Zapatisták válságban

A mexikói lázadók bejelentették az autonóm körzetek feloszlatását. Az erőszakért az USA-t vádolják.

Sokáig az ellenállás titokzatos arca volt: Subcomandante Marcos
Sokáig az ellenállás titokzatos arca volt: Subcomandante Marcos

A zapatisták a mexikói Chiapasban bejelentették a „Lázadó Autonóm Önkormányzatok” és a „Jó Kormányzás Tanácsainak” feloszlatását. „Minden bélyegző, levélpapír, feladat, képviseleti funkció és megállapodás bármely „Lázadó Autonóm Önkormányzat” (MAREZ) vagy bármely Jó Kormányzati Tanács nevével/nevével ettől a pillanattól kezdve érvénytelen” – áll a zapatista vezető, Moisés Subcomandante által aláírt nyilatkozatban, amely 2023 novemberében kelt. A mozgalom az elkövetkező hetekben további közleményben kívánja kifejteni a döntés okait.

A hétfőn nyilvánosságra került „Negyedik rész és első figyelmeztetés a közeledésre” című közlemény arra utal, hogy „a délkelet-mexikói Chiapas állam nagyobb városaiban káosz uralkodik”. A zapatisták már hónapokkal ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy közösségeiket többször is megtámadják zsoldosok és kartellek. Vannak „támadások, emberrablások, védelmi pénzek zsarolása, erőszakos toborzás és lövöldözések”. San Cristóbal de las Casas és más körzetek fővárosai állítólag „vagy az egyik kartell kezében vannak”, vagy „a másik kartell harcol értük”.

Chiapas déli határvidékét régóta sújtja a Sinaloa-kartell és a Jalisco-kartell, valamint az e szervezetekhez kapcsolódó helyi bűnözői csoportok közötti területi háború. A Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg (EZLN) több nyelven is megjelent közleménye a továbbiakban azt állítja, hogy Chiapas „legfontosabb városaiban” a polgármesteri hivatalokat az „általunk „legális gyilkosoknak” vagy „nem szervezett bűnözésnek” nevezett személyek foglalják el”.

A Chiapas állam
A Chiapas állam

Miközben több ezer migránsból álló karavánok újra és újra elindulnak Dél-Amerikából az USA felé, a Guatemalával határos térségben változik a biztonsági helyzet. „A hadsereg és a szövetségi, helyi és állami rendőri erők nincsenek Chiapasban, hogy megvédjék a civil lakosságot. Kizárólag azzal a céllal vannak ott, hogy megállítsák a migrációt. Ez a parancsuk, amely az amerikai kormánytól származik. Ahogyan az az ő szokásuk, üzletet csináltak a migrációból. Az embercsempészet és az emberkereskedelem a hivatalosan illetékesek üzlete, akik szégyentelenül meggazdagodnak a migránsok zsarolásából, elrablásából, megvásárlásából és eladásából.”

San Cristóbal de las Casas és hat másik délkelet-mexikói tartományi települést – amelyeket a szövetségi kormány hivatalosan nem ismer el – az 1994-es chiapasi zapatista felkelést követő években autonóm területté nyilvánították. A mexikói őslakos lázadók, akik a mexikói forradalom (1910-1920) és annak kiemelkedő vezetője, Emiliano Zapata hagyományait követik, 1994. január 1-jén, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) hatálybalépésekor hadat üzentek a mexikói államnak, hogy megvédjék magukat a neoliberális földrablással szemben. Ideológiailag szándékosan kétértelműen helyezkednek el a liberális szocializmus, az anarchizmus és a marxizmus között.

A lázadás közel 30 éve világszerte hivatkozási pontként szolgál a globalizációt kritizáló mozgalmak számára. A zapatisták legutóbb akkor keltettek feltűnést Európában, amikor 2021 májusában néhány küldött vitorláson Spanyolországba indult, hogy hálózatot építsen ki különböző alulról jövő, „alulról és balról jövő” antikapitalista mozgalmakkal.

Mindazonáltal a felkelés 30. évfordulója alkalmából ünnepséget tartanak. A megemlékezések előzetes időpontjai december 23. és január 7. között lesznek. A biztonsági helyzet miatt „nem tudjuk tanácsolni, hogy jöjjenek el. Legalábbis nagyon jól meg kell szervezniük magukat” – áll a közleményben, de „meghívjuk Önöket”, még ha „nem is várjuk Önöket”.

Írta: Dominik Wetzel

Forrás: JungeWelt