Terjed a válságtól való félelem, gyengülő részvényárfolyamok, de recessziónak alig van jele az USA-ban. Csak a növekedés lassú.
Még az amerikai részvényeknél is visszaesést tapasztalnak. Ezt láthattuk hétfőn. Az 500 nagy részvényt tömörítő S&P index 2,7 százalékkal esett, míg a Nasdaq Composite, amely a modern „high-tech” részvényeket tartalmazza, akár négy százalékkal is eshetett. Pedig már az előző hét is rosszul alakult.
Az S&P 500 mínusz 3,1 százalékkal az elmúlt hat hónap legrosszabb heti teljesítményét produkálta – panaszkodtak a tőzsdei tudósítók. Az index már nyolc százalékot veszített az év eleji rekordmagassága óta, a Nasdaq index pedig 13 százalékot vesztett a csúcspontja óta. Ezek magas szintű problémák. Hiszen az Egyesült Államokban a tőzsde két éve ragyogó árfolyam-emelkedésen van túl. Közvetlenül Donald Trump megválasztása után az árfolyamok kezdetben tovább emelkedtek. De nem sokkal a beiktatás után megváltozott a hangulat. Az USA-ban jegyzett részvények különösen az európai tőzsdék mögött maradtak el.
Az USA-ban is nő a recesszió kockázata – hangzott a gyakran hangoztatott értelmezés. Ennek alátámasztására azonban hiányoznak a kézzelfogható adatok. A közgazdászok többségének véleménye, akik Trump vámjainak potenciálisan káros hatásaira mutatnak rá, hihető. További bizonytalanságot okoz, hogy az amerikai kormány eddig sok esetben visszavonta a fenyegető vámokat, elhalasztotta azok hatályba lépését, majd mégiscsak kivetette azokat. Az a tény, hogy Kína visszavágása, hogy vámokat vet ki az USA-ból származó importra, hétfőn lépett hatályba – amikor az amerikai részvényeknek igazán rossz napjuk volt -, valószínűleg inkább a véletlen műve. Az amerikai jegybank múlt heti rendes ülésén nem látott okot az irányadó kamatláb további csökkentésére. A Goldman Sachs, az USA továbbra is vezető befektetési bankja 2,4 százalékról 1,7 százalékra csökkentette idei növekedési várakozását. Ez még messze van a recessziótól. A 2025-ös 1,7 százalékos gazdasági növekedést Németországban ujjonganának.
Az infláció viszonylag kellemetlennek tűnik, három százalék körüli éves rátával. Még rosszabb, hogy a jövő évi inflációs várakozások nemrég 3,3-ról 4,3 százalékra emelkedtek. A fogyasztás, amely az USA-ban sokkal nagyobb szerepet játszik a gazdasági fejlődésben, mint Németországban, ezért valószínűleg gyengülni fog. Másrészt az a tény, hogy az olajár hordónként 70 dollár alá esett, arra utal, hogy az inflációt nem az importvámokon kívül más tényezők mozgatják.
A részvényárfolyamok esésének egyik hihető elmélete az, hogy Trump és kormánya maga provokálta ki azt. Trump kedvenc Fox News csatornáján azt mondta, hogy nem zárható ki a recesszió. Trump pénzügyminisztere, Scott Bessent pedig „szükséges méregtelenítési fázisról” beszélt, amelyen az amerikai gazdaságnak át kell esnie, mielőtt „Amerika” ismét „nagyszerűvé” válhat. Az a feltételezés tehát, hogy a kormány mindent megtesz a részvényárfolyamok meredek esésének megakadályozására, nem volt igaz. Egészen Bill Clinton óta minden amerikai kormány támogatta a részvénypiacot – elsősorban támogatások és egyéb kiadási programok bejelentésével. Donald Trump kifejezetten a vidáman emelkedő részvénypiacot nyilvánította a kormány céljának. Ez annyiban racionális, hogy az emelkedő részvényárfolyamok nemcsak a pénzügyi szektornak, hanem a gazdaság tágabb értelemben vett bővülését is lehetővé teszik.
A részvényárfolyamok egyelőre nem drámai mértékű esése ezért annak tesztjeként értelmezhető, hogy a Trump-kormány mikor indít mentőcsomagot. Eddig a teszt némileg kiábrándítóan alakult. Hiszen Trump arra, hogy milliárdos barátja, Elon Musk Tesla-részvényei hétfőn nemcsak több mint 15 százalékot, de a korábbi, decemberi rekordmagas értékükhöz képest még a felét is elvesztették, azzal reagált, hogy hamarosan ő is vesz egy Teslát. Elnökük újabb iróniája aggasztó lehet az amerikai befektetők számára.
Írta: Lucas Zeise
Forrás: JungeWelt
