Míg Németországban és néhány NATO-tagállamban a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről folyik a vita, Közép- és Dél-Amerikában csak kevés olyan ország van, ahol egyáltalán létezik kötelező katonai szolgálat. A régió néhány országa, például Panama, még hadsereggel sem rendelkezik. Csak néhány országban, például Peruban, folyik jelenleg – a regionális tendenciával ellentétben – vita a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről.
A Rio Grande-tól délre fekvő országok közül csak néhányban van kötelező katonai szolgálat, amelyet következetesen végrehajtanak. Ezek közül kiemelkedik Kuba, Kolumbia és Paraguay. Kuba esetében ez az USA állandó fenyegetésével magyarázható, Kolumbia esetében pedig a több évtizedes polgárháborúval. A kubai kötelező katonai szolgálat különösen szembetűnő, mivel részben a nőket is érinti. A régió számos nagyobb országában, például Brazíliában és Chilében, ugyan létezik kötelező katonai szolgálat, de a sorozottak kérvényezhetik a szolgálat alól való felmentést. Ezért egy évjárat fiatal férfiainak nagy része nem lép be a fegyveres erőkbe. Más országok, például Argentína, már 1994-ben eltörölték a kötelező katonai szolgálatot.
Közép- és Dél-Amerika számos országa, például Bolívia, Nicaragua és Uruguay, az önkéntes katonai szolgálatra épít.
Mexikóban sorsolásos eljárás van érvényben, amiről nemrég Németországban is vita folyt. A mexikói esetben azonban nincs jog a katonai szolgálat megtagadására, ahogyan azt a német alkotmány előírja.
A régió számos, kötelező katonai szolgálatot nem alkalmazó állama között van egy sor olyan ország is, amelynek egyáltalán nincs hadserege. Néhány szigetország, például Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ebbe a kategóriába tartozik. Ide tartoznak a kontinens nagyobb államai is, például Costa Rica és Panama. Az előbbi ország már 1948-ban, az utóbbi pedig 1990-ben szüntette meg hadseregét.
A régió azon kevés országai közé, ahol a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről folyik vita, Peru tartozik. Ott a kongresszus tagjai tavaly benyújtottak egy törvénytervezetet, amely 1999 óta először ír elő katonai szolgálatot a fiatal férfiak számára. A katonai szolgálat bevezetésének oka azonban nem külső fenyegetés, hanem a magas ifjúsági bűnözési ráta. A katonai szolgálat célja, hogy a fiatal férfiaknak fegyelmet tanítson. A jelenlegi politikai helyzet miatt azonban a kötelező katonai szolgálat visszaállítása nem szerepel a dél-amerikai ország politikai napirendjének élén.
Írta: David X. Noack
Forrás: Amerika21
