Surf City súlyosbítja a nyomort

El Salvadorban bővítik a turizmust, amelybe az őslakosok válnak vesztessé. Folyamatosan zajlik az ellenállás a túlzott kizsákmányolással és a földrablással szemben.

Feszesebb utak, nagyobb egyenlőtlenség: „Surf City” építési intézkedések La Libertadban
Feszesebb utak, nagyobb egyenlőtlenség: „Surf City” építési intézkedések La Libertadban

El Salvador csendes-óceáni partvidékén ellenállás tapasztalható a tömegturizmussal szemben. El Icacal település lakói hétfőn sajtótájékoztatón bírálták a „Surf City II” projektet. Különösen a Desarrollos Turísticos El Pacifico (DTEP) vállalat földfoglalásait ítélték el. Carlos Hernández lakos elmondta a sajtónak, hogy a vállalat július óta követeli a közösségi földterületeket.

Novemberben „álarcos és fegyveres emberek léptek be a közösségbe”, és „halálos fenyegetések közepette felszólították a lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat”. Január óta a DTEP vállalat „egy magán biztonsági szolgálatot alkalmaz, hogy megakadályozza a lakosokat abban, hogy a telkükön megműveljék a földet”. Emellett „a biztonsági szolgálat zaklatja a lakosokat, köztük a gyerekeket is”. Végül május 13-án és 14-én a vállalat „több mint 100 mangrovefát vágott ki a közösségi földeken”. Hernández elismerte, hogy a turisztikai hotspothoz vezető útépítés „a régió jobb megközelíthetőségét” eredményezte. A lakosokat azonban most olyan cégek ostromolják, „amelyek turisztikai vagy energiatermelési célokra akarják kisajátítani a földeket”.

A sajtótájékoztatón egy másik helyi lakos, Héctor Moreira azt kérte, hogy indítsanak vizsgálatot a DTEP számára kiadott engedélyek „szabálytalanságai” ügyében. Moreira szerint például az El Icacal strandon található „mangroveerdők elpusztítását” soha nem lett volna szabad engedélyeznie a környezetvédelmi minisztériumnak. A túlzott kiaknázás többek között sérti a „földhöz való jogot, a munkához való jogot és az élelmezésbiztonsághoz való jogot” – ez egy ügy kellene hogy legyen a főügyészség számára.

El Icacal lakói a MILPA-ban, a Movimiento Indígena para la Integración de las Luchas de los Pueblos Ancestrales de El Salvador, azaz az Őslakosok Mozgalma az Őslakos Népek Küzdelmeinek Egyesítéséért nevű szervezetben szerveződtek. Mint Angel Flores, az ország nyugati részének MILPA-koordinátora a médiának kifejtette, a szóban forgó területek „állami földek, amelyek közösségi igazgatás alatt állnak”. A közösségek számára „soha nem léteztek földtulajdonjogok”. „Aggasztó, hogy a nemzetközi vállalatok most hirtelen földet szerezhetnek, miután a települések és lakosaik évtizedek óta nem kaptak földet”. Hasonló esetek más közösségekben is vannak, amelyek közül néhányan „rendkívüli szegénységben élnek” – mondta Flores. „A szállodatulajdonosok igényt tartanak a tengerpartra, ami hatással van a halászatra. A turizmus veszélyezteti a helyi gazdaságot és környezeti problémákhoz vezet”.

A szörfvárosok Nayib Bukele elnök egyik nagyszabású projektje az ország 321 kilométeres tengerpartján. A La Libertad kerületben található „Surf City I” munkálatai 2020-ban kezdődtek. A kormány adatai szerint mostanra 400 millió dollárt fektettek be ott, főként utakba és egyéb infrastruktúrába. A kormány eddig közel 100 millió dollárt fektetett be a Punta Mango strandon található Surf City II turisztikai központba, szintén főként útépítésbe. Bukele elnök szerint ez „egy olyan terület, amelyet minden korábbi kormány elhanyagolt”. A szörfösök biztosították őt: „Ez a világ egyik legjobb szörfös strandja. Hisz még egy aszfaltozott út sincs ott”.

Így most a strandokat fejlesztik. Sőt, úgy tűnik, a turizmus virágzik. A kis országot 2023-ban 3,4 millió turista kereste fel, többségük az Egyesült Államokból, Kanadából és a szomszédos Hondurasból és Guatemalából. A turisztikai szövetségek 2024 első félévére 157 százalékos növekedést várnak a pandémiát megelőző 2019-es év azonos időszakához képest, ami a legnagyobb növekedés Közép-Amerikában. A turizmus 2023-ban közel 3,8 milliárd dollárt hozott az országba.

Az egyenlőtlenségek azonban egyre nőnek. Jelenleg 1,9 millió el salvadori él szegénységben, a lakosság egyharmada, ami 2018 óta a legmagasabb érték. 2023-ban 55 ezerrel nőtt a szegények száma az előző évhez képest. Bukule 2019-es hivatalba lépése óta a szegénységi ráta 4,4 százalékkal emelkedett. Az alultápláltságtól (7 százalék) és az élelmezésbiztonság hiányától (46 százalék) szenvedő lakosság aránya is magasabb.

Írta: Thorben Austen

Forrás: JungeWelt