabadlábra helyezték őket. Az El Tiempo napilap szerint ez már a harmincadik polgári felkelés a katonaság ellen az idei évben.
„A Mordisco néven ismert front cselekedetei súlyos megsértései a nemzetközi humanitárius jognak, emberiség elleni bűncselekmények, amelyekre nincs elévülési idő, és amelyeket a nemzetközi igazságszolgáltatás üldöz” – magyarázza Sánchez. A katonák körében a civilek folyamatos ellenállása demoralizálást és pszichológiai stresszt okoz, amint arról néhány katona beszámolt.
Írta: Andreas Hetzer
Forrás: Amerika21
