A paraguayi diákok az ingyenes felsőoktatásért küzdenek

Tüntetések bénítják meg az egyetemeket. Támogatás az oktatási rendszer minden részéből, a diákoktól az egyetemi szakszervezetekig és az Asuncióni Nemzeti Egyetem kutatóig.

A tüntetések több egyetemet is megbénítottak és az oktatási ágazat széleskörű támogatását élvezik
A tüntetések több egyetemet is megbénítottak és az oktatási ágazat széleskörű támogatását élvezik

Paraguayban a diákok az utcára vonulnak és egyetemeket foglalnak el az Itaipú és Yacyretá vízerőművekből származó jogdíjakból finanszírozott ingyenes felsőoktatás védelmében.

„Ne legyetek közömbösek, ellopják a jövőt a néptől” – skandálta több száz diák, akik a felsőoktatásban a „nulla tandíj” politikájának támogatására szánt pénzeszközök megszüntetése ellen tiltakoznak.

Kritizálják a Santiago Peña elnök vezette jobboldali Colorado párt kormányának legújabb kezdeményezését, amely április 5-én fogadta el a „zéró éhség” törvényt, amely megszünteti a Nemzeti Közberuházási és Fejlesztési Alapot (Fonacide), amelynek állítólagos célja az iskoláskorú gyermekek táplálkozásának biztosítása. Ebből az alapból finanszírozzák többek között az ingyenes felsőoktatást és a tudományos programok fejlesztését.

A tiltakozások április 12-re megbénították a Keleti Nemzeti Egyetemet (UNA) és az Asunción Nemzeti Egyetemet (UNE), valamint legalább hat másik egyetem karát, és az egész oktatási ágazatból támogatást kapnak, a diákoktól az egyetemi szakszervezetekig és az Asunción Nemzeti Egyetem kutatóiig.

A konfliktus az Itaipú és a Yacyretá vízerőművekből Brazíliának történő energiaértékesítésért beszedett engedélyezési díjak körül forog. A korábbi elnökök, Fernando Lugo és Luiz Inacio Lula da Silva 2009-es megállapodását követően ezek a díjak azóta a névleges érték háromszorosára emelkedtek.

Évekkel a megállapodás után Federico Franco elnök, aki a Lugo elleni parlamenti puccs után került hivatalba, aláírta a Nemzeti Alap létrehozását, amely akkoriban a Brazília által Paraguaynak évente fizetett 360 millió dollár 30 százalékát osztotta szét.

Az akkori rendelet előírta, hogy 28 százalékot infrastrukturális programokra, 30 százalékot az Oktatási és Kutatási Kiválósági Alapra, 25 százalékot a megyei és helyi önkormányzatokra, 7 százalékot a Fejlesztési Pénzügyi Ügynökség tőkésítésére, 19 százalékot pedig a Nemzeti Egészségügyi Alapra fordítanak.

A Kiválósági Alap a hallgatók küzdelmét követően 2020-ban a hallgatók által kezdeményezett, a zéró tandíjról szóló törvény finanszírozására kapott előirányzatot, amelynek célja az ingyenes állami egyetemi oktatás biztosítása. Ezenkívül ezt az alapot oktatási központok, oktatási projektek, tudományos kutatások és posztgraduális programok fejlesztésére használták fel.

Az április 5-én elfogadott „Zéró éhség az iskolákban” törvény megreformálta és kibővítette a korábbi törvényt, amely az önkormányzatok által az iskolai étkeztetésre biztosított decentralizált pénzeszközöket szabályozta.

Diákok „kísérik” a zéró tarifáról szóló közmeghallgatást
Diákok „kísérik” a zéró tarifáról szóló közmeghallgatást

A régi törvény szerint ezek a források a Nemzeti Alapból érkeztek, de az új törvény ezt eltörli, és minden automatikus juttatást megszüntet, hogy egy új, a nemzeti kormány által központosított finanszírozási rendszert hozzon létre.

A Peña-kormány kifejtette, hogy az alap eltörlése nem jelenti az ingyenes tandíj megszüntetését, és hogy azt állami finanszírozással fogják fenntartani. Az ingyenes tandíj, amely a diákok hosszú küzdelmének eredménye, továbbra is érvényben marad, és az állami kasszából finanszírozzák. A kutatás finanszírozása is biztosított a következő évekre.

Leonardo Gómez Berniga politikai elemző azonban a Telesur latin-amerikai műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy a Fonacide eltörlése „az egyetemi ügyekbe való beavatkozás mechanizmusát teremti meg. Mert ahol korábban volt egy garantált alap, ott most az ország összes egyeteme a végrehajtó hatalommal való pozitív viszonytól függ, hogy hozzájusson az egyetemi infrastruktúra fenntartásához elengedhetetlenül szükséges pénzeszközökhöz”.

Marisol Pérez orvostanhallgató azt mondta, hogy „nem engedhetjük meg nekik, hogy – mivel náluk van a többség – eltöröljenek egy olyan törvényt, amelyért a diákok harcoltak”.

Az egyetemek továbbra is harci üzemmódban vannak, és reagáltak Peña nyilatkozatára, aki a tüntetőket „hangos kisebbségnek” nevezte, amit provokatívnak érzékeltek: „Erősebben állunk, mint valaha, és a hangos kisebbség egyesül más kisebbségekkel. Megértettük, hogy nem hagyhatjuk, hogy egy diktatórikus többség felülkerekedjen a demokrácián” – mondta Abel Fernández építészhallgató.

A Peña-kormány nem vett részt a kongresszusban összehívott párbeszédben, és jelenleg nincsenek csatornák a felek közötti párbeszédre.

Az Asuncióni Egyetem akadémikusainak közleménye szerint az ország legfontosabb egyetemének, az UNA-nak 55.280 hallgatója közül mintegy 18.000 részesül a „nulla tandíj” programban. Az Argentínával és Brazíliával határos Ciudad del Estében található University Nacional del Este (UNE) azt állítja, hogy hallgatóinak 79 százaléka függ a programtól.

Gómez Barriga szerint „a megoldás nem az, hogy egy újabb törvényt fogadunk el egy újabb alap létrehozására és megtartására, hanem az, hogy közvetlenül hatályon kívül helyezzük a nemrég elfogadott törvényt”. Úgy látja, hogy a diákok között olyan egység van, amely a Peña „visszaélő politikája” elleni szélesebb körű küzdelmek élére állíthatja őket.

Forrás: Telesur