Peru, Trinidad és Tobago, valamint az EU: mindannyian segítik az amerikai kormányt abban, hogy tovább nyomást gyakoroljon Venezuelára és Kolumbiára. De a régió védekezik.
Míg Donald Trump amerikai elnök béketeremtőként tünteti fel magát, kormánya szisztematikusan háborús övezetté alakítja át azt a régiót, amelyet a Latin-Amerikai és Karib-térség Államainak Közössége (CELAC) 2014 januárjában béketerületnek nyilvánított. A világszerte zajló tiltakozások ellenére az amerikai katonaság hétfőn ismét három állítólagos kábítószer-csempészhajót süllyesztett el. Venezuelát követően Trump most Kolumbia ellen is nyíltan invázióval fenyegetőzik. Ugyanakkor Peru és Trinidad és Tobago is bűnrészesnek bizonyulnak ebben a háborús gépezetben – akárcsak az Európai Unió, amely hétfőn ismét meghosszabbította Venezuelával szembeni kényszerintézkedéseit.
Amerikai fenyegetőzés
A legutóbbi támadások és fenyegetések tovább súlyosbítják a már amúgy is feszült helyzetet. Ez különösen nyilvánvaló Kolumbiában. Ott a marxista gerilla szervezet, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) Trump „imperialista beavatkozására” reagálva hétvégén 72 órás „fegyveres fegyverszünetet” hirdetett az általa ellenőrzött területeken. A Kolumbiával kapcsolatos döntéseket Bogotában kell meghozni, nem Washingtonban – jelentette ki az ELN, és új neokoloniális politika kialakulásától tartott, amely Latin-Amerika erőforrásainak kifosztását célozza. Gustavo Petro kormánya elítélte a fegyveres sztrájkot. A béketárgyalásokon részt vevő delegációja kijelentette, hogy a Washington elleni tiltakozás, amely gyakorlatilag megbénítja a vidéki közösségeket, politikailag értelmetlen és a civil lakosság rovására megy. Trump által „kábítószer-kereskedelem vezetőjeként” becsmérelt és szankciókkal sújtott Kolumbia első baloldali elnöke maga is az amerikai fenyegető politika célkeresztjében áll. „Ő lesz a következő” – jelentette ki Trump, utalva a már amerikai vérdíjjal sújtott venezuelai elnökre, Nicolás Madurora. Petro korábban az amerikai támadásokat az állítólagos drogcsónakok ellen bírósági eljáráson kívüli kivégzéseknek minősítette.
A nemzetközi vizeken folytatódó támadások a polgári hajók ellen az amerikai fenyegető politika központi elemei. Csak hétfőn az amerikai katonaság három további polgári hajót támadott meg a Csendes-óceán keleti részén, és nyolc legénységi tagot megölt. Az „Operation Lanza del Sur” fedőnév alatt az amerikai fegyveres erők szeptember óta már több mint 20 hajót megsemmisítettek Venezuela és Kolumbia partjainál. Legalább 90 ember vesztette életét. A törvényen kívűli gyilkosságokat mára már az amerikai kongresszusi képviselők is megkérdőjelezik. A régióban ezeket a műveleteket Trump által többször bejelentett, olajban gazdag Venezuela elleni esetleges szárazföldi támadás előkészületének tekintik.
Hajlandó segítők
Ezzel párhuzamosan Washington előrehalad a szisztematikus militarizációval. Peruban José Jerí jobboldali kormánya jóváhagyta az amerikai kontingensek állandó jelenlétét 2026 egész évére. A különleges erők, a tengerészgyalogosok és a katonai titkosszolgálat személyzete fegyvereket viselhet. A karib-tengeri szigetország Trinidad és Tobago, amelynek partjaitól mindössze tizenegy kilométerre fekszik a venezuelai szárazföld, az amerikai légierő számára megnyitott repülőtereivel egy „repülő anyahajóvá” válik – figyelmeztetett Delcy Rodríguez alelnök hétfőn Caracasban. A közleményben továbbá azzal vádolja a Port-of-Spain-i kormányt, hogy részt vett a venezuelai olajszállító hajó múlt heti elfogásában, mivel az USA-nak már korábban engedélyezték radarberendezések telepítését „a venezuelai olajat szállító hajók nyomon követése érdekében”. Ezen ellenséges cselekmények miatt Maduro felmondta a közös energiaegyezményt.
A polgári légi közlekedés is egyre nagyobb veszélynek van kitéve a régióban Washington katonai akciói miatt. A holland de facto kolóniában, Curaçaóban felszálló Jet Blue amerikai légitársaság utasszállító gépe pénteken 64 kilométerre Venezuela partjaitól alig kerülte el az ütközést egy amerikai katonai repülőgéppel. „Majdnem ütközés történt” – jelentette a pilóta rádión. „Közvetlenül a repülési útvonalunkba repültek, és nem kapcsolták be a jelzőrendszert. Ez felháborító.” A Reuters jelentése szerint az Air Force repülőgép ezután behatolt a venezuelai légtérbe.
Míg az Egyesült Államokhoz barátságosan viszonyuló kormányok a régióban előkészítik a terepet Washington offenzívájához, Brüsszel diplomáciai és gazdasági szinten támogatja Trump fenyegetéseit. A 2027 januárjáig meghosszabbított kényszerintézkedéseket Venezuelával szemben hivatalosan a demokrácia és az emberi jogok védelmével indokolják. Az EU által korábban kísért rendszerváltási kísérleteket tekintve azonban Caracas számára ez a lépés csupán egy „ellenséges magatartás” kifejezése.
A dél-amerikai ország lakói ellenzik ezt: hétfőn ismét több mint 300 városban vonultak az emberek az utcákra, hogy tiltakozzanak a növekvő háborús veszély ellen. Bolivári szimbólumok alatt és az őslakos közösségek részvételével megerősítették támogatásukat Maduro elnök és országuk szuverenitása iránt. Más latin-amerikai országokban is növekszik az aggodalom, hogy a kikiáltott „békeövezet” ismét katonai konfliktusövezetté válik.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
