Az ellenzéki vezetők elutasítják a legfelsőbb bíróság előtti felülvizsgálati eljárást. Az USA hangsúlyozza Mexikó, Brazília és Kolumbia közvetítői erőfeszítéseit.
A venezuelai Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke, Elvis Amoroso hétfőn bemutatta az ország Legfelsőbb Bírósága (TSJ) által kért választási dokumentumokat, köztük a részletes választási jegyzőkönyveket és az összesített eredményeket.
A TSJ a választási hatóság teljes eredményeinek és a kapcsolódó dokumentációnak, valamint a kibertámadásra vonatkozó bizonyítékoknak a bekérését követően kérte Nicolás Maduro elnök az ország legfelsőbb bíróságától a július 28-i választási folyamat tisztázását és felülvizsgálatát a választási eredmények körüli feszültségek enyhítése érdekében.
A CNE legutóbbi frissítésében Madurót nyilvánította a választás győztesének 51,95 százalékkal (6,4 millió szavazat), szemben az Egyesült Államok által támogatott ellenzéki jelölt, Edmundo González 43,18 százalékával (5,3 millió szavazat).
A Gonzálezt támogató, María Corina Machado ultrajobboldali politikus által vezetett Egységes Platform nevű ellenzéki szövetség nem ismeri el az eredményeket, és azt állítja, hogy tömeges csalás áldozata lett.
A választási hatóság nem tette közzé a részletes, szavazóhelyiségekre lebontott eredményeket a honlapján, amely még mindig nem működik. Közben az ellenzék létrehozott egy párhuzamos tartományt, amely állítólag a tanúi által a választás napján összegyűjtött szavazólapok több mint 80 százalékát tartalmazza.
Miután megkapta a CNE adatait, a TSJ 15 napos határidőt hirdetett az adatok felülvizsgálatára és a folyamatban részt vevő szereplők kikérdezésére. Mind a tíz jelöltet, valamint a szavazólapon szereplő 37 politikai párt jogi képviselőit arra kötelezték, hogy a következő napokban jelenjenek meg a bíróságon. A bíróság elnöke, Caryslia Rodríguez jogi következményekre figyelmeztetett, ha nem jelennek meg.
González és Machado hétfőn nyilatkozatot adott ki, amelyben egyoldalúan Gonzálezt „megválasztott elnöknek” nyilvánították, és felszólították a rendőrséget és a fegyveres erőket, hogy engedelmeskedjenek a parancsainak. A védelmi és a belügyminisztérium vezetői azonnal „kétségbeesettnek és lázítónak” minősítették ezeket a nyilatkozatokat, élesen visszautasítva azokat, és hangsúlyozva „abszolút lojalitásukat” Maduro iránt.
Képalá: „Hivatalos számok”: Az ellenzéket hivatalbitorlással vádolják
Az Egységes Platformnak ez az álláspontja azonban ellentétes lehet az amerikai kormányzat aktualizált álláspontjával.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller kérdésünkre elmondta, hogy Joe Biden kormánya nem ismerte el Gonzálezt elnökként. Ehelyett Mexikó, Brazília és Kolumbia folyamatban lévő közvetítési erőfeszítéseire hivatkozott. Miller azt is hangsúlyozta, hogy Venezuelának „vissza kell térnie a demokratikus normákhoz”, de nem szólította fel Gonzálezt a hivatalba lépésre.
Közös kezdeményezésükben Luiz Inácio Lula da Silva (Brazília), Gustavo Petro (Kolumbia) és Andrés Manuel López Obrador (Mexikó) baloldali elnökök elutasították a külföldi beavatkozást, és hangsúlyozták a venezuelai szuverenitást, valamint azt, hogy minden félnek törekednie kell a konfliktus intézményes megoldására. Ugyanakkor nagyobb átláthatóságra szólítottak fel az eredmények tekintetében.
González és Machado nyilatkozatára válaszul Tarek William Saab főügyész bejelentette, hogy mindkettőjük ellen vizsgálatot indított többek között hivatali hatalom bitorlása és lázadásra való felbujtás vádjával. A venezuelai alkotmány szerint csak a CNE jogosult a választások győztesének kihirdetésére.
A vita a múlt héten több venezuelai városban is tüntetéseket váltott ki, amelyeknek a jelentések szerint több mint egy tucatnyi halottja volt. Vladimir Padrino védelmi miniszter a Nemzeti Gárda két tagjának haláláról és 106 sebesült tisztről számolt be. Azóta azonban úgy tűnik, hogy az ország utcáira visszatért a nyugalom, ami csökkentette a más választási kampányok után gyakori erőszakos „guarimba” tüntetések visszatérésétől való félelmeket.
Machado ellenzéki politikus egy új hangfelvételen arról beszélt, hogy a következő lépésekre való felkészüléshez szükséges „szünetet” kell tartani. „Szükség van egy operatív szünetre, hogy a stratégia minden eleme összhangban legyen és készen álljon a következő lépésre és a következő akcióra” – mondta Machado.
González eközben az X-en kijelentette, hogy nem jelenik meg a Legfelsőbb Bíróság előtt. Azt mondta, kételkedik „a tisztességes és szabályos tárgyalásban”, sőt, úgy látja, fennáll a veszélye annak, hogy ott letartóztatják. „Ha ilyen körülmények között megyek a választási kamarához, teljesen védtelen leszek” – mondta González.
Azzal érvel, hogy a CNE-nek gyakorolnia kell „alkotmányos és törvényes hatáskörét”. A választási hatóság eddig „nem bocsátotta a résztvevő politikai szervezetek és jelöltek rendelkezésére az elnökválasztás eredményeit, és nem végezték el a választási hatóság által elrendelt összes ellenőrzést”. Ebben az értelemben az elnökválasztás „még nem hozott eredményt”, és az eredményeket még nem állapították meg az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően.
Ez az érvelés azonban szöges ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy maga az ellenzék a választás napjának estéje óta állítja, hogy az elnökválasztás „eredménye” Gonzálezt mutatja győztesnek.
Írta: José Luis Granados Ceja, Marta Andujo
Forrás: Amerika21
