Több mint egymillió ember tüntetett kedden Buenos Airesben és számos tartományi fővárosban a drasztikus megszorító intézkedések ellen, amelyeket Javier Milei ultraliberális jobboldali kormánya az állami egyetemekre és kutatóintézetekre kényszerít.
Az „Egyetemek országos menetére” az állami felsőoktatás védelmében az akadémiai szektor szinte valamennyi szervezete, köztük az oktatói és hallgatói szövetségek hívtak fel. Emellett a balközép politikai és civil társadalmi szereplők, például a szakszervezeti ernyőszervezetek, a radikális, peronista és baloldali pártok, valamint a szociális és emberi jogi szervezetek is támogatták a felhívást.
A szervezők szerint mintegy 800.000 ember gyűlt össze Buenos Airesben, míg a kormány 150.000-re tette a számukat. A zenével és számos plakáttal kísért menet a Plaza del Congreso térről indult és az elnöki palotáig tartott. Ugyanakkor a tartományi fővárosokban is sokan vonultak az utcára, csak Rosarióban 90 ezren, Córdobában 70 ezren, Mendozában pedig 40 ezren.
Ennek hátterében az áll, hogy az állami egyetemek költségvetését 2023 közepe óta befagyasztották, és a 300 százalékos infláció mellett a negyedére zsugorodott. Az egyetemi oktatók fizetése és az ösztöndíjak is a 2023 végi szinten vannak. Januárban a Milei-kormány megszüntette a nemzeti tanárképzési alapot is, és korlátozta a bérkifizetésekre szánt átutalásokat.
Emellett az energiatámogatások eltörlése miatt meredeken emelkedő villanyszámlák ma már aránytalanul nagy hányadát teszik ki az egyetemi költségvetéseknek. Miközben az egyetemi adminisztrációk szükségállapotot hirdettek, a kormány azzal indokolta a pénzeszközök befagyasztását, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően felül kell vizsgálni azok felhasználását.
Rektori szinten az Országos Egyetemi Tanács (CIN) hívott fel a tüntetésre. A CIN 73 közfinanszírozású országos és tartományi egyetemet tömörít. A szervezet 2,2 millió embert képvisel: kétmillió hallgatót és 215.000 egyetemi és tanári kart. A CIN elnöke, Víctor Morinigo szerint a felvonulás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti tudományos rendszer bizonytalan helyzetére. Carlos Greco, a CIN korábbi elnöke szerint az első intézmények már május végén bezárhatnak.
A CIN felszólította a Mileit, hogy kezdjen párbeszédet, és biztosítson valós forrásokat, hogy ki tudja fizetni a működési költségek növekedését, az ösztöndíjak, például a tanári és adminisztratív fizetések kiigazítását, valamint a szükséges felújításokat. Az állami egyetemeket mintegy 60 magánegyetem képviselői is támogatták.
Milei elnök megpróbálta „politikai indíttatásúnak” minősíteni a tüntetéseket. Kormányszóvivője „szellemmenetről” beszélt, amelyet a sztrájk vezetői vezettek, és úgy látta, hogy a diákok panaszait „az íróasztaluk mellől találtak ki”. A kormány kiáll a közoktatási rendszer mellett, de az embereknek joguk van tudni, „hova mennek az állami kiadások”. A hosszú távú cél az, hogy „az egyetemek ne függjenek az állami finanszírozástól”, és a piac „tegye lehetővé az oktatáshoz való hozzáférést”.
Ricardo Gelpi, az ország legnagyobb egyetemének, a Buenos Aires-i Egyetemnek a rektora hangsúlyozta: „Ez egy olyan menet, amelyen az ember szomorúan és félelemmel vesz részt”. Nevetségesnek nevezte a kormány által vezetett indoktrinációt. A mintegy 300.000 hallgatóval és számos karral és telephellyel rendelkező UBA, mint minden állami egyetem, nagy pluralitással rendelkezik.
A fenyegető tömegtüntetésekre való tekintettel az Emberi Erőforrások Minisztériuma előző este bejelentette, hogy a felhalmozott fenntartási költségek egy részét kifizeti. A CIN-nel egyeztetett fizetési tervet 70 százalékos emeléssel tartanák be, és több mint 10 milliárd peso (mintegy 10,6 millió euró) állna rendelkezésre. Az egyetemi kórházak számára is van egy külön tétel, valamivel kevesebb mint 12 milliárd peso (kb. 12,8 millió euró).
Az egyetemek ezt félrevezetőnek minősítették, mivel a pénz még nincs meg, és a hiperinflációra való tekintettel csak a költségvetésük 10 százalékát teszi ki. Gelpi azt is hangsúlyozta, hogy ezek és a májusra bejelentett pénzek nem elegendőek.
Buenos Aires tartomány peronista kormányzója, Axel Kicillof„rendkívüli” felvonulásról beszélt, és „elgondolkodtatásra” szólította fel a kormányt. „Meg fogjuk védeni a szabad egyetemet”. Infrastrukturális minisztere hangsúlyozta, hogy a közoktatás a „fejlődés, a befogadás és az egyenlőség mozgatórugója minden argentin számára”.
Kicillof korábban fogadta az országos és tartományi egyetemek, valamint a CONICET kutatásfinanszírozó szervezet rektorait, professzorait és hallgatóit, és ígéretet tett az egyetemek finanszírozásának növelésére. Buenos Aires közel 18 millió lakosával Argentína legnépesebb tartománya, és itt található a legtöbb állami egyetem is.
Megfigyelők szerint a tüntetések a Milei kurzusának csökkenő támogatottságát mutatják. Luis Bruschtein, a Página 12 című napilap munkatársa rámutatott, hogy ez már a harmadik nagyobb tüntetés Milei kormányzati politikája ellen. Az állami egyetemek elleni támadás mozgósította a diákokat, akik most már tudatában vannak annak, hogy egyéni jövőjük a közoktatás kollektív helyzetétől függ. „Egyetlen olyan nyilatkozat sincs ettől a kormánytól, amely értékelné a közoktatást”. Inkább a lerombolására törekszik. „Ez egy veszélyes terv a kormány részéről, amely a társadalmi felemelkedés legfontosabb eszközét akarja tönkretenni”.
A Clarín című kormánypárti napilap is arról beszél, hogy Milei„hibát követett el, amikor rossz ellenséggel szállt szembe”. Az argentinok többsége továbbra is hisz az állami egyetem fontosságában. 87,4 százalékuk egyetértett azzal a mondattal: „A közoktatás mindenkinek joga, és meg kell védenünk”.
Bizonyos problémák ellenére a felsőoktatás Argentínában a minőség és a társadalmi haladás szimbóluma, még sok „liberális” szavazó számára is.
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
