A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának VII. plenáris ülése értékelte a nemi erőszak elleni küzdelem érdekében hozott intézkedéseket és a cselekvési tervek teljesítését.
Ebben az értelemben a nők helyzetének javítását célzó nemzeti program (PAM) megállapítja, hogy el kell mélyíteni azokat az objektív és szubjektív tényezőket, amelyek a kubai társadalomban a megkülönböztetés kifejeződéseként továbbra is fennállnak, és megakadályozzák a jobb eredményeket a gazdasági, politikai, társadalmi és családi szférában.
Amint azt a Politikai Bizottság tagja és a Kubai Nők Szövetségének (FMC) főtitkára, Teresa Amarelle Boué kifejtette, úgy döntöttek, hogy a Minisztertanács Inés María Chapman miniszterelnök-helyettes és a PAM támogató csoportja révén a stratégia támogatásának, nyomon követésének és ellenőrzésének koordináló szerve lesz.
A végrehajtott intézkedések közül kiemelte, hogy a Minisztertanács jóváhagyta a Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium által előterjesztett, a munkahelyi diszkrimináció, erőszak és zaklatás eseteiben való fellépésről szóló jegyzőkönyvet, amely dokumentum jelentős lépést jelent a nemi erőszakra való odafigyelés terén.
Ebben az időszakban frissítették az erőszakos helyzetben élő családok számát is. Jelezték, hogy az ilyen helyzetben lévő családok száma 9.579, amelyekben 16.116 nő és lány él együtt. Az erőszakos helyzetben élő 15 év feletti nők 60%-a fekete és mulatt, 35 év alatti, és átlagosan legfeljebb 9. osztályos végzettséggel rendelkezik. Egy részük munkanélküli vagy háziasszony.
Amarelle Boué rámutatott, hogy a tanulmány célja „a viselkedés megváltoztatása és azoknak az okoknak és feltételeknek a megszüntetése, amelyek családon belüli erőszakhoz vezetnek ezekben a családokban”. Az eredmények azt mutatják, hogy átfogó ellátást kell kialakítani ágazatközi csoportok révén, a szociális és közösségi szereplőkkel összehangoltan, ami lehetővé teszi az egyes esetek személyre szabott kezelését.
Hozzátette, hogy a statisztikák javítása érdekében a PCC Központi Bizottságának elnökletével, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium részvételével havonta értékelést végeznek.
Megtudtuk, hogy a Legfőbb Ügyészség javaslatot nyújtott be egy olyan interoperábilis adminisztratív nyilvántartásra, amely valós idejű információkat nyújtana a nők és lányok nemi okokból bekövetkezett erőszakos haláleseteiről.
Megismételte, hogy az FMC megerősíti azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják a többi közösségi szereplő részvételét. Erre példa az „Erőszakmentes családokért” párbeszédek, a „Női hangok az erőszakmentességért” találkozók és az úgynevezett „narancsnapok” megtartása minden hónap 25-én.
Ami a cselekvési jegyzőkönyveket illeti, Amarelle Boué elmondta, hogy a különböző minisztériumok jegyzőkönyveit elemezték. Megállapították azonban, hogy ezeket nem hajtották végre megfelelően a különböző szinteken, különös tekintettel a helyi és önkormányzati szintre. Hasonlóképpen nem megfelelő intézkedéseket találtak az erőszakkal foglalkozó tanácsadók, a lakossági támogató rendszer és a szociális hálózatok által elemzett esetekben.
Utalt továbbá a bűnüldöző tisztviselők és más, a jogkövetést garantálók folyamatos képzésére. Ezzel összefüggésben kiemelte a Legfelsőbb Népbíróság tapasztalatait, amely számos javító intézkedést dolgozott ki a családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatban. Hivatkozott továbbá a Főügyészség, az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium által hozott intézkedésekre.
A stratégia végrehajtásának másik neuralgikus pontja a társadalmi kommunikáció – hangsúlyozta az FMC főtitkára.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ország különböző médiumaiban, köztük a közösségi hálózatokon is fokozták a tájékoztatást. Emellett létrehozták a Nemek Közötti Egyenlőség Kubai Megfigyelőközpontját, amelyet már frissítettek egy felhasználói kézikönyvvel, hogy „megkönnyítsék az internetes böngészést”.
Beszámolt arról, hogy cselekvési protokollt hoztak létre a nőgyilkossági esetekkel kapcsolatos jobb kommunikáció érdekében. „Ez a kommunikációs komponens az egyik legnagyobb elégedetlenséget okozó tényező, mind a tájékoztatásért felelősök, mind a címzettek körében”.
Marisol Fuentes Ferrer, a Mayabeque tartományi pártiroda politikai-ideológiai területért felelős tagja számára a nők jogainak védelme a forradalom egyik központi eleme.
Ennek a jelenségnek többtényezős jellegűnek kell lennie, amelynek során különös figyelmet kell fordítani a munka területére.
Yamila Peña Ojeda, a köztársasági főügyész megjegyezte, hogy 2020 óta ezeket a kérdéseket átfogó perspektívából kezelik, amelynek társadalmi fókusszal kell rendelkeznie, és nem csak a nők körében és a nők számára jelentkező problémaként kell tekinteni.
Néhány szemléltető adatot idézett az országban tapasztalható nemi erőszakról. 2023 októberének végéig 117, nők elleni erőszakos halálesetet jelentettek, és Matanzas, La Habana, Santiago de Cuba, Granma és Guantánamo tartományokban volt a legtöbb eset.
Az esetek hét százaléka párok közös otthonában történt. Eközben 70 gyermek és serdülő maradt anya nélkül édesanyjuk halála után.
Inés María Chapman miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy az integrált stratégiát a nők helyzetének javítását célzó nemzeti program részeként dolgozták ki. Elmondta, hogy az ilyen esetek nyilvántartásba vétele, nyomon követése és gondozása nagyon fontos, és rámutatott, hogy a legnagyobb komplexitás tartományi és önkormányzati szinten van.
A Közigazgatási Dolgozók Országos Szakszervezetének főtitkára, Yaisel Osvaldo Pieter Terry rámutatott az informális munkaterületekre, ahol előfordulnak nemi alapú erőszak, diszkrimináció és zaklatás esetei.
Ezzel összefüggésben a Párt Központi Bizottságának első titkára és köztársasági elnök, Miguel Díaz-Canel Bermúdez arra figyelmeztetett, hogy el kell ítélni a nők kizsákmányolásának minden formáját az informális foglalkoztatásban. Az erre vonatkozó kubai jogszabályok egyértelműek, szigorúan betartják őket, és az állami és nem állami szektorban egyaránt alkalmazni kell őket.
Forrás: Oscar Figueredo
írta: Granma
