Az amerikai mérnöki testület veszi át az argentin export fő ütőerének karbantartását. A kritikusok ezt a szuverenitás feladásának tekintik.
Argentína kormánya amerikai katonákat akar megbízni az ország legnagyobb vízi útjának bővítésével és jövőbeni kezelésével. A Paraguay/Paraná víziút Brazília, Bolívia, Paraguay, Uruguay és Argentína számára az Atlanti-óceánnal való összeköttetést jelenti, amelyen keresztül ezen országok tengerentúli exportjának nagy része halad.
Annak érdekében, hogy megfeleljen a modern és hatékony szállítási rendszer követelményeinek, a több mint 3.000 kilométer hosszú folyót újra és újra ki kell kotrni és meg kell erősíteni. A kikötőket is naprakészen kell tartani, hogy alkalmazkodni tudjanak a növekvő forgalomhoz és konténerrakodáshoz.
Javier Milei argentin elnök most az amerikai mérnöki testület katonai személyzetét rendelte meg ezeknek a feladatoknak az elvégzésére.
Az amerikai nagykövetség szerint „a tengeri infrastruktúra ellenálló képességéről” van szó, míg az argentin ellenzék képviselői „a nemzeti érdekek és a szuverenitás kiárusításáról” beszélnek.
Huszonöt évvel ezelőtt az öt szomszédos ország megállapodott abban, hogy összehangolják a vízi út karbantartását és bővítését. A gyakorlatban azonban minden állam többé-kevésbé egymástól függetlenül gondoskodott a saját területén esedékes munkálatokról. Argentínában az Általános Kikötői Hatóság vette át ezt a feladatot. A víziút argentin szakaszának 1.953 kilométeres szakaszát 2021-ig a Jan de Nul belga vállalatból és az Emepa SA argentin holdingból álló konzorcium tartotta fenn koncesszióban.
Ezután Alberto Fernández kormánya alatt új pályázat kiírását fontolgatták, de nem került sor rá. Két belga vállalat, köztük a Jan de Nul, két holland vállalat és a Kínai Népköztársaságból a Shanghai Dredging Company érdeklődött a projekt iránt.
Az Argentínában Paraná-nak nevezett vízi úton keresztül exportálják az ország mezőgazdasági termékeinek 75 százalékát, elsősorban gabonát, szóját és növényi olajat.
Kína Brazília után Argentína legnagyobb kereskedelmi partnere. Latin-Amerikában a Shanghai Dredging Company 1980 óta tevékenykedik Kolumbiában, Brazíliában és Suriname-ban. Saját hazájában a vállalat felelős a Jangce 2800 hajózható kilométerének karbantartásáért.
Az USA azonban bojkottlistára tette a Shanghai Dredging anyavállalatát, a China Communications Construction Company-t (CCCC). Az indoklás szerint a CCCC a Dél-kínai-tengeren folytatott tevékenysége miatt, ahol Kína és a szomszédos országok között megoldatlan területi kérdések vannak. Ez a döntés megnehezítette, hogy a kínai konzorcium cége ajánlatot tegyen a Paraná üzemeltetésére.
Az amerikai hadmérnöki testület amerikai katonai mérnökei már 2023-ban megállapodhattak Paraguayjal a vízi út fenntartásáról. Paraguay azzal érvelt, hogy az amerikai csapatok a Mississippi karbantartásáért is felelősek.
Eduardo Toniolli ellenzéki parlamenti képviselő Santa Fe tartományból, amelyen keresztül a Paraná folyik, bírálta a projektet. Tavaly Argentína aggályokat fogalmazott meg az amerikai katonák Paraguayba telepítésével kapcsolatban, mivel a „Santa Cruz de la Sierra-i megállapodás” szerint csak az aláíró államok katonai személyzete vehet részt a vízi út üzemeltetésében. Ráadásul a kongresszus elmulasztotta a 25880. számú törvényben előírtaknak megfelelően kérelmezni a külföldi katonai személyzet látogatását és tartózkodását.
További kritikát jelent, hogy a megállapodás szövege még nem áll rendelkezésre.
Guillermo Carmona volt parlamenti képviselő még tovább megy a kritikájában. „Ez egy olyan országgal kötött megállapodás, amely egyértelműen ki akarja terjeszteni féltekei befolyását Latin-Amerikában, és külföldi katonai erőt von be. Geopolitikai és gazdasági szempontból egyértelműen stratégiai szempontból támadja a nemzeti szuverenitást”.
Írta: Michael Roth
Forrás: Amerika21
