A szocialista ország történetének legnagyobb médiareformja. Kiterjesztik a főszerkesztők autonómiáját. A média „hatékonyabbá, szélesebb körűvé és átláthatóbbá” válik.
Kubában megjelent az új médiatörvény 68 oldalas szövege. Alig több mint egy éve fogadta el a kubai parlament.
Miguel Díaz-Canel elnök szerint a „Ley de comunicación social” (Társadalmi kommunikációs törvény) célja, hogy az állami média közéleti munkáját „hatékonyabbá, szélesebb körűvé és átláthatóbbá” tegye.
Az új rendelkezések többsége az állami újságírók munkamódszereire vonatkozik. Régóta panaszkodnak a rossz munkakörülményekre, például az alacsony fizetésre, a nem megfelelő felszerelésre és a hatóságok vonakodására a tájékoztatással kapcsolatban. Mostantól kifejezetten megkövetelik tőlük, hogy gyorsan reagáljanak az eseményekre, és a közösségi médiából származó, meg nem erősített információkat is felhasználhatják.
A múltban különösen a tüntetések, fontos bejelentések és válsághelyzetek többször is késedelemhez vezettek az engedélyek hiánya miatt; sok helyen a folyamatokat még mindig analóg időkre tervezték. Ma azonban a 11,2 millió kubaiból 7,6 millióan használják az internetet, és már két külföldi műsorszolgáltató, a latin-amerikai Telesur és az orosz RT is sugároz. Ez azt jelentette például, hogy sok kubai már a 2021-es valutareform előtt látta a Telesur megfelelő bejelentését, miközben a kubai televízió még hallgatott a témáról.
A törvény egyik célja a belső fékek feloldása és az újságírók munkájának támogatása, többek között az állami hatóságok tájékoztatási kötelezettségének kiterjesztésével. A törvény annyiban is újdonság, hogy korábban számos területen nem volt jogszabály, míg most minden folyamatot feltérképeznek, ami segíti az újságírókat és bővíti az adott főszerkesztők autonómiáját – hangsúlyozták a média képviselői egy külön adásban.
Egy másik újdonság: az állami média finanszírozásának szélesebb alapokra helyezése érdekében a rádió, a műsorszolgáltatás, az online és a nyomtatott sajtó először kap lehetőséget kereskedelmi reklámok elhelyezésére (76. §ff.). Ennek célja a „felelős fogyasztás” előmozdítása, és reklámozhatnak „márkákat, termékeket, kulturális javakat és turisztikai célpontokat”. Egy másik új rendelkezés, hogy a média a jövőben adományokat fogadhat. Ez lehetővé tenné számukra, hogy további bevételeket generáljanak, amelyek az adott szervezetnél maradnak. Lehetőségük lesz arra is, hogy saját számlát nyissanak, például felszerelések vásárlására vagy javítások elvégzésére. Eddig a kubai média kizárólag az állami finanszírozástól függött.
A törvény kiegészítő rendelkezései részeként mostantól a médián kívüli reklámozás különböző formái is megengedettek a közterületeken: az „abszolút reklám” mellett hirdetések, eladásösztönzők, elektronikus kereskedelemben történő reklámozás, az eladás helyén történő reklámozás és a reklámújságok is elhelyezhetők. Ennek előfeltétele mindig a „nemzeti szimbólumok tiszteletben tartása” és „a kubai társadalom sokszínűségének és reprezentativitásának elismerése”. Kifejezetten tilos például „a nők megalázó vagy megalázó módon történő, sztereotipikus társadalmi-kulturális mintákhoz kapcsolódó ábrázolása”. Az alkohol- és dohányreklámok, valamint a gyermekeket célzó reklámok szintén szigorúan szabályozottak.
Ezenkívül a rádióban és a televízióban a reklámblokkokat csak a műsorok között szabad sugározni, de a folyamatban lévő műsorok alatt nem. A reklámok minimális hossza három másodperc kell, hogy legyen, hogy a kereskedelmi reklámok egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a tartalomtól.
Bár a törvény csak október 3-án lép hatályba, az első próbálkozások már az elmúlt hónapokban megtörténtek. Például a „Cuba debate” állami hírportál és a „Prensa Latina” hírügynökség már rendszeresen közöl szponzorált cikkeket, amelyek többnyire magáncégek és vegyesvállalatok termékeit reklámozzák. A Havanna szívében található „Coppelia” fagylaltozó melletti nagy óriásplakátot mostantól szintén le lehet foglalni reklámüzenetekre.
Annak érdekében, hogy a sajtó modernebb intézményi alapokra helyezzék, egy új „Társadalmi Kommunikációs Intézet” létrehozását tervezik a meglévő létesítmények helyett. Maga az állami médiamonopólium érintetlen marad. A sajtó azonban inkább „állami ellenőrző szervvé” válik, ahogyan azt a kubai újságírók szövetségének elnöke, Ricardo Ronquillo Bello kifejtette. „Egységesek akarunk lenni, de megosztottak” – mondta.
A „Ley de comunicación social” a szocialista Kuba történetének legnagyobb állami médiareformja.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
