Az eredetileg Ausztráliában és Indonéziában őshonos eukaliptuszfajokat mára más régiókban is termesztik gyors növekedésük és jó minőségű faanyaguk miatt. Az eukaliptuszültetvények területe az összes erdő és faültetvény területének körülbelül 12 százalékát, a világ összes erdőterületének pedig körülbelül 0,5 százalékát teszi ki. Az eukaliptusz termesztése gyakran problémákat okoz, mert kiszárítja a talajt, nem nyújt élőhelyet a helyi állatoknak, agresszíven kiszorítja más növényfajokat és növeli az erdőtűz veszélyét.
Paraguay középső részén az Organización Campesina del Norte (Északi Parasztszervezet) küzd az állami agrárpolitika ellen: a kormány a Horqueta kerület San Miguel Ka’aguy’i településén jelenleg hatalmas erőfeszítéseket tesznek az eukaliptusz-monokultúrák terjeszkedésének elősegítésére. Az Organización Campesina del Norte (OCN) szolidaritási nyilatkozatot tett közzé az érintett családokkal, amelyben elítéli az extrakcionista modell ökológiai és társadalmi hatásait, és felszólítja a hatóságokat, hogy állítsák le az előzetes konzultáció nélküli erdészeti projektek végrehajtását.
A monokultúra káros az emberre és a környezetre
Az OCN arra figyelmeztet, hogy a nagy eukaliptuszültetvények létrehozása közvetlen veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra és a biológiai sokféleségre. „Az eukaliptusz termesztése a talaj minőségének romlásához, a vízkészletek kimerüléséhez és a környezet szennyezéséhez vezet az agrokemikáliák intenzív használata miatt” – áll a nyilatkozatban, amely egyúttal hangsúlyozza, hogy a paraszti közösségeket nem kérték ki véleményükről ezekkel az ültetvényekkel kapcsolatban. San Miguel Ka’aguy’i esete nem egyedülálló. A Bosques de Leña y Papel (Fakitermelő és papírgyártó erdők) című brosúra bemutatja, hogy a monokultúrák – főként az eukaliptusz – terjedése elsősorban a vidéki szegénység által sújtott területekre koncentrálódik, mint például Caazapá és Concepción, ahol a közösségek megélhetése a családi gazdálkodástól függ. A tanulmány szerint ezeket a monokultúrás projekteket „fenntartható fejlődés” vagy „energia termelés” leple alatt támogatják, de a gyakorlatban fokozzák a földtulajdon koncentrációját, elűzik a paraszti családokat és jelentős környezeti károkat okoznak. A legfontosabb megállapított hatások között szerepelnek:
A vízkészletek csökkenése: az eukaliptuszfák nagy mennyiségű vizet fogyasztanak, ami a patakok, források és közösségi kutak vízmennyiségének csökkenéséhez vezet.
Erózió és a talaj termékenységének csökkenése: mivel ezek gyorsan növekvő monokultúrák, a talaj kimerül, és alig van esélye a természetes regenerálódásra.
Agrokémiai szennyezés: a gyomirtók és peszticidek intenzív használata káros hatással van a közösségek és a helyi ökoszisztémák egészségére.
A biológiai sokféleség csökkenése: az ültetvények felváltják az őshonos erdőket és elpusztítják az élőhelyeket, ami csökkenti a növény- és állatvilág sokféleségét.
San Miguel Ka’aguy’i nincs egyedül
„A föld nem árucikk” – ez az OCN hitvallása: a föld „az élet, a kultúra és gyermekeink jövőjének gyökere”. A szervezet egy közösségi perspektívát szorgalmaz, amelyben elsőbbséget kell élvezniük azoknak a fejlesztési modelleknek, amelyek az élelmiszertermelésen, a természeti erőforrások fenntartható gazdálkodásán és a közösségek jogainak tiszteletben tartásán alapulnak. A San Miguel Ka’aguy’i felhívása egy sor ellenállási akció része, amelyet a paraszti és őslakos mozgalmak indítottak az ország különböző régióiban a monokultúrák terjedése ellen. A fő követelés: a konzultációs és részvételi követelmények teljesítése, valamint olyan közintézkedések ösztönzése, amelyek a táplálkozási szuverenitásra, a közjavak védelmére és a társadalmi igazságosságra irányulnak. „San Miguel Ka’aguy’i nincs egyedül. Az ő ellenállása a mi ellenállásunk is” – zárul az OCN nyilatkozata egy üzenettel, amely túlmutat Concepciónon, és kifejezi a föld, a víz és az élet védelméért folytatott közös küzdelmet.
Forrás: NPLA
