Costa Ricában a halálos kimenetelű erőszakos cselekmények száma 2023-ban jelentősen megnövekedett. A hivatalos adatok szerint a közép-amerikai ország 907 gyilkossággal zárta az évet. A gyilkosságok abszolút száma 2022-hez képest 38 százalékkal nőtt. Ezzel a tavalyi év az ország történetének legerőszakosabb éve lett.
Az igazságügyi nyomozóhatóság vezetője, Randall Zúñiga január 2-án tartott sajtótájékoztatóján a gyilkosságok számát 100 ezer lakosra vetítve 17,2-re tette. A Latin-Amerikában évtizedek óta a biztonságáról ismert Costa Rica mostanra a térségben a legmagasabb erőszakos cselekményekkel sújtott országok közé került.
Zúñiga a halálesetek többségét a drogbandák közötti összecsapásoknak tulajdonítja. „A ’leszámolás’ bűncselekményei (bosszúból elkövetett cselekmények) 70 százalékkal nőttek” – magyarázta. Ugyanakkor a szervezett bűnözéssel vagy nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel nem összefüggő gyilkosságok száma is megháromszorozódott az előző évhez képest, és 52-re emelkedett.
A politikusok elsősorban a nemzetközi szervezett bűnözés növekvő befolyását okolják az országban az erőszak növekedése miatt. A 2016-os kolumbiai békemegállapodás hatására megnőtt az országban a kokaintermelés. Dél-Amerika, Észak-Amerika és Európa közötti tranzitországként Costa Ricát érintik ezek a fejlemények.
A szakértők azonban hazai okokat is látnak az erőszakhullám mögött. Az In Sight Crime nevű agytröszt 13 különböző rendőrséget tart számon a kis országban, amelyek közül néhányan koordinálatlanul, egymást keresztezve dolgoznak. Bár a Costa Rica-i rendőrséget regionális összehasonlításban professzionálisnak és a korrupcióra kevésbé hajlamosnak tartják, egyre többször fordul elő, hogy a biztonsági erők együttműködnek a szervezett bűnözéssel.
Mások az ország növekvő szegénységére mutatnak rá, amely különösen a fiatalokat érinti. Fernando Villalobos Chacón, a Nemzeti Műszaki Egyetem (UTN) oktatási karának dékánja a szegénységet „a bűnözés anyjaként” jellemzi, és rámutat a magas iskolai lemorzsolódási arányra.
Eközben a politikában egyre intenzívebbé válnak a megoldásokról szóló viták. A jobboldali pártok nagy parlamenti többsége teljes mértékben az elnyomás mellett van.
Január 8-án a három kormányzati ág képviselői találkoztak, hogy megvitassák a bűnözés elleni jogi reformokat. A jövőben az elítéltek aktáit legalább tíz évig, a büntetés letöltéséig meg kell őrizni. Emellett megnehezítik a honosítást, és lehetőség lesz a bűncselekményt elkövető honosított állampolgárok állampolgárságának visszavonására.
Leslye Bojorges, a konzervatív Szociálkeresztény Egységpárt parlamenti képviselője egy helyi börtön meglátogatása után azt mondta, hogy Costa Ricának egy olyan megabörtönt kell építenie, „mint El Salvadornak”. A kormánynak minél hamarabb 50 millió dollárt kell biztosítania erre.
Gilbert Jiménez, a neoliberális Nemzeti Felszabadítási Párt képviselője rámutatott, hogy január első nyolc napjában már 19 gyilkosságot jegyeztek fel az országban, öttel többet, mint 2023-ban. Az erőszakhullámra való tekintettel felszólította Rodrigo Chaves elnököt, hogy hirdessen rendkívüli állapotot, és terjesszen elő cselekvési tervet az erőszak megfékezésére.
A legutóbbi felmérések szerint a lakosság a bűnözést tartja az ország legnagyobb problémájának.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
