A mindenható amerikai kábítószer-ellenes hatóságnak több tucat alkalmazottja ellen kell vizsgálatot indítania korrupció és a kábítószer-kereskedelemben való bűnrészesség miatt. Az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA), amelynek a kábítószer-kereskedelemben tapasztalható korrupció elleni küzdelme világszerte nagy nyilvánosságot kapott, kénytelen ugyanezt a harcot otthon is megvívni.
Számos belső botrány van, amelyek kétségtelenül nagyobb figyelmet kapnak, mint a DEA sikerei a kábítószer elleni háború tényleges feladatának teljesítésében. Az biztos, hogy az USA kábítószer-ellenes politikája egy nagy fiaskó, és a kokain világpiaca továbbra is virágzik.
A mindenható DEA több tucat alkalmazottja ellen folyik vizsgálat korrupció és a drogkereskedelemben való bűnrészesség miatt. Néhányan – csak néhányan – börtönbe kerültek, másokat lemondásra kényszerítettek, míg a saját soraiban a botrányok mindennapossá váltak. Ma ez az amerikai ügynökség rendszerszintű problémával küzd, nem csupán elszigetelt korrupciós esetekkel.
50 évvel megalapítása után az Igazságügyi Minisztériumnak alárendelt DEA több mint 100 országban végzett tevékenységének első értékelése során szabálytalanságokat tártak fel az ügynökök tevékenységében. Konkrétan a megvesztegetés, a lopás, az információátadás és a szervezett bűnözéssel való kapcsolat eseteiről van szó. Súlyos állítások szerint a DEA által a különböző országokban alkalmazott informátorokat nem kísérik, így védtelenek maradnak, ha már nincs rájuk szükség.
Az amerikai politikai osztály megrögzött szokása, hogy az amerikai közösségeket sújtó kábítószer-használati problémákért a latin-amerikai országokat okolja, és kihasználja egyes állampolgárok idegengyűlöletét, hogy elfedje a hatóságok felelősségét és azt a tényt, hogy a kábítószer-kereskedelem az USA-ból származik.
Amióta Richard Nixon elnök 1971-ben „a kábítószer-fogyasztást (…) első számú közellenséggé” nyilvánította, Washington megpróbálja rákényszeríteni a régió országainak vezetőit, hogy kövessék az amerikai kormány kemény drogellenes politikáját. Úgy tűnik azonban, hogy ennek a korszaknak vége, legalábbis az új latin-amerikai vezetők számára.
Ezt a tendenciát erősíti az a tény, hogy Kolumbia, aki egykor Washington egyik leghűségesebb szövetségese ebben a háborúban, mostanra végleg elhatárolódott az amerikai vonaltól. Mexikó és Kolumbia nélkül az USA-nak nincs regionális stratégiája a kábítószer elleni küzdelemben.
Az Egyesült Államokban nemcsak a kábítószer keresleti piaca található, hanem a kartelleket hatalmassá tevő fegyveripar, a pénzmosást elősegítő és irányító pénzintézetek, valamint a szervezett bűnözés javára működő kormányzati szervek is.
A DEA diskurzusa megpróbálja a feledés homályába burkolni az olyan, már bizonyított eseteket, mint a fegyver-, dohány- és lőfegyver-ellenőrzési hivatal (ATF) által végzett fegyverszállítások, vagy a DEA segítsége a kolumbiai kartellek és a La familia michoacana mexikói bűnbanda több millió dollárjának csempészésében és tisztára mosásában.
Az a narratíva, hogy a Rio Bravótól északra nincsenek kartellek, megerősíti azt a bizonyosságot, hogy ezek a bűnözői csoportok milyen mértékben hatoltak be az USA politikai és gazdasági hatalmi szféráiba. Ott az emberek abban az abszurditásban élnek, hogy úgy tesznek, mintha a drogok maguktól terjednének, struktúrák és cinkosok nélkül, amelyek megmagyaráznák mindenütt jelenlétüket.
