Az USA meg akarja vonni a hondurasiaktól az ideiglenes menekültstátuszt. Castro „reformpolitikája” kudarcot vallott. Beszélgetés Ileana Morales-szal, a hondurasi „Széles Mozgalom az Igazságosságért és a Méltóságért” (Movimiento Amplio por la Dignidad y la Justicia, MADJ) vezetőségének tagjával.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy visszavonja a hondurasiaknak a 1999-es Mitch hurrikán után biztosított ideiglenes menekültstátuszt. A sajtóértesülések szerint ez akár 72 000 embert is érinthet. Milyen következményei lehetnek ennek?
Először is azt kell mondani, hogy a hondurasi olcsó munkaerő a legnagyobb „exportcikkünk”. A fiatalok, természetesen elsősorban a szegény rétegekből, a lehetőségek hiánya, a fejletlenség és a bizonytalanság miatt hagyják el Hondurasot. Nincs más exporttermék, legyen az mezőgazdasági termék vagy a maquilákban (összeszerelő üzemek) gyártott ruházat, amelynek olyan gazdasági jelentősége lenne, mint a remesáknak, azaz a rokonoknak hazaküldött pénznek. A legfrissebb adatok szerint a remesas a bruttó hazai termék 26 százalékát teszi ki. A most az Egyesült Államok által tervezett tömeges kitoloncolások nem fogják tudni felfogni a gyenge hondurasi gazdaság, és a remesas elvesztésével együtt ez számos humanitárius tragédiához vezethet. Persze, a „Mitch” már régen volt, de az ország gazdasági helyzete azóta nem javult jelentősen.
2025 első öt hónapjában közel 16 000 embert toloncoltak ki az Egyesült Államokból Hondurasba, ami 9,2 százalékos növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. Xiomara Castro elnök kormánya egy programot indított – „Testvérem, gyere haza” – amely pénzügyi segítséget és támogatást kínál az álláskeresésben. Hogyan értékeli ezeket a lépéseket és a kormány hozzáállását Trump iránt?
Xiomara Castro kormánya megértette, hogy a nyílt konfrontáció az amerikai kormánnyal messzemenő gazdasági következményekkel járna. Az Egyesült Államok Honduras legnagyobb importőre. Úgy gondolom, hogy a kormány alábecsüli a Trump-kormány intézkedéseinek – a tömeges kitoloncolásoknak és a büntetővámoknak – Hondurasra gyakorolt hatását. Ami a Castro-kormány programját illeti, úgy gondolom, hogy az nem elég átgondolt. Például 1000 dolláros kezdőtőkét ígérnek a kisvállalkozásoknak. Ez egyeseknek segíthet, de nem azoknak, akiket jelenleg az ideiglenes védelmi státusz lejártával érint. Ezek olyan emberek, akik legálisan éltek az Egyesült Államokban, és más migránsokhoz képest magas szintű oktatásban részesültek; nekik más munkahelyeket kellene kínálni.
Hogyan értékeli Xiomara Castro kormányzásának időszakát, amely novemberben véget ér? 2021-ben nagy várakozásokkal indult.
Igaz, a kormány nagy elvárásokkal indult, de nem tudta azokat teljesíteni. Nem látok javulást a széles népségrétegek számára, legkevésbé a vidéki lakosság számára, amely a Libre (Libertad y Refundación, Szabadság és Újjáalakulás) párt, Castro pártjának legnagyobb támogatója volt. A földreform már nem téma, a nagyprojektekre vonatkozó koncesszióknak nincs vége, ráadásul továbbra is kriminalizálják a földjogokért és a környezetvédelemért küzdő aktivistákat. A korrupció elleni küzdelemben sem történt előrelépés, bár a hatóságok átláthatóságot ígértek. A bejelentett „új alapítás” nem történt meg. Elődjeivel ellentétben azonban Castro alatt jelenleg nincs nyílt rendőri és katonai elnyomás a tüntetésekkel szemben.
Összességében kiábrándító eredmény. A kormány nem tudott vagy nem akart?
Mindkettőből egy kicsit. Úgy gondolom, hogy a Libre párt körül egy új politikai osztály alakult ki, amely maga is korrupcióba és szervezett bűnözésbe keveredett. Szervezetként független jelölteket akartunk állítani a polgármesteri posztokra, de egy kivételével mindet elutasította a Nemzeti Választási Tanács. Állítólag a gyűjtött támogatói aláírások nem mindegyike volt szabályszerű. Jogi lépéseket teszünk az ügyben.
Interjút készítette: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
