A szigetország és Oroszország technológiai parkot tervez az amerikai blokádpolitika ellen. Kubai ellenzékiek szítják persze ez ellen a hangulatot.
Kuba és Oroszország high-tech offenzívával kíván szembeszállni az amerikai blokáddal. A kubai Szilícium-völgy víziója ugyan még távoli jövőnek tűnik, de már a bejelentés is heves reakciókat váltott ki a nyugati médiában. A Karib-tengeren, Kuba déli partjainál fekvő Isla de la Juventud szigetén technológiai parkot terveznek létrehozni, amely a szigetet a régió és azon túl is digitális központtá teheti. Az Oroszország által előmozdított, „Cayo Digital” nevű projekt BRICS-országok és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAWU) vállalatainak letelepedését irányozza elő, amelyek közösen „digitális szuverenitást” kívánnak kialakítani a nyugati technológiai vállalatok hegemóniájával szemben.
Havannától körülbelül 100 kilométerre délre, az eddig kevéssé fejlett szigeten 2032-ig egy modern fejlesztési központ jön létre, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a digitális művészet és a fenntartható technológiák állnak – az USA által dominált Szilícium-völgy ellenpólusaként. A tervek szerint egy saját városi területet hoznak létre lakóépületekkel, kutatóintézetekkel, hardver- és szoftvergyártó üzemekkel, ellátórendszerekkel és oktatási intézményekkel, amely akár 15.000 embernek is helyet adhat, köztük 12.000 szakembernek és 3.000 hallgatónak. Az első lakóépületek 2026 és 2028 között épülnek, néhány kutatóközpont még 2030 előtt megkezdi működését. A projektet többek között több orosz minisztérium, gazdasági intézmény és a moszkvai székhelyű GenIT vállalat koordinálja, amely 2023 óta van jelen Kubában és szoftverfejlesztésre és automatizálásra specializálódott.
A projekt nemrégiben Oroszországban tartott bemutatóján Alexander Volkov, a GenIT igazgatója kijelentette, hogy Latin-Amerikában és a Karib-térségben „nagy a kereslet” az orosz informatikai megoldások iránt. Az érdeklődést a nyugati technológiai ajánlatok iránti regionális bizalmatlanság fokozza, „mivel ezek gyakran szándékosan beépített gyenge pontokat – úgynevezett „hátsó ajtókat” – tartalmaznak, például személyes adatok ellopása vagy elektronikus eszközök befolyásolása céljából”. Oroszország ezzel szemben az on-premise modellekre, azaz olyan rendszerekre támaszkodik, amelyek nem globális felhőszolgáltatókon keresztül működnek, hanem helyileg vannak biztosítva.
Az ambiciózus projekt partnerét nem véletlenül választották. Volkov szerint Kubát a jövőbeli technológiai központ helyszínéül javasolták „történelmi és kulturális közelsége” miatt Oroszországhoz, valamint az orosz vállalatokkal való együttműködési hajlandósága miatt. A „nyugati szankciók nyomására hajthatatlan szigetország” emellett technológiai fejlesztésre alkalmas, és kiváló szakemberekkel rendelkezik. Bár az amerikai blokád több mint 60 éve megpróbálja elfojtani minden formájú gazdasági önállóságot, a Havannai Egyetem és a Cujae Műszaki Egyetem évek óta képez informatikai szakembereket, részben még orosz nyelvű képzésekkel is. Az orosz „Escuela 21” projekt együttműködésével a jövőben a kubai fiatalokat fokozottan fogják képezni programozási nyelvek, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia területén. Emellett Kuba jó kapcsolatokkal rendelkezik a régió számos más országával, „amelyek megkönnyítik a szomszédos piacokhoz való hozzáférést” – mondta Alexander Wolkow. Havanna szemszögéből a Cayo Digital – amennyiben a tervek megvalósulnak – sokkal több, mint egy technológiai park, ez egy projekt a blokád ellen.
Ahogy várható volt, a nyugati reakciók sem maradtak el. Az amerikai média a „Cayo Digital”-t „fata morganának”, „technológiai romantikának” vagy „dystopikus őrültségnek az áramkimaradások szigetén” nevezte. A „Cubacute” ellenforradalmi szervezet összeesküvés-elméletekkel riogatta a közvéleményt egy „orosz titkos tervvel”, míg a BBC gúnyolódott a „szilícium-völgy a blackout-szigeten” terveken. Hogy a projekt sikerrel jár-e, valóban nyitott kérdés. A siker attól is függ, hogy más BRICS-országok, például Kína vagy India is csatlakoznak-e. A nyugati reakciók azonban már most azt mutatják, hogy Cayo Digital nem csupán egy újabb bizonytalan kimenetelű projekt, hanem a digitális térben az amerikai hegemónia elleni kihívás.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