Gustavo Petro, a kolumbiai elnök nem az egyetlen, aki elutasítja a drogellenes politikát és a washingtoni tiltás modelljét. Az USA másik fő szövetségese a régióban, Mexikó szintén ellenzi ezt az amerikai politikát, és Andrés Manuel López Obrador elnök hivatali ideje alatt korlátozta az együttműködést ezen a területen.
Az amerikai külügyminisztérium biztonsági okokból figyelmeztetést adott ki, amelyben Mexikó 32 közigazgatási régiójából 30-ba való utazástól óvott.
López Obrador erre reagálva hangsúlyozta, hogy Mexikó – kétségkívül – biztonságosabb, mint az USA: „Ezt a figyelmeztetést republikánus kongresszusi képviselők arra használták fel, hogy csapatok Mexikóba küldését javasolják, a média pedig a bizonytalanság érzetét akarja kelteni, hogy azt mondhassák, López Obrador populista, kommunista, messianisztikus és caudillista kormánya nem működik”.
Amikor az USA – beleértve a DEA-t is – politikai vagy biztonsági nehézségekbe kerül, rágalomhadjáratot indít a latin-amerikai kormány képviselői ellen, és megpróbálja rontani a hírnevüket honfitársaik körében és a világközösség előtt. Ez aztán állítólag ürügyet ad nekik arra, hogy beavatkozzanak országaink belügyeibe.
A múlt héten López Obrador elnök közvetlenül Tim Golden amerikai újságíróhoz fordult, aki a jelenlegi választási kampány közepén egy riportban – minden bizonyíték nélkül – összefüggésbe hozta őt a 2006-os elnökválasztási kampánya során a szervezett bűnözés állítólagos finanszírozásával. „Azt akarom, hogy mondja el, ki bérelte fel, vagy hogyan bérelte fel, vagy mikor jött Mexikóba, hogy ezzel az üggyel foglalkozzon” – mondta az államfő.
A DEA beavatkozása, a
drogügy „kísértetjárása”
Amit ez az önértékelés nem mond ki, az az, hogy a DEA az amerikai beavatkozás számos formája közül az egyik, amelynek kifejezett feladata a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, olyan módszerekkel, amelyeket soha nem határoztak meg egyértelműen. Az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező, hatalmas hatalmú, de az egész világon csápjaival rendelkező ügynökség már régóta beszivárgott, sőt ellenőrzi a latin-amerikai országok jogi, rendőrségi és helyi politikai struktúráinak különböző szintjeit.
Nemrégiben az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség a DEA venezuelai titkos műveleteiről számolt be. Ezek állítólag Donald Trump kormányzása idején kezdődtek azzal a céllal, hogy hamis kábítószer-kereskedelmi vádakat építsenek ki az ország vezető személyiségei ellen, és kémkedjenek magas rangú köztisztviselők, köztük Nicolas Maduro elnök után. Hasonló incidensek a régió több országában is előfordultak.
Bár hihetetlennek tűnik, tény, hogy az informátorokat meggyilkolják vagy egyszerűen eltűnnek, és erről a DEA jelentéseiben soha nem esik szó. Ez az egész világon előfordul. A DEA több mint 100 országban működik, de nincsenek szabályok vagy előírások az informátorok védelmére vagy biztonsági intézkedéseire. Ezért nem lehet tudni, hogy kit, mikor és hogyan öltek meg vagy tűntek el, de sok ilyen irányú állítás létezik. De ezeket hivatalosan nem veszik figyelembe.
A DEA külföldi tevékenységének értékelése még nem jutott el a DEA ügynökeinek szabálytalan külföldi műveleteinek végére. Az ügynökség alapvető belső reformjára vonatkozó tervet sem terjesztettek elő. A korrupciós esetek, botrányok és a bűnözői csoportokkal való bűnpártolás esetei azonban napvilágra kerültek.
Az elemzés a DEA mexikói, hondurasi, kolumbiai és haiti műveleteivel kapcsolatos kritikus eseményekre utal. A korrupció mellett az engedély nélküli hírszerzési tevékenységek és a civil halálesetek esetei is megjelennek.
