Konfliktus a Panama-csatorna körül: Latin-Amerika világos szavai

A politikusok és a társadalmi mozgalmak egyértelmű nyilatkozatokkal reagáltak Donald Trump bejelentésére, miszerint a Panama-csatorna ismét amerikai ellenőrzés alá kerül. A megválasztott amerikai elnök vasárnap fenyegetőzött ezzel, és azzal indokolta az intézkedést, hogy a csatorna használatáért fizetendő díjak túl magasak.

Tiltakozás Donald Trump tervei ellen az Egyesült Államok panamai nagykövetsége előtt
Tiltakozás Donald Trump tervei ellen az Egyesült Államok panamai nagykövetsége előtt

José Raúl Mulino panamai elnök helyi idő szerint vasárnap délután az X-en sugárzott beszédében a lakossághoz fordult: „Honfitársaim, a csatorna minden négyzetmétere Panamához tartozik. Országunk szuverenitása és függetlensége nem képezi vita tárgyát”. A beszéd során az államfő megmutatta azokat a szerződéseket, amelyekkel az Egyesült Államok 1999-ben átadta a csatornát Panamának. Ezeket a szerződéseket nemzetközi szinten soha nem támadták meg. Panama semlegesség mellett kötelezte el magát a csatorna használatában, az „minden nemzet számára nyitott, sem Kína, sem az Európai Unió, sem az USA, sem más gazdasági hatalom nem gyakorol közvetlen vagy közvetett ellenőrzést” – magyarázta az államfő.

Trump azzal is indokolta megjegyzéseit, hogy a Kínai Népköztársaság át akarja venni az ellenőrzést a csatorna felett. Mulino négyperces beszédét azzal zárta, hogy a panamaiak sok mindenben másként gondolkodnak, „de a csatorna kérdésében mindenki egy zászló, Panama zászlaja mögött áll”.

A panamai társadalmi mozgalmak már az államfő előtt is felszólaltak. Saúl Méndez az Ipari Építőipari Dolgozók Szakszervezetétől (Suntracs) kijelentette, hogy meg kívánja védeni Panama szuverenitását és területi integritását. A „haza árulói” azonban a csatorna építésének 1903-as megkezdése óta többször is kiszolgáltatták Panamát az amerikai érdekeknek. Továbbá biztosítani akarják, hogy „az észak-amerikaiak a mi területünkön és a mi csatornánkon legyenek”. „Egyetlen gringó betolakodó sem fenyegetheti Panamát” – magyarázta a szakszervezeti vezető, ezért a »népnek ébernek és egységesnek kell lennie«.

A Suntrac és más szakszervezetek kedd reggelre tüntetésre szólítottak fel az Egyesült Államok panamai nagykövetsége elé. Sajtóértesülések szerint Donald Trump képeit égették el, és a megválasztott amerikai elnök horogkeresztes transzparenseken látható volt.

Trump megjegyzései nemzetközi rosszallást is kiváltottak. Gustavo Petro kolumbiai elnök vasárnap az X-en azt írta: „az utolsó következményig Panama mellett fogok állni, és megvédem szuverenitását”. Az államfő nyilatkozatában kitért a Panamán keresztül az Egyesült Államokba irányuló migrációra is, és azt írta: „Ha nem akarnak minket az USA-ban, akkor segítenünk kell egész Amerikát a jólét, a függetlenség, a szabadság és a demokratikus méltóság elérésében”.

A kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt mondta: „Úgy véljük, hogy Panama hatékony irányítása alatt a csatorna továbbra is új hozzájárulásokat fog nyújtani a különböző országok közötti integráció és csere elősegítéséhez”. A Panama-csatorna „a panamai nép alkotása”. Kína „mindig tiszteletben fogja tartani Panama szuverén jogát”.

A Panama-csatorna 1914-ben készült el amerikai támogatással. Az USA ezt követően megtartotta az ellenőrzést maga a csatorna és egy, a csatorna mentén húzódó földsáv felett.

Néhány fegyveres vita után Panama 1977-ben tárgyalt a csatorna átadásáról az USA-val. A teljes átadásra 1999. december 31-én került sor, és Panama azóta is teljes szuverenitással rendelkezik a csatorna felett.

Írta: Thorben Austen

Forrás: Amerika21