A Vörös Brigádok egykori tagja, az olasz Leonardo Bertulazzi ismét letartóztatásba került Buenos Airesben, hogy kiadják Olaszországnak. Bertulazzit az 1980-as években egy olasz bíróság távollétében 27 év börtönbüntetésre ítélte egy iparmágnás elrablása miatt, amely több millió dolláros váltságdíj fizetésével és az áldozat szabadon bocsátásával végződött. Miután Argentína szélsőjobboldali elnöke, Javier Milei alig egy éve visszavonta Bertulazzi 2004-ben megadott politikai menekült státuszát, a ma 73 éves férfit letartóztatták.
Egészségügyi okokból házi őrizetet kapott, egészen ez év július 1-jéig, amikor a Legfelsőbb Bíróság megerősítette az Olaszországba történő kiadatás jogszerűségét, és Bertulazzit fokozott szökésveszély miatt ismét börtönbe szállították. Pénteken a büntetőügyekben illetékes bíróság hatályon kívül helyezte a házi őrizet visszavonását.
A kiadatás újabb kísérletének hátterében egy Milei és a szintén szélsőjobboldali olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni közötti megállapodás állhat, amelynek értelmében Olaszország továbbra is védelmet biztosít az argentin igazságszolgáltatás által kiadatásra kért, Franco Reverberi papnak, a diktatúra kínzójának cserébe Argentína kiadja Olaszországnak az exgerillát.
Rodolfo Yanzón, Bertulazzi ügyvédje a jW-nek nyilatkozva így fogalmazott: „Az argentin kormány kezdettől fogva rendeletekkel kormányoz, és számos olyan döntést hozott, amelyek súlyosan korlátozzák a munkavállalók, a migránsok és többek között a politikai menekültek jogait. Bertulazzi letartóztatásának hátterében egy tavalyi megállapodás áll Milei és Meloni között, amelynek célja, hogy megszüntessék menekültként élvezett védelmét és kiadatását kezdeményezzék. Sajnos ez nem kivétel, mert bár Argentína történelmileg erős hagyományokkal rendelkezik a menekültek védelme terén, az úgynevezett vállalkozói kormányok, kezdve Mauricio Macritól 2015-ben és most Javier Milei alatt, jelentősen korlátozták az ENSZ menekültügyi egyezményének végrehajtását.”
Yanzón az argentin emberi jogi szervezetek támogatásával már számos ellenintézkedést hozott. Így egy „Juzgado Centencioso Administrativo Federal” előtt, amely egy közigazgatási bíróságnak felel meg, meg kell vizsgálni, hogy a kormány milyen jogalap alapján vonta vissza Bertulazzi politikai menedékjogát. Emellett Yanzón mind az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság, mind az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága előtt panaszt nyújtott be a fogva tartás ellen.
Az ügyvéd azt kifogásolja, hogy a kormány azzal a retorikájával, miszerint „Argentínában többé nem védenek terroristákat”, a diktatúra idejéből származó gyakorlatot folytat. A hetvenes években, a katonai puccs után több száz politikai menekültet, akik Uruguay, Chile, Brazília és Paraguay katonai diktatúrái elől menekültek, Argentínába hurcoltak és meggyilkolták. A diktatúrák közötti kölcsönös segítségnyújtás az „Operation Condor” keretében történt, amelynek célja a baloldali ellenzék fizikai megsemmisítése volt. Az Egyesült Államok akkoriban logisztikai és pénzügyi támogatást nyújtott ehhez az együttműködéshez, technikai eszközöket szállított és képzéseket tartott az ügynököknek a panamai „School of Americas” iskolában.
Argentínában a vádak, amelyek alapján a volt gerillát távollétében elítélték, már régóta elévültek. Az öt évtizeddel ezelőtti fegyveres harc politikai kontextusa ma már alig értelmezhető. „Leonardót Argentínában szabadon kell engedni, amíg a közigazgatási bíróság döntést hoz, ami biztosan évekig fog tartani” – mondja Yanzón. „Leonardo jogi helyzete az ENSZ menekültügyi egyezménye szerint elismert politikai menekülté.”
Írta: Thomas Walter
Forrás: JungeWelt