Annak ellenére, hogy gyakori hírek szólnak többek között arról, hogy az ügynökök kenőpénzt fogadnak el, pénzmosási műveletekben vesznek részt, információkat adnak át kábítószer-kereskedőknek vagy lefoglalt tárgyakat lopnak el, úgy tűnik, hogy ezek a botrányok nem járnak következményekkel az ügynökségre nézve. Folytatja az illegális kábítószerek és a korrupció elleni kampányát, miközben költségvetése továbbra is több mint 2,5 milliárd dollárral nő évente.
A DEA mintegy 10.000 alkalmazottja az Egyesült Államok 241 irodájában, valamint a 93 külföldi irodában dolgozók feladata – papíron – az amerikaiak károsodását, erőszakot, túladagolást és mérgezést okozó kábítószer-bűnszövetkezetek elleni küzdelem.
Az USA-nak azonban fel kellett ismernie, hogy ennek a küldetésnek központi eleme a korrupció elleni küzdelem is, amely az illegális kábítószerüzlet szerves részét képezi. Hivatalos információk szerint az ügynökség az elmúlt években több mint 26.000 letartóztatást hajtott végre. Mexikóban is részt vett néhány nagy horderejű ügyben, mint például El Chapo és Genaro Garcia Luna ügyében.
A DEA továbbra is üldözi a többi kapitányt is, például El Mayo Zambadát és a Nueva Generación nevű jalisco-i kartell vezetőjét. Úgy látják, hogy ők a fő felelősök azon a területen, amely a legfőbb prioritásukká vált: a fentanil.
Látványos ügyek
Az egyik leglátványosabb ügy José Irizarry sztárügynöké, aki tizenkét éves börtönbüntetését tölti. Ő 2020-ban bevallotta az FBI-nak, hogy kolumbiai kartellekkel (és nekik) dolgozott együtt pénzmosás céljából. Emellett milliókat lopott el lefoglalt tárgyak és informátoroknak állítólag kifizetett összegek formájában. A pénzt a nemzetközi színtéren való életre használta fel, bulikkal, fényűző estélyekkel és prostituáltakkal.
Irizarry, aki kiérdemelte a DEA történetének legkorruptabb ügynöke címet, elárulta, hogy nem egyedi eset volt a soraikban. Több kollégáját, valamint az amerikai kormánytisztviselőket és az országok, ahol dolgozott, politikusait, valamint informátorokat is azzal vádolta, hogy részt vettek a három kontinensen átívelő korrupció nagy ünneplésében: „Az általunk ‘Team America’-nak nevezett csapattal szabadon azt tehettünk, amit csak akartunk” – vallotta be.
De bármennyire is igyekezett a DEA ezt a botrányt elszigetelt esetnek beállítani, 2022 végére az igazságügyi minisztérium nyomozói már akár két tucat, a sztárügynök Irizarry által megvádolt DEA-ügynök és ügyész kihallgatását is megkezdték.
Irizarry rámutatott, hogy a vádirat olyan képet fest róla, mint a korrupt ügynökről, aki az egész rendszert irányította és manipulálta, „de a vádirat nem beszél a DEA többi tagjáról. Nem én voltam az agy”.
Az őt elítélő bíró hangsúlyozta az ügyészeknek, hogy bár a vádlott volt az, akit elfogtak, a bíróság véleménye szerint kétségtelenül sokan mások is voltak.
Irizarry a maga részéről azt mondta a sajtónak, hogy korrupt tettei annak a felismerésnek voltak köszönhetőek, hogy a drogellenes háború egyfajta bohózat: „Nem lehet megnyerni egy olyan háborút, amit nem lehet megnyerni. A DEA tudja ezt, és az ügynökök is tudják ezt… Tudjuk, hogy nem érünk el semmit. A kábítószer elleni háború egy játék. És mi egy szórakoztató játékot játszottunk.” És nyereséges is.
