Üzemanyag-válság Hondurasban

Előző hétfő óta Hondurasban érezhetően emelkednek a benzin és a dízel árai – ami messzemenő következményekkel jár. A megfigyelők most általános drágulástól tartanak, mivel a magasabb szállítási költségek más területekre is hatással lehetnek, írja a Prensa Latina. A szuperbenzin ára jelenleg 105 lempira (3,37 euró, azaz 1.315 Ft) gallononként (3,78 liter), ami 0,76 lempirával magasabb a korábbi árnál. A normál benzin ára most 94,82 lempira (3,04 euró), ami 1,19 lempira emelkedést jelent.

Az inflációs hullám és a vezetési stílus kritizálása ellenére: dugó a hondurasi főváros, Tegucigalpa benzinkútjainál
Az inflációs hullám és a vezetési stílus kritizálása ellenére: dugó a hondurasi főváros, Tegucigalpa benzinkútjainál

A dízel ára 89,13 lempira (2,86 euró) lett, ami 1,22 lempira emelkedést jelent. Az autógáz ára 0,13 lempirával drágult, míg a főzéshez használt cseppfolyósított földgáz ára az állami támogatásoknak köszönhetően stabil marad.

Gilberto Ríos, a korábbi kormánypárt, a Libre vezető tagja szerint az üzemanyagárak Nasry Asfura jobboldali kormányának első négy hetében nagyobb mértékben emelkedtek, mint Xiomara Castro baloldali elődje teljes hivatali ideje alatt. A támogatásoknak köszönhetően az elmúlt négy évben az ár évente csak egy lempirával (0,032 euró) emelkedett, és a globális áremelkedések ellenére is nagyrészt stabil maradt.

Ríos szerint egy másik szociálpolitikai intézkedés is veszélybe került, amelyet a januárban leváltott kormány hozott. A Castro-kormány az elmúlt négy évben mintegy 900 000 háztartás számára biztosított ingyenes áramot, amelyek fogyasztása 150 kilowattóra (kWh) alatt volt. Ez havi 1200 lempira (38,51 euró, azaz több mint 15.000 forint) megtakarítást jelentett a szegény családok számára, akik ezt „élelmiszerre és iskoláztatásra fordították” – nyilatkozta január végén a médiának Erick Tejada, volt energiaügyi miniszter. Az intézkedést 2022. február 11-én, röviddel Castro hivatalba lépése után rendeletben vezették be.

Nasry Asfura jobboldali kormánya először bejelentette, hogy azonnal hatályon kívül helyezi ezt az intézkedést. „Ezen a szerdán a 150 kWh-nál kevesebbet fogyasztó lakosság villamosenergia-számláját a támogatás nélkül kapja meg, miután hivatalosan hatályon kívül helyezték ezt az intézkedést, amely Xiomara Castro volt elnök hivatali ideje alatt volt érvényben” – írta január 28-án a La Prensa Honduras újság. Február elején azonban José Augusto Argueta Padilla, a kommunikációért és stratégiáért felelős államtitkár bejelentette, hogy a szabályozás április 30-ig hatályban marad, és bizonyos üzemanyag-támogatások is április 30-ig folytatódnak.

Pedig a Castro-kormány törvényekkel, támogatásokkal és szociálpolitikai intézkedésekkel jelentős sikereket ért el a szegénység elleni küzdelemben. A statisztikai hivatal adatai szerint 2021 és 2025 között a szegénység 73,7 százalékról 60,1 százalékra, az extrém szegénység 53,7 százalékról 38,3 százalékra, a hivatalos munkanélküliségi ráta pedig 8,6 százalékról 4,9 százalékra csökkent. A szürke és fekete gazdaságban dolgozók aránya azonban továbbra is magas maradt. A Világbank szerint 2023-ban ez az arány 55 és 65 százalék között volt, más források szerint pedig akár 80 százalék is lehetett az informális szektorban foglalkoztatottak aránya.

A kritikusok attól tartanak, hogy a jelenlegi kormány újra életre kelti Juan Orlando Hernández kormányának erősen neoliberális intézkedéseit. Ehhez tartozhat a bányászat és a megaprojektek növekedése, valamint a magánvárosok, a saját törvényekkel rendelkező különleges fejlesztési zónák újraindítása, ami „abszolút neoliberális politikához” vezethet – magyarázta Manuel Torres Calderón elemző januárban a jW-nek adott interjúban.

A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, amely február 16. és 20. között látogatott Hondurasba, „gazdasági ellenálló képességet” lát az országban, és kiemelte a „makrogazdasági stabilitás iránti elkötelezettséget” és az alacsony inflációt. A makrogazdasági stabilitást fenntartó tényezők között szerepelnek a „kedvező exportárak” és a „folyamatos remesas-áramlás”, azaz a főként az Egyesült Államokban élő hondurasi migránsok által küldött pénzátutalások, írja a jobboldali portál „Infobae”. A folyamatosan növekvő remesas-áramlás mára Honduras bruttó hazai termékének több mint 25 százalékát teszi ki.

Írta: Thorben Austen

Forrás: JungeWelt