Az ecuadori elnök vasárnap akarja megszerezni jobboldali kurzusának jóváhagyását. A támogatottsági mutatók az ő javára szólnak. A nemzetközi nyomás növekszik.
Háttér: A baloldal nyomás alatt
Jorge Glas élete veszélyben van, ügyvédei, Rafael Correa volt ecuadori elnök, Ricardo Patiño volt külügyminiszter és számos támogatója riadót fúj. A „Revolución Ciudadana” nevű baloldali párt 55 éves politikusa Rafael Correa második hivatali ideje alatt (2013-2017) és utódja, Lenín Moreno hivatali idejének elején (2017-2021) volt Ecuador alelnöke. Correa és Patiño mellett őt tartják az országa „törvényhozásának” egyik legismertebb szimbólumának.
Morenót és alelnökét, Glas-t 2017. április 2-án közösen választották hivatalába a szavazatok 51,1%-ával. A választási kampány során mindketten a Correa által elindított baloldali „polgári forradalom” projekt folytatását ígérték. Néhány hónappal később azonban Moreno pártot váltott, mire Glas azzal vádolta meg, hogy elárulta a választókat. 2017 végén Moreno irányváltásának legádázabb kritikusát hat év börtönbüntetésre ítélték a brazil Odebrecht csoport által elkövetett állítólagos vesztegetés miatt. Két évvel az ítélet után Diana Salazar ügyésznő elismerte, hogy annak idején nem volt elegendő bizonyíték Glas ellen. Az Alianza PAÍS (AP) nevű akkori kormánypárt ügyvezető titkára, Gabriela Rivadeneira „törvénytelennek” ítélte a Glas elleni eljárást. A konfliktus az év végén az AP de facto feloszlásához, majd később a „Revolución Ciudadana” megalakulásához vezetett. Egy 2018 decemberében a börtönből írt levelében Glas politikai fogolyként jellemezte magát, és arra kérte barátait világszerte, hogy vegyék fel az ő és más elvtársak ügyét. „Az igazságszolgáltatás instrumentalizálását emberiség elleni bűncselekménynek kell tekinteni” – követelte.
Ecuadorban azonban folytatódtak a baloldaliak elleni perek. 2020 áprilisában Glas, Correa és 18 másik volt kormánytagot „passzív vesztegetés” miatt egyenként nyolc év börtönbüntetésre ítéltek. Salazar főügyész azzal vádolta a vádlottakat, hogy pénzt fogadtak el magáncégektől szociális projektek és választási kampányok finanszírozására. „Keresték a módját annak, hogy törvényes eszközökkel tönkretegyék a hírnevünket és kizárjanak minket a választásokról” – bírálta az ítéleteket Correa. Jorge Glas a börtönben töltött idő alatt többször kapott halálos fenyegetéseket is, súlyosan megbetegedett, és gyakran kellett átszállítani. Öt év letöltése után 2022-ben feltételesen szabadult. Decemberben Glas az újabb üldöztetés veszélye elől a mexikói nagykövetségre menekült, és menedékjogot kért.
Daniel Noboa Ecuador jobboldali elnöke vasárnap népszavazáson akarja jóváhagyni az ország további neoliberális átalakítását és a belpolitika militarizálását. Bár népszerűségi mutatói a folyamatos erőszak és az ország rossz gazdasági helyzete miatt csökkennek, akár sikerrel is járhat. Az eredmény a belföldi elnyomás fokozódása és egy olyan külpolitika lenne, amely Latin-Amerikában további jobbra tolódást eredményezne.
Az ecuadori helyzet drámai. Az utcán lévő katonaság és a Noboa által az év elején meghirdetett „szervezett bűnözés elleni belső háború” ellenére az erőszak és a terror uralja a mindennapokat. A legutóbbi támadás áldozata José Sánchez, egy tengerparti kisváros polgármestere. Alig három héttel korábban már lelőtték az ország legfiatalabb női polgármesterét, a 27 éves Brigitte Garcíát (miamerikank.hu erről beszámolt). A helyi média szerint a bűnbandák csak április első felében már 80 embert öltek meg.
