A venezuelai kormány kedden sürgősségi felhívással fordult az ENSZ-hez, és élesen bírálta az amerikai katonai erők legutóbbi jelenlétét partjainál. A diplomáciai beavatkozás a növekvő regionális feszültségek hátterében történt, miután az Egyesült Államok hadiflottát küldött a Karib-tengerre (a miamerikank.hu beszámolt erről).
Az ENSZ-nek adott nyilatkozatában a venezuelai külügyminiszter, Yván Gil az USA által a Karib-tengeren végrehajtott militarizálást a béke és a regionális biztonság jelentős fenyegetésének nevezte. Az atom-tengeralattjáró kiküldése emellett a nemzetközi jog egyértelmű megsértését jelenti.
Venezuela hivatkozik az 1967-ben megkötött Tlatelolco-i szerződésre, amely Latin-Amerikát és a Karib-térséget a világ első atomfegyvermentes lakott övezetének nyilvánította. A szerződést Latin-Amerika és a Karib-térség mind a 33 állama aláírta. Két kiegészítő megállapodás kötelezi a térségben tengerentúli területekkel rendelkező államokat és az atomhatalmakat is a szerződés tiszteletben tartására. Ezért a nemzetközi jog szerint az Egyesült Államoknak is tilos atomfegyvereket telepíteni ebbe a régióba.
A jelenlegi helyzetre tekintettel Venezuela az amerikai katonai manőverek azonnali befejezését, valamint hiteles és ellenőrizhető ígéretet követel arra vonatkozóan, hogy a régióban nem hoznak be, és nem is alkalmaznak nukleáris fegyvereket. Venezuela emlékeztetett a leszerelés és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokra is. Az ország ratifikálta mind az atomfegyverekről szóló szerződést (NVV), mind az atomfegyverek betiltásáról szóló szerződést (TPNW).
Venezuela Mexikó és Kolumbia támogatását élvezi a fenyegető katonai manőverek elítélésében. Claudia Sheinbaum mexikói elnök egyértelműen elutasította a venezuelai külföldi beavatkozás bármilyen formáját. Emlékeztetett Mexikó külpolitikai hitvallására, amely a be nem avatkozás és a népek önrendelkezésének elvén alapul. „Soha nem fogjuk támogatni egy külföldi kormány beavatkozását egy szuverén ország ügyeibe. És ismétlem, ez nem csak az én személyes meggyőződésem, hanem minden mexikói elnöknek ezt az álláspontot kell képviselnie, mert ez így szerepel az alkotmányban” – mondta Sheinbaum.
Hétfőn Gustavo Petro kolumbiai elnök már egyértelműen állást foglalt. Nyilvánosan kétségbe vonta az amerikai kormány állítását, miszerint Venezuela elnöke, Nicolás Maduro egy „Cartel de los Soles” nevű drogkartellel kapcsolatban áll. Ezzel az érveléssel az USA megpróbálta igazolni Maduro fejére kitűzött vérdíj emelését 25-ről 50 millió dollárra, valamint hadihajóinak legutóbbi meginditását.
Petro azonban egyértelműen elutasította a „Cartel de los Soles” kifejezést, és azt politikai motivációjú kitalációnak nevezte, amelynek célja az intervencionista célok igazolása. Valójában a venezuelai kokainkereskedelmet egy „Junta del Narcotráfico” nevű kartell irányítja, amelynek vezetői Európában és a Közel-Keleten vannak. Petro elmondta, hogy mind az Egyesült Államoknak, mind Venezuelának javasolta, hogy közösen lépjenek fel ez ellen a bűnszervezet ellen. Ugyanakkor elutasította a beavatkozást Venezuela belügyeibe: „Venezuela politikai problémáit a venezuelaiaknak kell megoldaniuk.”
Venezuela egyes ellenzéki csoportjai is megerősítik, hogy a szuverenitás nem sérülhet. A kereszténydemokrata Copei párt főtitkára kedden hangsúlyozta, hogy a nemzetvédelem kérdéseiben „nincsenek politikai zászlók”. A Copei „nemzeti párbeszédet” szorgalmazott „az ország átfogó védelme és az intézmények stabilizálása érdekében”.
Írta: Philipp Zimmermann
Forrás: Amerika21
