Több száz munkást rabszolgasorba taszítottak a VW egyik amazóniai ültetvényén 1974 és 1986 között. Kártérítést követelnek a Volkswagentől az emberi jogok súlyos megsértése miatt.
A brazil munkaügyi és szociális ügyészség (MPT) csütörtökön polgári pert indított a Volkswagen do Brasil ellen. Azzal vádolja az autógyártót, hogy 1974 és 1986 között rabszolgamunkához hasonló kényszermunka-körülmények között kizsákmányolta a munkásokat a dél-parai Santana do Araguaia tartományban található Vale do Rio Cristalino farmon. Erről az oknyomozó újságírók brazil civil szervezete, a Repórter Brasil számolt be honlapján.
A per a második nagyobb emberi jogi bűncselekményi ügy, amelyben a Volkswagen do Brasil a katonai diktatúra (1964-1985) idején érintett. Az első olyan állításokhoz kapcsolódott, amelyek szerint a VW-gyár saját alkalmazottait átadták a diktatúra elnyomó szerveinek, és aktívan együttműködtek velük: a VW 2020 végén, majdnem 50 évvel az események után kártérítést fizetett az érintetteknek.
A második ügyben az ügyészség most 165 millió reai (26 millió euró) összegű kártérítést követel a VW-től a kollektív erkölcsi kárért, amivel a vállalat megfelelő elítélése a rabszolgamunka kizsákmányolásával kapcsolatban a legnagyobb lenne a történelemben. Az ügyészség azt is követeli, hogy a VW do Brasil nyilvánosan ismerje el az elkövetett bűncselekményeket, és hivatalosan kötelezze el magát a hasonló gyakorlatok jövőbeni elkerülésére. Következő lépésként a Volkswagent felszólítják, hogy vegyen részt egy közvetítői meghallgatáson. Az ügyet ezután továbbítják bizonyításfelvételre és ítélethozatalra.
„Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a munkaügyi ügyészség arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy a Volkswagen ültetvényén dolgozók százait rabszolgasorba taszították és megfosztották méltóságuktól azáltal, hogy a fizikai és lelki erőszak különböző formáinak voltak kitéve. A pert ezért azért indítottuk, hogy kártérítést kapjunk a Volkswagen által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért” – mondta Rafael Garcia, az egyik munkaügyi ügyész, aki aláírta a keresetet.
„Amikor a VW-t felkérték, hogy vegyen részt a tárgyalásokon, kezdetben eleget tettek, de 2023 márciusában további magyarázat nélkül visszaléptek a tárgyalóasztaltól, és csupán annyit közöltek, hogy nem ismerik el a felelősségüket” – magyarázta Garcia.
A VW tehát ragaszkodott ahhoz az érvelési vonalhoz, amelyet a vállalat már az 1980-as évek közepén is alkalmazott, amikor nemzetközileg ismertté váltak az első vádak a VW Fazenda Rio Cristalino nevű gyárában uralkodó rabszolgamunkához hasonló kényszermunka-körülményekről: a VW-nek semmi köze nem volt a fazenda területén folyó rabszolgamunkához; az ott dolgozó embereket ugyanis harmadik fél által foglalkoztatták.
A Volkswagen do Brasil elleni per az Amazóniában található VW Fazenda Vale do Rio Cristalinónál történtekkel kapcsolatos.
A szövetségi ügyészség vizsgálata szerint, amely elsősorban Ricardo Rezende Figueira atya feljelentésére épül, 1974 és 1986 között az adósrabszolgasággal kapcsolatos jogsértések történtek. „A munkások beléptek a farmra, ahonnan nem tudtak távozni, azzal az ürüggyel, hogy adósságuk volt a Vale-do-Rio-Cristalino farmra való szállításért. Aztán adósságok keletkeztek az élelmiszerért, mivel arra kényszerítették őket, hogy a farmon vegyenek élelmiszert, a szerszámokért és a rögtönzött kunyhó fedésére használt műanyag fóliáért. Ez egy állandó adósságspirál volt. Több ezer munkást rabszolgasorba taszítottak és toboroztak, elsősorban északkeleten és középnyugaton, olyan ideiglenes munkákra, mint az erdő irtása, a dzsungel felgyújtása, a fűültetés és a farm létesítményeinek építése. Az élet- és munkakörülmények embertelenek, a munka pedig megerőltető volt. Gyilkosságról, nemi erőszakról, fizikai erőszakról és kínzásról is érkeztek jelentések.”
Írta: Christian Russau
Forrás: Amerika21