Noboa alatt gazdaságilag is lefelé mennek a dolgok. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a latin-amerikai országok közül Ecuadornak jósolja a legalacsonyabb, 0,1 százalékos növekedést 2024-re. Ez jelentős visszaesés az IMF 2023. októberi becsléséhez képest, amely 1,8 százalékos növekedést jósolt 2024-re. A munkanélküliség és a szegénység növekedése miatt a kormány áprilistól három százalékponttal, 12-ről 15 százalékra emelte az áfát, mivel az államnak pénzre volt szüksége a „belső fegyveres konfliktusra”. Az energiaválság is táplálja a nép elégedetlenségét. Az elmúlt napokban egyes városokban akár 32 órán keresztül is szünetelt az áramszolgáltatás. Noboa kedden szükségállapotot hirdetett a villamosenergia-ágazatban, és elbocsátotta Andrea Arrobo energiaügyi miniszterét. A quitói központi egyetem diákjai ezután a kormány, az áramkimaradások és a népszavazás ellen tüntettek. „Elvágják az áramotokat, vágjátok el a támogatásukat” – állt a transzparenseken.
Noboa külpolitikai teljesítménye sem jobb. A mexikói nagykövetség elleni április 5-i támadással és Jorge Glas volt alelnök elrablásával az államfő nemzetközi szinten elszigetelte országát. Mexikó és Nicaragua megszakította diplomáciai kapcsolatait Ecuadorral. Venezuela és Honduras visszavonta diplomáciai személyzetét, Kolumbia pedig határozatlan időre felfüggesztette a közös projektekről folytatott kétoldalú tárgyalásokat. A nemzetközi nyomás hatására még olyan közeli szövetségesek is elhatárolódtak az akciótól, mint az Egyesült Államok kormánya és az ultrajobboldali Javier Milei argentin elnök. A hágai Nemzetközi Bíróság április 30-ra és május 1-jére tűzte ki a Mexikó által Ecuador ellen indított eljárás tárgyalását.
Mindez hatással volt Noboa lakossági elfogadottságára, amely még mindig elég magasnak tűnik. A Cedatos közvélemény-kutató intézet felmérése szerint, amelyet a La Hora című napilap tett közzé, január és április között 12,6 ponttal, 81,4 százalékról 68,8 százalékra csökkent a támogatottsága. Ezzel szemben az elnökkel szembeni negatív hozzáállás egy hét alatt a március 28-i 19,9 százalékról április 3-án 29,3 százalékra emelkedett. Noboa most azt reméli, hogy ezt a tendenciát egy sikeres népszavazással megállíthatja. A La Hora által április 11-én közzétett, a népszavazás előtti utolsó Cedatos-felmérésben a válaszadók 54,6 százaléka mondta azt, hogy igennel szavazna vasárnap, míg 34,2 százalék nemmel.
Ha Noboa számításai bejönnek, akkor a népszavazás után valószínűleg folytatja a belső militarizálást, és fokozza a politikai ellenfelek üldözését. A nagykövetség elleni támadás és Glas közelmúltbeli letartóztatása, amelyet egy ecuadori bíróság „törvénytelennek” minősített, megmutatta, hogy kész megszegni a nemzeti és nemzetközi jogot. A La Hora pénteki számában megjelent cikkben olyan jobboldali propagandisták, mint Fernando Balda jobboldali politikus és Pablo Guerrero újságíró, akik 2010 szeptemberében részt vettek az akkori baloldali elnök, Rafael Correa elleni sikertelen puccskísérletben, nyíltan felszólították Noboát, hogy „tisztítsa meg az államot a korrupt correístáktól”. Guerrero szerint „előtte és utána” kell lennie, mert ma „már nem correisták, hanem egy szervezetlen, menekülő emberekből álló banda van”.
Noboa külpolitikai szempontból is talpra szeretne állni – a „nyugati értékek” megbízható képviselőjeként. Milei és El Salvador uralkodója, Nayib Bukele mellett, aki magát a „világ legmenőbb diktátorának” nevezi, Noboa jelenleg Washington legszorosabb szövetségese Latin-Amerikában. Ezt nemrégiben bizonyította az ENSZ Biztonsági Tanácsának Palesztina teljes jogú ENSZ-tagságáról szóló szavazása előtt. Mint arról a The Intercept című amerikai portál szerdán kiszivárgott diplomáciai iratokra hivatkozva beszámolt, Ecuador a vita előtt megpróbálta befolyásolni a többi országot Palesztina államként való elismerése ellen.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
