Oroszország egy Brics gabonatőzsde létrehozását tervezi, ami a feje tetejére állíthatja a globális piacot. A cél a nyugati dominancia kikezdése a gabonakereskedelemben. A nagyhatalmak közötti konfliktusok a gazdasági színtéren is lejátszódnak. Aki uralja a világpiacokat, az végső soron a globális szabályokat is meghatározhatja. Ez jelenleg például a gabonakereskedelemben is megmutatkozik, amelyet jelenleg még mindig a Nyugat ural. Ezt a dominanciát azonban Oroszország támadja.
A Brics gabonatőzsde:
csapás a nyugati dominanciára
A moszkvai kormány a Brics-országok gabonatőzsdéjének létrehozását szorgalmazza. Ez a kezdeményezés képes lehet megváltoztatni a globális mezőgazdasági piacot, és támadást intézhet a nyugati dominanciájú árképzési rendszer ellen. Az amerikai dollárt mint fontos kereskedelmi valutát is megkérdőjelezi – írja a South China Morning Post (SCMP).
A Brics-országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – a gabonatermelés és -fogyasztás nagy részét adják. Az orosz mezőgazdasági minisztérium szerint a globális gabonatermés mintegy 42 százalékát állítják elő. A globális fogyasztásból való részesedésük körülbelül 40 százalék.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Etiópia idei csatlakozásával a blokk becsült gabonatermelése meghaladja az 1,24 milliárd tonnát, míg a fogyasztás 1,23 milliárd tonna.
Nagyobb együttműködés
a Brics-országokon belül
Ha a gabonatőzsde bevezetésre kerülne, az az SCMP szerint valószínűleg erősítené Oroszország geoökonómiai befolyását a résztvevő országokra. Oroszország fontos gabona- és műtrágyaszállító, ami növelheti politikai súlyát a Brics-blokkban.
A gabonacsere a többi Brics-ország számára is előnyös lehet. Csökkenthetné a törékeny ellátási láncokkal kapcsolatos bizonytalanságokat. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos növekvő aggodalmakkal szemben ez biztosíthatná a stabil gabonakínálatot.
A Brics számos tagja nyersanyagokban gazdag ország, amelyek fő exportcikke a nyersolaj (pl. Irán és az Egyesült Arab Emírségek), a vasérc, a szója és a cukor (Brazília), a műtrágya (Oroszország és Kína), valamint a kávé és az olajos magvak (Etiópia).
Tekintettel erre a bőségre, az ezen országok közötti gabonacsere utat nyithatna a régiók közötti kereskedelem fokozásához, vagy akár a nyersanyagok átfogóbb cseréjéhez is.
Ez az együttműködés már most is érezhető a szükséges infrastruktúra fejlesztésében. Egyiptom például felajánlotta, hogy otthont adna egy globális gabonatároló központnak, jelezve ezzel a Brics-kezdeményezések iránti érdeklődését.
Kihívások a nem
Brics-országok számára
A Brics Gabonatőzsde tehát erősítheti a részt vevő országok geopolitikai és geostratégiai összehangoltságát az Oroszországgal való mezőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősödésén keresztül, ami a globális erőegyensúly eltolódásához vezethet.
Az USA és Kanada azon országok közé tartozik, amelyek a múltban nagy mennyiségű műtrágyát exportáltak. Ausztráliával együtt a legnagyobb gabonaexportőrök közé tartoznak. Nehéz lehet számukra piaci részesedésük megtartása és kedvező kereskedelmi feltételek kialkudása, ha az olcsóbb orosz gabonával kell versenyezniük.
Oroszország mint
vezető gabonaexportőr
Oroszország 2023-24-ben várhatóan búzatermésének 56 százalékát exportálja majd, ami a szovjet korszak óta rekordot jelent, míg az Egyesült Államok az idén a búzatermésének csak 39 százalékát fogja exportálni, szemben az átlagos 50 százalékkal – írja az SCMP.
Ausztrália búzaexportja idén várhatóan 45 százalékkal, 17,5 millió tonnára csökken, de ez részben az alacsonyabb kínálat miatt van így.
Ausztráliának és más
nyugati gabonaexportőröknek alkalmazkodniuk kell
E fejlemények és a változó kereskedelmi dinamika fényében Ausztrália és más nagy nyugati gabonaexportőrök kénytelenek lehetnek újragondolni agrárpolitikájukat a Brics-országok növekvő versenyével szemben.
Írta: Bernd Müller
Forrás: Telepolis
