A Reuters hírügynökségre hivatkozó nemzetközi médiaértesülések szerint az USA jelenleg hadiflottát küld a Karib-tengerre. Ennek oka a Venezuela és az USA közötti külpolitikai konfrontáció, miután az amerikai igazságügyi minisztérium augusztus elején 25-ről 50 millió dollárra emelte a venezuelai elnök, Nicolás Maduro fejére kitűzött vérdíjat.
A Pentagon szerint ez egy katonai terv a kábítószer-csempészet elleni küzdelemre az Egyesült Államokban. Az USA Maduroval szembeni újabb közvetlen vádjai azonban arra utalnak, hogy a kábítószer-csempészet csak ürügy lehet. Az USA azt állítja, hogy Maduro támogatja a Cartel de los Soles kábítószer-kartellt, és kapcsolatban áll a mexikói kartellekkel. A katonai művelet növeli a Venezuelára nehezedő nyomást. Az USA eddig nem nyújtott be bizonyítékot a venezuelai vezetés drogkereskedelembe való részvételére. Szakértői vélemények szerint a kiküldött hajók nem alkalmasak a drogkartellek elleni küzdelemre. A kiküldött flotta a következő hónapokban előzetesen nemzetközi vizeken, a venezuelai területhatár közelében fog állomásozni (a miamerikank.hu beszámolt erről).
Az armada három nagy partraszálló és szállítóhajóból áll, legalább 4000 gyalogos és tengerészgyalogos katonával, három rombolóval, amelyek irányított rakétákkal rendelkeznek szárazföldi és légi célpontok ellen, tengeri felderítő repülőgépekkel és helikopterekkel, valamint legalább egy atom-tengeralattjáróval.
A venezuelai kormány a katonai fenyegetés miatt a védekezésre készen áll. Nicolás Maduro elnök bejelentette, hogy a Bolívári Milícia 4,5 millió önkéntesét mozgósítja a hivatalos fegyveres erők, a FANB részeként, hogy megvédjék „Venezuela területét, szuverenitását és békéjét”. A közösségi médiában keringő információk szerint a mozgósítás már napok óta folyik az ország 23 pontján. „Soha egyetlen birodalom sem fogja megérinteni Venezuela szent földjét” – hangsúlyozta egy venezuelai parlamenti képviselő televíziós beszédében. Washington állításával ellentétben a venezuelai kormány a kábítószer-kereskedelem elleni bástya. Így sem az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) nem tudta megerősíteni a Cartel de los Soles-szal való kapcsolatot, sem a mexikói kormány a Sinaloa-kartellel való kapcsolatot.
Az ENSZ jogi kérdésekben tanácsadó szerepet betöltő NGO Asociación Americana de Juristas (Amerikai Jogászok Szövetsége) az USA által a régióban okozott feszültség további eszkalációja előtt figyelmeztet. Nyilatkozatában emlékeztet az USA „beavatkozási politikájára”, amely a Monroe-doktrínán alapul, és „inváziók, gazdasági blokádok, jogi háborúskodás és bábkormányok támogatása” politikáját követi.
Az Egyesült Államok fellépése nemzetközi szinten többnyire elutasítást és aggodalmat vált ki. Mexikó, Kolumbia, Brazília és Kuba elítélte a katonai fellépést, amely szerinte sérti a nemzetközi jogban rögzített „be nem avatkozás és önrendelkezés” elvét, a kínai kormány pedig mindenféle katonai beavatkozástól óva intett Venezuela belügyeibe.
Írta: Benjamin Grasse
Forrás: Amerika21
