Az országos áramkimaradás mostanra megoldódott. Az amerikai blokád akadályozza a hálózat bővítését, amelynek a megoldása napelemparkok telepítése lenne.
Egy újabb országos áramkimaradás után helyi idő szerint vasárnap fokozatosan visszatért a normális kerékvágásba Kuba. Szombat éjjel a Sistema Eléctrico Nacional (SEN) hálózata ideiglenesen teljesen összeomlott egy havannai alállomás meghibásodása miatt. Az üzemzavar után kezdetben csak a saját generátorral rendelkező létfontosságú létesítmények, például a kórházak és a szállodák kaptak áramot. Az Unión Eléctrica (UNE) állami áramszolgáltató vállalat szerint vasárnap estére teljesen helyreállt az áramellátás Havannában. Emellett a nyugati Pinar del Ríótól a keleti Guantánamóig tartó áramhálózatot is visszakapcsolták – ez döntő lépés volt az áramellátás normalizálódása felé.
A Cubadebate online portál arról számolt be, hogy az áramkimaradás alatt is biztosított maradt a kórházak és a legfontosabb vízszolgáltatók áramellátása, hogy az alapvető szolgáltatásokat biztosítani lehessen. Az áramellátás fokozatos helyreállításával vasárnapra a mobiltelefon-állomások elérhetősége 64 százalékra, az integrált hálózati szekrényeké pedig 78 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az átmenetileg korlátozott adatforgalom ismét elérte a szükséges kapacitás 87 százalékát. Az UNE szerint az előrelépés ellenére továbbra is vannak kihívások. Este 8 óráig mindössze 1568 megawattot termeltek, ami túl kevés ahhoz, hogy a csúcsidőben legalább 3000 megawattos teljes igényt fedezze. A termelőkapacitás hiánya miatt hétfő este is folytatódtak az áramkimaradások, különösen Artemisa, Pinar del Río és Mayabeque tartományokban. Az iskolai tanítás ott keddig szünetelt. A Havannába és Havannából induló buszjáratok és a tartományokon belüli közlekedés már vasárnap újra a tervek szerint működött a nemzeti buszvállalat szerint.
A hétvégi korlátozások hat hónapon belül a negyedik országos áramkimaradás voltak – az októberi, novemberi és 2024 decemberi áramszüneteket követően. A SEN hónapok óta rendkívül sérülékeny, mivel az évtizedek óta működő hét hőerőmű folyamatosan meghibásodik. A korszerűsítést a nemzetközi finanszírozáshoz való hozzáférés, a pótalkatrészek beszerzése és a csúcstechnológiák beszerzése terén fennálló korlátozások is hátráltatják. A gázolajból és nehézolajból is hiány van. Az USA blokádja hatással van az üzemanyagimportra, mivel a Kubába olajat szállító hajózási társaságok szankciókkal és jogi fenyegetésekkel szembesülnek, ami a szabálytalan és drága beszerzési forrásoktól való függőséghez vezet. Ennek eredményeképpen bármilyen üzemanyag-ellátási zavar, tervezett karbantartás vagy az üzemanyag elérhetőségének ingadozása széles körű áramkimaradásokhoz vezethet. Az ilyen kieséseket a nyugati „vezető média” gyakran a „szocialista rendszer kudarcának” példájaként említi. Míg a kubai áramkimaradások rendszeresen a címlapokra kerülnek, más latin-amerikai régiókban a hasonló problémák alig keltenek figyelmet. Pedig más országok is küzdenek tömeges áramkimaradásokkal, például Panama (legutóbb szombaton), Chile (február végén), valamint rendszeresen Ecuador és a Dominikai Köztársaság.
Bár a kubai kormány elismeri saját mulasztásait az energiarendszer korszerűsítése és karbantartása terén, rámutat, hogy az energiaválság egyik fő oka a folyamatosan szigorodó amerikai szankciók. A megoldások keresése során Kuba a megújuló energiaforrásokra összpontosít, emellett diverzifikálja üzemanyag-beszállítóit. A tervek szerint idén 55, egyenként 21,8 megawatt kapacitású napelemparkot kapcsolnak a hálózatra. A tervek szerint 2028 végéig 92 fotovoltaikus parkot építenek, összesen 2 012 megawatt teljesítménnyel. A kormány célja, hogy a következő öt évben az országban szükséges energia egyharmadát megújuló forrásokból állítsák elő.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
