A baloldali Nemzeti Megújulás Mozgalom (Morena) 62 éves politikusa, Claudia Sheinbaum veszi át az elnöki tisztséget elődjétől és közeli politikai szövetségesétől, Andrés Manuel López Obradortól (AMLO). Az október 1-jei előrehozott beiktatását több millióan követték a médiában Mexikóban.
A leköszönő elnök AMLO délelőtt 11 óra körül érkezett a mexikóvárosi kongresszusba, ahol a Morena párt képviselői fogadták, és megköszönték neki a hivatali ideje alatti tevékenységét. Sheinbaum 11.30-kor érkezett a kongresszusba, letette az esküt, és átvette az elnöki tisztséget a kongresszus elnökétől. Mexikó történetében először álltak a pulpitus mögött a Nemzeti Gárda női tagjai.
Sheinbaum mintegy 40 perces beszédében köszönetet mondott politikai támogatóinak. Hangsúlyozta, hogy Mexikónak politikai átalakulásra van szüksége a nők érdekében, és hogy politikája a klasszicizmus, a macsóizmus és a rasszizmus ellen irányul, valamint hogy kampányolni fog az éghajlatvédelemért és az egyenlőségért. A női munkavállalók megbecsülését is erősíteni akarja.
A mexikóvárosi Palacio de San Lázaróban tartott beiktatáson részt vett többek között Lula da Silva brazil elnök, Gabriel Boric chilei elnök, JillBiden amerikai first lady és Christian Wulff volt német elnök, aki Frank-Walter Steinmeiert helyettesítette.
VI. Fülöp spanyol király nem kapott meghívást. Ennek oka, hogy Mexikó kérésére 2019-ben nem kért bocsánatot Spanyolország mexikói gyarmati bűneiért. Vlagyimir Putyin orosz elnök sem tett eleget meghívásának.
Délután 4 óra körül Sheinbaum, aki korábban Mexikóváros polgármestere volt, megjelent a főváros központjában tartott nagygyűlésen. Beszédét az őslakosok szertartása előzte meg, a színpadon jelen voltak Mexikó 60 őslakos népének képviselői. Beszédében a jelenlévők tapsa közepette védelmébe vette a vitatott igazságügyi reform elfogadását. Az elmúlt hetekben a szenátus rekordidő alatt fogadta el a szükséges alkotmánymódosításokat. Az igazságügyi reformot, amely a jövőben a legfőbb bírák közvetlen, lakosság általi megválasztását írja elő, többek között az Egyesült Államok élesen bírálta (az amerika 21 beszámolt róla https://miamerikank.hu/front-az-igazsagugyi-reform-ellen/).
Összesen 100 pontban ismertette politikájának főbb pontjait, amelyekkel elődje, AMLO „negyedik átalakulási folyamatát” kívánja folytatni. Olyan alkotmányreformot céloz meg, amely 2030-tól kezdve megakadályozza a választott tisztségviselők újraválasztását. Sheinbaum további fejlesztéseket ígért a közoktatási és egészségügyi rendszerben, hozzáférést „az oltásokhoz, orvosokhoz és ingyenes gyógyszerekhez minden mexikói számára születésétől kezdve”, valamint ösztöndíjprogramokat és a „művészeti és zenei oktatás kiterjesztését minden állami iskolában”.
Nem lesz „visszatérés a neoliberalizmushoz” és a „privatizációhoz”, hanem az ipar bővítése, „100 új ipari park”. Az olajkitermelésben például a „nemzeti termelésre” és a magán-állami szövetségekre támaszkodna, „51 százalékos állami tulajdonban”. Tervezik a vasúti és közúti hálózat bővítését, külön megemlítette a vitatott Tren Mayát is, valamint környezetvédelmi programokat. Utolsó pontja a biztonsági helyzet volt. Nem lesz „visszatérés a felelőtlen drogháborúhoz”. A bűnözés elleni küzdelem azonban „nem militarizálás” – vágott vissza a kritikusoknak. A hadsereget „soha nem fogják arra használni, hogy elnyomják az embereket”.
Sheinbaum beiktatása a választási kampány és a politikai viták intenzív időszakának végét jelenti. Az idei elnökválasztás közel 100 millió választásra jogosult polgárával Mexikó történetében a legnagyobbnak számít. A választásokat már a kezdetektől fogva is tömeges erőszak árnyékolta be. A jelöltségekért folytatott küzdelemben 2023 szeptembere óta legalább 37 helyi politikust gyilkoltak meg. Egyes civil szervezetek ennél is magasabbra teszik a számot. Az erőszakot elsősorban a drogkartellek a politikára gyakorolt növekvő befolyásának tulajdonítják.
Az új elnök Sheinbaum, aki bejelentette, hogy folytatni fogja elődje politikai irányvonalát, most számos nagy kihívással néz szembe. Mexikó továbbra is szenved a súlyos társadalmi egyenlőtlenségektől, a magas fiatalkori munkanélküliségtől, a macsóizmustól és a visszatérő természeti katasztrófáktól.
AMLO alatt olyan törvényeket fogadtak el, amelyek megerősítették a munkavállalók jogait. A szenátus jelenleg egy olyan nyugdíjreformot vitat meg, amely lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy utolsó fizetésük 100 százalékával vonuljanak nyugdíjba. Sheinbaum emellett döntést tervez a kongresszusban a gyermekkedvezmény bevezetéséről is.
Írta: Maike Schüler
Forrás: Amerika21