A május 25-i parlamenti és regionális választásokon Maduro elnök baloldali kritikusai nem szerepelnek a szavazólapokon.
Első pillantásra nagy a sokszínűség a vasárnap tartandó venezuelai parlamenti és regionális választásokon. 36 országosan bejegyzett párt szerepel a digitális szavazólapokon, ehhez még tíz regionális és öt őslakos párt csatlakozik.
A május 25-én választásra kerülő politikai spektrum azonban korlátozott. A kormánykoalíció, a „Nagy Hazafias Pólus” például a kormányzó Egyesült Szocialista Párt (PSUV) mellett tizenkét további pártot foglal magában. Ezek közül azonban négy – a Kommunista Párt (PCV), a Hazánk Mindenkinek (PPT), a Tupamaros és a Népi Választási Mozgalom (MEP) – szakított a kormányzattal az elmúlt években.
A kormánykoalícióban csak azért szerepelnek, mert a Legfelsőbb Bíróság a pártok feletti ellenőrzést egy kormánypárti áramlatnak ítélte, miközben most már nem engedélyezett, kormánykritikus szárnyakkal is rendelkeznek. A kormánykoalíció többi pártja pedig viszonylag új, jelentéktelen kis pártok.
Miután a jobboldali ellenzék tavaly szinte egységesen állt fel a vitatott elnökválasztáson, mára ismét megosztottá vált. Míg a radikálisabb szárny az ellenzéki vezető María Corina Machado vezetésével bojkottra szólít fel, a korábbi elnökjelölt Henrique Capriles egy ad hoc alapított új csoportosulás, az „Unión y Cambio” színeiben indul a választásokon. Ő maga parlamenti képviselői helyre pályázik. A 2017-ben ellene hozott 15 éves választási tilalmat nyilvánvalóan feloldották.
Más erők is elfordultak a jobboldali ellenzéki szövetségtől, a Plataforma Unitaria Democrática-tól, köztük a nyugati Zulia állam kormányzója, Manuel Rosales, aki meg akarja védeni tisztségét.
Emellett több „mérsékelt ellenzéki” párt is szövetségben indul „Demokratikus Szövetség” néven, amely a legutóbbi, 2020-as parlamenti választásokon összesen 20 mandátumot szerzett. Ezek többségükben a jobboldali ellenzék korábbi szakadárjai, akik sok esetben maguk is kormányzati pozíciókat töltenek be.
A közelgő választásokon viszont teljesen kívül marad a kormánykritikus baloldal, amely különböző szoros és laza szövetségekben szerveződik.
A Kommunista Párt már évekkel ezelőtt távolságot tartott a Nicolás Maduro vezette kormánytól. Miután a Legfelsőbb Bíróság 2023-ban beavatkozott a PCV pártszerkezetébe és kormánypárti vezetést nevezett ki, a pártnak már nem volt törvényes lehetősége saját jelölteket állítani.
A jelenlegi parlamentben a PCV-nek csak egy képviselője van, Óscar Figuera. Ő többször kijelentette, hogy akadályozzák parlamenti jogainak gyakorlásában, például nem engednek neki felszólalni. Helyettese, Luisa González átállt a kormánypárti PCV-hez, amelynek elnöke Henry Parra.
A tavalyi elnökválasztáson a PCV a Centrados párt középútját képviselő Enrique Márquez jelöltjét támogatta, ami további párttagok kilépéséhez vezetett. Márquezt idén január 7-én tartóztatták le, miután a kormány puccs szervezésével vádolta meg. A Centrados önkényes letartóztatásról beszél, a tárgyalásra eddig nem került sor. A párt mégis fontolóra vette, hogy Márquezt indítja a közelgő választásokon. Mivel a Nemzeti Választási Tanács magyarázat nélkül nem engedélyezte a Centrados indulását, a kérdés eldőlt.
A PCV is még februárban belső vitát folytatott arról, hogy a Centrados vagy a bejegyzett regionális pártok keretében állítson-e jelölteket. Május elején a kommunisták egy sor kisebb baloldali csoporttal és párttal, köztük a korábban a kormányhoz közel álló PPT-vel Rafael Uzcátegui vezetésével közösen bejelentették, hogy nem vesznek részt a közelgő választásokon. A választási feltételek „antidemokratikusak és a nemzeti kormány, a PSUV és különböző szövetségeseinek akaratát tükrözik”. A kormánypárt vezetése már évek óta használja a Nemzeti Választási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság feletti ellenőrzését, hogy „jelölteket kizárjon, politikai vezetőket bebörtönözzön, és brutális elnyomással lépjen fel a tiltakozó vagy mobilizálódó lakosság ellen”. A PCV Központi Bizottsága ebben az összefüggésben „komédiának” nevezte a választásokat.
A 2024 decemberében alapított új baloldali mozgalom, a Comunes, amely pártstruktúrákon kívül szerveződik, már január végén határozottan elutasította a választásokon való esetleges részvételét. „Választások kiírása ilyen körülmények között, és azzal a fenyegetéssel, hogy a részvételt attól teszik függővé, hogy Maduro július 28-i csalárd választását törvényesnek ismerik el, azt jelenti, hogy továbbra is zárva tartják a politika kapuit”. A csoport az „otracampaña” (másik kampány) nevű mozgalomból alakult, amelyet a kormánykritikus chavisták hoztak létre az elnökválasztás előtt.
A legtöbb megfigyelő alacsony választási részvételre számít, és az ellenzéki részleges bojkott miatt a kormánykoalíció egyértelmű győzelmét várja.
Írta: Tobias Lambert
Forrás: Amerika21
