Több latin-amerikai ország nyugalomra szólított fel a Közel-Keleten az Irán Izrael elleni támadását követő esetleges katonai eszkaláció miatt.
Teherán a műveletet a szíriai fővárosban, Damaszkuszban lévő iráni konzulátus elleni április eleji izraeli légitámadással indokolta. A nagykövetség konzuli épülete megsemmisült, és a Forradalmi Gárda több tagja és iráni tiszt meghalt. A támadás a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésének minősül, amelyben az aláíró államok kötelezettséget vállalnak a diplomáciai képviseletek sérthetetlenségére.
Xiomara Castro hondurasi elnök felajánlotta támogatását az ENSZ-nek, hogy aktiválják a szükséges mechanizmusokat és elkerüljék „egy új háborút” a Közel-Keleten, amelynek következményei „kiszámíthatatlanok” lennének – fejtette ki az X-en.
Castro, aki jelenleg a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közösségének (Celac) elnöki tisztét tölti be, rámutatott, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség valamennyi országa „békezónának” nyilvánította magát, és hangsúlyozta, hogy „az emberiség megmenthető”, ha a béke és a biztonság érdekében tiszteletben tartják a nemzetközi jogot.
Irán Izrael elleni támadását követően Gustavo Petro kolumbiai elnök felszólította az ENSZ-t, hogy tartson rendkívüli ülést és dolgozzon keményen a közel-keleti békéért.
Eközben Luis Arce bolíviai elnök megerősítette kormánya elkötelezettségét amellett, hogy „a világot a béke övezetévé alakítja át”, hozzátéve, hogy „a háború a legrosszabb módja a nemzetközi konfliktusok megoldásának”.
Arce megismételte, hogy országa csatlakozik a közel-keleti béke helyreállítására irányuló nemzetközi felhíváshoz, és felszólította az ENSZ-t, hogy hívjon össze egy találkozót „annak megakadályozására, hogy a konfliktus egy harmadik világháborúvá fajuljon”.
YvánGil venezuelai külügyminiszter szintén kijelentette, hogy kormánya figyelemmel kíséri „az aggasztó közel-keleti eseményeket”.
„A palesztinai népirtás és az izraeli kormány irracionalitása, valamint az ENSZ-rendszer cselekvőképtelensége miatt a térség instabil helyzete az elmúlt hetekben drámaian romlott” – mondta a diplomata.
Mexikóból a külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki Irán izraeli terület elleni támadása miatt, és figyelmeztetett arra, hogy „ez az akció több ezer emberéletet követelhet”.
Alberto van Klaveren chilei külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a „közel-keleti feszültségek eszkalálódása és az Izrael elleni iráni támadások” miatt.
„Chile elítéli az erőszak alkalmazását, és védelmezi a nemzetközi humanitárius jogot, amely fegyveres konfliktusokban védi a civilek életét” – jelentette ki.
A perui külügyminisztérium bejelentette, hogy szorosan nyomon követi a helyzet alakulását, hogy támogassa az Izraelben élő perui lakosokat és turistákat.
Daniel Noboa, Ecuador elnöke is kommentálta a térségben kialakult helyzetet, és a közösségi oldalakon felajánlotta támogatását az izraeli népnek.
Argentínában a külügyminisztérium elítélte Irán Izrael elleni támadását. Manuel Adorni, az argentin elnök szóvivője bejelentette, hogy Javier Milei elnök az Egyesült Államokból visszatér hazájába, hogy a legújabb fejlemények fényében válságstábot alakítson. Lemondta tervezett dániai útját.
A brazil kormány közleményben jelentette be, hogy aggodalommal követi Irán Izrael elleni drón- és rakétakilövéseit, és felszólította az érintett feleket, hogy „a lehető legnagyobb önmérséklettel” járjanak el.
Brazília felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „tegyen erőfeszítéseket az eszkaláció elkerülésére”, és felszólította a brazil állampolgárokat, hogy ne utazzanak a közel-keleti térségbe.
Forrás: Amerika21
