Bűnös mindhárom vádpontban: összeesküvés 500 tonna kokain behozatalára az Egyesült Államokba, gépfegyverek használata és hordozása a fenti bűncselekmény elkövetése érdekében, valamint összeesküvés gépfegyverek és robbanóeszközök használatára, hordozására és birtoklására. Ez volt az esküdtszék egyhangú döntése a hondurasi exelnök, Juan Orlando Hernández, azaz JOH kéthetes tárgyalása után, amely március 8-án ért véget az Egyesült Államok New York déli körzetének kerületi bíróságán.
A már elítélt testvéréhez, Juan Antonio „Tony” Hernándezhez hasonlóan most életfogytiglani börtönbüntetés vár rá. Kevin Castel bíró szerint az ítéletet június 26-án fogják kihirdetni.
A tárgyalás során szóba került, hogy Hernández hogyan használta hivatalát arra, hogy védelmet nyújtson különböző drogkartelleknek, köztük az „El Chapo” Guzman vezette Sinaloa kartellnek. Ennek érdekében több millió dollárnyi kenőpénzt fogadott el, ellenfeleit egy elit rendőri osztaggal likvidáltatta, és a 2009-es puccs után már amúgy is gyengélkedő Hondurast korrupt „narkóállammá” változtatta.
Számos dokumentum, köztük a 2018-ban lefoglalt úgynevezett narkófüzetek, az M13-as banda chatnaplói, fotók és videók mellett a Hernández ellen a New York-i perben tett vallomások is szenzációt keltettek.
Alexander Ardón Soriano, „El Chande”, a nyugat-hondurasi El Paraíso település korábbi helyi drogbárója és polgármestere, Hernández Nemzeti Pártjának tagja elmondta, hogy már elnökjelöltként is kábítószerpénzzel látta el Hernándezt. Ardón, aki saját tárgyalásán beismerte, hogy 56 gyilkosságot rendelt el, Jacob Gutwillig ügyész záróbeszédében kifejtette, hogy ő volt a híd „El Chapo” Guzmán és Hernández között.
Fabio Lobo, Hernández elődjének, Porfirio Lobónak a fia azt vallotta, hogy közel félmillió dollárral finanszírozta Hernández 2013-as választási kampányát, cserébe azért, hogy megvédje drogkereskedő társait.
De egy kokainkereskedelemben és más bűncselekményekben nem érintett tanú részletesen leírta azt is, hogy Hernández hogyan teremtett kapcsolatot drogkereskedőkkel egy olyan cég irodáiban, amely drogpénzeket mosott, és különösen érdekelt volt abban, hogy Hondurasban termeljenek kokaint, amelyet Puerto Cortés kikötőjén keresztül exportáltak.
Három magas rangú hondurasi katonatiszt tanúskodott Hernández mellett, de a tárgyalás megfigyelői szerint ők keveset járultak hozzá a nyomozáshoz.
Maga Hernández tagadott minden vádat. Ezek hazugságok voltak, amelyeket olyan emberek mondtak, akik bosszút akartak állni a hondurasi kábítószer-kereskedelem elleni harcáért – mondta az exelnök.
Dana Frank amerikai történész kifejtette, hogy interjút készített a Külügyminisztérium tisztviselőivel és három különböző nagykövettel, és egyértelmű volt, hogy nagyon ellenségesen viszonyultak a bírósághoz. Az egyik gyakori narratíva az, hogy „a hondurasi nép képtelen önmagát kormányozni, aztán hirtelen jön az USA, és hősiesen érvényre juttatja a jogállamiságot. De ennek éppen az ellenkezője a helyzet. Az USA az, aki segített lerombolni a hondurasi büntető igazságszolgáltatási rendszert” – mondja Frank. Sem Barack Obama, sem Donald Trump, sem Joe Biden nem akarta volna, hogy JOH-t kiadják és bíróság elé állítsák.
A hondurasi ügyvezető elnök, Xiomara Castro írásos nyilatkozatban reagált az ítéletre. „Lelepleződött a hondurasi igazságszolgáltatási rendszer kudarca és a szervezett bűnözéssel való cinkossága, és teljes mértékben bebizonyosodott a büntetlenség, amit évek óta nyilvánosan elítélünk mind az ellenállásban, mind a nemzetközi közösség előtt, amely nagyrészt hátat fordított nekünk, és támogatta a kábítószer-diktatúrát” – fogalmazott. Nem fogadják el, hogy a számos gyilkosság és a magán- és közszférában elkövetett rendkívüli korrupció továbbra is büntetlenül maradjon.
Thelma Mejia hondurasi oknyomozó újságíró úgy beszélt Hernándezről, mint a jéghegy csúcsáról, és megkérdezte: „Mit fog kezdeni az ügyészség az új leleplezésekkel? Ez lesz most a lakmuszpapír-teszt, amelyből kiderül, hogy igazságszolgáltatási rendszerünk szilárd-e, képes-e igazságot szolgáltatni anélkül, hogy az amerikai bíróságokhoz kellene fordulnunk”.
Az észak-amerikai Honduras Szolidaritási Hálózat (HSN) kampányt indított a per kapcsán, amely rávilágít az USA szerepére a hondurasi drogháborúban, és egyúttal láthatóvá teszi, hogy az USA, Kanada és Európa vállalatai hogyan profitáltak a „narkóállam” korrupt struktúráiból.
A HSN koordinátora, Karen Spring idézi Miriam Mirandát, az OFRANEH hondurasi szervezet vezetőjét is: „A nemzetközi tőke nem szégyellt befektetni és támogatni egy olyan elnököt, aki részt vesz a drogkereskedelemben. A külföldi cégek a drogállamot támogatták, és kihasználták az intézményi gyengeségeket, amelyek nagyszerű lehetőséget kínálnak arra, hogy befektessenek, ne fizessenek adót, és élvezzenek minden kiváltságot, amit csak akarnak”.
Írta: Andrea Lammers
Forrás: Amerika21