Egy évvel korábban a DEA menesztette mexikói igazgatóját, Nick Palmerit, aki a viselkedésével kapcsolatos folyamatban lévő vizsgálat és a mexikói hatóságokkal való együttműködés romlása miatt távozott posztjáról. Többek között az ügynökség pénzéből finanszírozta saját születésnapi partiját, és egy jachtot bérelt Panamában, hogy vendégül lássa a DEA akkori ideiglenes igazgatóját.
Palmeri, a DEA mexikói regionális vezetője 2021-ben, egy nappal az elbocsátása előtt hirtelen nyugdíjba vonult, és nem sokkal azután, hogy kiszivárgott, hogy többször találkozott kartellfőnökök ügyvédeivel. De csak két évvel később hozta nyilvánosságra az igazságügyi minisztérium főfelügyelője, hogy miért távolították el a mexikói posztjáról – számolt be róla a Washington Post.
Csalás
Egy volt DEA ügynök azt mondta: „Nem tudod helyrehozni, ami a mexikói kormányban rossz, ha a saját házad ég”. És valóban, saját háza táján az Igazságügyi Minisztérium főfelügyelője tavaly hét magas rangú DEA-tisztviselő ellen indított vizsgálatot, mert több millió dolláros, nem versenyeztetésen alapuló szerződések odaítélése és egy tucat olyan ember foglalkoztatása során, akik korábban az ügynökség igazgatójával, Anne Milgrammal dolgoztak együtt, csalás gyanúja merült fel.
A vizsgálat tárgyát képezte egy 1,4 millió dolláros szerződés is, amelyet Milgram egy washingtoni ügyvédi irodával kötött, amelyet az igazgató egyik barátjához közel álló ügyvéd vezetett. A vizsgálat a DEA külföldi műveletei körüli botrányok értékelését érinti. A zárójelentést széles körben megkérdőjelezték, mivel az csak korlátozottan bírálta több tisztviselő hivatali visszaélését.
Milgramot 2021-ben Joe Biden nevezte ki az ügynökség megtisztítására. És nagyon hamar konfliktust váltott ki, amikor szigorúbb szabályokat hozott az ügynökök nem megfelelő viselkedésének megelőzésére és megállítására. Ebbe beletartozott a rasszista és a szexista viselkedés is.
Ő volt az, aki elrendelte az ügynökség nemzetközi műveleteinek értékelését, különösen az Irizarry-botrány után. De végül ő maga lett a megkérdezett – kit bízott meg ezzel a feladattal, és kivel kötötte meg az erről szóló szerződést? Tevékenysége végül olyan befolyásos parlamenti képviselők vizsgálatainak részévé vált, mint Charles Grassley szenátor.
Bajban lévő vezetők
Az ügynökségen belüli korrupció kényes kérdés. A DEA többször hangsúlyozza, hogy egyik elsődleges feladata a munkája integritásának biztosítása, és annak biztosítása, hogy ne legyen büntetlenség a soraiban.
Kevesen hisznek ebben, és a valóság őket igazolja.
Tavaly év közepén az ügynökség vezetőségének második legmagasabb rangú embere, Louis Milione lemondott posztjáról, miután az AP hírügynökség felfedte, hogy egy olyan gyógyszergyár tanácsadója volt, amelyet gyanús fájdalomcsillapító-szállítmányok szállítása miatt szankcionáltak. Ráadásul szakértő tanúja volt a Purdue Pharma cégnek is, amely az Egyesült Államokban a halálos opioidok okozta járvány „arca”.
Milione 21 év után 2017-ben fejezte be karrierjét a DEA-nál, hogy a magánszektorba lépjen, majd 2021-ben Milgram mögött második emberként tért vissza.
Írta: Álvaro Verzí Rangel, a venezuelai Latin-Amerikai Stratégiai Elemző Központhoz (CLAE) tartozó Kommunikációs és Demokrácia Megfigyelőközpont igazgatója.
Forrás: Amerika21
, amelynek a kábítószer-kereskedelemben tapasztalható korrupció elleni…){kind=link}